A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Szij Rezső: Vass Elemér Tihanyban

2. A táltos kancsó. 2. Der magische Krug. 2. La cruche fée. 2. КУВШИН С изображением пегаса. Vassékkal, noha csak időnként fordult meg e tájon, s a körnek inkább a külső perifériáján helyezkedett el, mivel frivolsága, szellemessége nem vonzotta Vass Elemért. Mivel a költőnek neves kortársai éltek, vagy időztek a környéken, így azok révén ő is kapcsolódott a festőhöz, noha lazább szálakkal, mint akár Keresztury, Illyés Gyula, Borsos vagy Lipták Gábor, s még annyian mások. Szabó Lőrinc valószínűleg 1951 nyarán ismerkedett meg Vass Elemérékkel. 1951 nov. 16-i levelében a következőket írja a művésznek, illetve feleségének, Jean-nek: „Pár nappal ezelőtt postáztam címetekre egy nagyocska kötetet, saját verseimnek összefoglaló gyűjteményét 1943-ig. Legyen csak meg baráti házatokban! S hadd ajánljam most Jean-nek, hogy amennyiben belekezd, kezdje olvasni a „Különbéke" és a „Te meg a világ" című köteteknél, s legfeljebb azután kalandozzon vissza korábbi, fiatalabb, stílusban nyugtalanabb részekre. . ." Azután még többek közt Illyés Gyuláról és Borsos Miklósról ír, hogy melyikkel mit végzett, illetve mit nem végzett. Jean-nek prózát is ígért, de ennek küldését későbbre halasztotta, mert egyelőre nem talált megfelelőt. — Szabó Lőrinc ettől kezdve, ha ezen a környéken járt, Vasséknál is megfordult. A művész meg is festette a költő portréját. 1955-ben Bartha László telepedett le Tihanyban, ahol nemsokára kapcsolatba került Vass Elemérékkel. Előzőleg levélben elég részletesen írtam róla a művésznek, akinek Bartha 1955 november végén, vagy talán december elején bemutatta képeit. Erről Vass Elemér a következőket írta dec. 11-i levelében: „. . .elhozta [Bartha] a mappáját, amelyben 20—30 régibb és újabb munkáját mutatta be. El voltam ragadtatva, — valódi európai szag ütötte meg az orromat; és boldog vagyok, hogy ilyen nívójú fiataljaink is vannak. — (Félek, hogy ez kivétel!)" — Valamivel később, 1956 január 1-én így írt: „Ragyogó festőnek tartom és nagy örömöm van benne; biztató fénysugár a magyar festészet jövőjében!" — Ettől kezdve egyre nagyobb figyelemmel kísérte Bartha útját, s megfordítva: Bartháék is gyakori vendégek Vass Eleméréknél. Alig fordult meg művész, író, tudós Tihanyban, aki elkerülte volna Vass Elemér kis szobából álló „műtermét". S aki ott megjelent, valamiképpen mindig meggazdagodva távozott. Ki képpel a kezében, ki anélkül, de a szívében még az utóbbi is. A vevők lassan ugyan, de mégis jelentkeztek, főleg 1954-től kezdődően. Weöres Sándor 1955. dec. végén egy napraforgós képet köszön meg Vass Elemérnek, amit a művész juttatott el hozzájuk. „Már a lakásunkban van és ugyanúgy tün3. Virágok cserépben. 3. Blumen in einem Topf. 3. Fleurs en pot. 3. Цветы в горшке. 375