Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-04 / 5. szám
38-ik oldal. MÉHÉSZETI HETILAP lem, mert ha egyik bizonyos okból felzudul, zúgáshoz fog valamennyi, mely vele közvetlen szom- szédságban van. Nyári élete is ilyen a többes kaptáraknak. Példa erre az, hogy egyik család kirajzik, utána csinálja a szomszéd is, dacára erre való készületlenségének. Csodálkozik sok méhész, miért lesznek családjai gyakran anyátlanok. Azért mert a szomszédban sipoló fiatal anyák az itt dolgozó öreg anyát izgalomba hozzák és néhány bogár kíséretében a kaptárt elhagyja rajzásra készülődés nélkül, legjobb esetben izgalmában vagy beszünteti a fiasitást, vagy pedig rendetlenül végzi azt. Időt, fáradtságot nem kiméivé ha behatóan tanulmányozzuk a kaptár zúgást, sok minden féléről veszünk tudomást, különösképen arról, hogy a méh idegrendszere emberi fogalmat ineghaladó érzékenységgel bir, s ebből következik azután azon meggyőződésem, hogy a méh nyuga- Jom szeretete absolut fogalom alá esik. A feltétlen nyugalom megadása kell, hogy vezesse z méhészt a méhek kezelésében, tehát első feltétlen kelléke az, hogy egyes kaptárban méhészkedjünk, s hogy azok elhelyezésénél a zsúfolt állapotot kerüljük. Magát a költő teret a legszükségesebb esetben vegyük kezelés alá. A hő iránti vágya a családnak szintén nagyfokú és egyenes életbe vágó dolgot képez. Állandó meleg nélkül nincs fejlődés, nincs erős család, nincs méz. A kaptár hő megtartásánál, két fontos természeti törvény szerepel és pedig: a légnemű testek kiömlési törvénye és az anyagcsere. Hideg, szellős kaptárban a család több mézet kénytelen fogyasztani, hogy a kellő meleget fenttarthassa, mert az anyagcsere törvényének van alávetve, mint minden élő állat, oly formán,'hogy a méh is a magához vett táplálék utján nyer testi meleget. A család a tömeg élet folytán tényleg arra törekszik, hogy az általa képezett csomót tartsa melegen s ezt el is éri azzal, hogy a csomót zártabb tömegével védi, mig a zárt tömegből elillanó meleg megtartására már maga a kaptár a hivatott. Ha tehát a kaptár hézagos, szellős nem eléggé melegtartó, a csomóból elillanó meleget megtartani képtelen lessz, s az igy keletkező folytonos hőveszteséget csakis hatványozott mézfogyasztással lesznek képesek fentartani. Az évnek legnagyobb része, ha az éjjeleket is számban vesszük, hűvös, hideg. Átlagban véve alig V» részében nincs hőveszteség, 4/b részében azonban kisebb nagyobb mértékben hőveszteség van, elképzelhető tehát, hogy egy rossz, szellős kaptárban mennyi az a mézveszteség, a mi haszontalanul anyagcserére elpusztul. (Folytatása következik.) Különfélék. Tiszántúli Méhészegylet múlt évi december hó 29.-én tartotta alakuló gyűlését Nagyváradon. Nehéz időben aránylag rövid, de kemény munka után jött létre ez az uj egyesület, melynek hivatása, hogy a Tiszántúl a Királyhágóig lakó méhészeket tömör eleven kapcsolatba hozza, egymással, és a méhészet nemes ügyét minden téren előmozdítsa. A megalakulás időpontjáig jelentkezett tagok száma 252. Szivünkből üdvözöljük az uj egyesületet. Méhészeti központ Győrött. Győr városa méhészeti központot szervez aból a célból, hogy a környék méztermését a városi központ által értékesíttesse. A földmivelésügyi minisztérium kiküldöttei nemrégiben már jártak Győrött és előkészítették a terv megvalósítását. A földmivelésügyi miniszter értesítette is már a várost arról, hogy mindenben hozzájárul a tervhez és helyiséget is ad a központtal kapcsolatos tanfolyamok megtartására. Egyetlen feltételül csak azt kötötte ki, hogy a lehetőség szerint a rokkant katonákat képezzék ki a központ tanfolyamain. Utánzásra méltó példa más nagy városainknak. MŰHELYBEN. Rovatvezető: Méhész Jenő. ■ 5 ««KM Az asztalos szerszámok és kezelésfik. (Folytatás.) A kétnyelü kés. Gyalulás előtt használjuk olykor durvább munkáknál. Köszörülése hasonló a rendes késéhez. Ebből olcsóbb minőségű is megfelel, tekintve, hogy ritkán van rá szükség.
