Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-04 / 5. szám

MÉHÉSZETI HETILAP 37-ilc oldal. végre fölismertem. Ezen erő tanulmányozásában elértem a végső határkőig, melyen túl már emberi elme nem mehet. E határkövek a távoli álló csil­lagok. Az erőhatások idejét Chorus barátomnak már évek óta minden hónapra előre jelzem, és ő azok befolyását tanulmányozza a szerves lényeknél, első sorban a méheknél. Többször bámullaítal irta, hogy a méhek a bekövetkező rossz időket már napokkal előre meg­érezték. S pekulativ étetett, a méhek ennek dacára is huzgálták ki a heréket a kaptárakból, előre érez­vén azt a rossz időt, melyet jeleztem Chorusnak, s a méhek már védekeztek ellene. Chorus tehát a méheknek ezt az előrelátó képességét értette, mely szerint megérzik előre az előhatásokat, melyek a világűrből jönnek. Ezeket a hatásokat megérzi a föld légköre, az összes szerves lények, a központi tűz, mely megrázza a föld kérgét és földrengést idéz elő. Csak a teremtés remeke, — az ember, — csak ez a vak, — nem lát, nem érez semmit. Odvas fogát tapogatja, köszvényes lábszárjait simogatja, — , ta- lántf“[az idő változik!“ — mondogatja magában. Hogy a nagy természetben ugyanekkor mi min­den megy végbe, arról a legkisebb sejtelme sincs. Nyáron egy köd ereszkedik és utána a ter­més részben vagy egészben meg van semmisülve. Késő ősszel ismét köd ereszkedik, és föllép­nek mindenféle gyermekbetegségek, kanyaró, vör- heny, difteritisz. Több évvel ezelőtt történt, hogy december hónap elején Romániában, Erdélyben (Taláp dél­keleti felföld Szerk.) és az Alföldön a szarvas marhák között egyszerre kiütött a köröm és száj fájás. Mind eme bajok előidézői ama hatalmas ,erőhatások,“ melyet Chorus barátommal együtt ismerünk, melyet a kis méh is megérez és hozzá alkalmazkodni törekszik. Ebben rejlik az előrelátó képessége és okossága méhész gazdája fölött, a ki ellenkező irányba akarná munkálkodásukat terelni. Mélyentisztelt Olvasó Közönség! A tárgyalás végére érkeztem, s az elmondot­takból világosan látható, hogy Falb Gyula nem értette meg Chorus Iván kijelentéseit, még pedig egyszerűen azért, mert Chorus nem nyilatkozott egész világosan. De én őt most lelepleztem, s a Méhész Közönségnek elárultam, hogy minő dolgo­kon töri az eszét és minő tanulmányok képezik az ő előadásának az alapját. Mig ő szerény em­ber, addig én kiállók a nyilvánosság piacára s mint látni méltóztatnak, elég jól pereg a nyelvem; en­gem hat kofa asszony sem beszél ki. A tanulmányom, — ne gondolja senki, hogy ilyen meg amolyan fakutya, hanem ko­moly dolog. Az orsz. meteorológia intézet minden­kor segítségemre volt, valahányszor hozzá fordultam. Időjelzéseimet közük: Békésmegyei Független Újság, Méhész Újság és újévtől kezdve a Méhé­szeti Hetilap. Nem áll név alatt irok, hanem neve­met odateszem a jelzéseim fölé, vagy alá, minden betűért helytállók. A mit az időjóslásról tudok, azt 30 évi folytonos, néha lélekölő tanulmányok utján szereztem. A nagy mindenség titkából les­tem el azt a keveset, a mely tanulmányom alap­ját képezi. íme az „ördöngős méhész“ igy avanzsérozik elő: „országos leveli békának* Magamat ajánlom. Ludvig Ede. Természet-szerinti méhészet. Irta: Chorus Iván. (Folytatás.) Minket méhészeket legközelebbről két fontos dolognak mibenléte érdekel és pedig; először: a méhek feltétlen nyugalom szeretete. Másodszor: a hő iránti vágya. Mindkettőt hirdetjük nagy általánosságban, de annak mélyére eddig senki nem bocsátkozott. A nyugalomban tartás érdekében eddig azt mondták, hogy a méhesbe ne kattogjunk, zajt, ka­lapácsolást kerüljünk, a méhestől tartsunk távol macskát, madarat stb. de azt senki nem tiltotta eddig, hogy kettős kaptárba nem méhészkedjünk. Nos hát én ezt is tiltom, mert a méh képes rendkívül finom idegrendszerével arra, hogy a lég hullám rezgésén át hozzá érkező idő változást tu­domásul vegye, elképzelhető, hogy a kettős kap­tár jó hangvezető falán át a szomszéd család zú­gása nem lehet reá kedvező hatással. Nem lehet, mert tudjuk, mily szenvedélyei őrzi otthonát, már pedig egy állandó idegen mo- raly, zugás reá csakis ingerrel hat. Módomban áll bármikor tudomást szerezni arról, hogy mikor, mely napon ingerültebb vagy csendesebb lehet a méh s igy állapítom meg, hogy a kettős kaptárban levő családok állandóan inge­rültek, mig az egyes külön állók nem. Kettős családok téli élete, valóságos veszede-

Next

/
Oldalképek
Tartalom