Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11—Budapest, 1916. április 13.) Ügyvéd, lapszerkesztő, író és politikus volt egy személyben. Jogi tanulmányai után Veszprémben lett megyei aljegyző, majd Deák-párti programmal képviselő. Később a Függetlenségi Párt lapját, az Egyetértést szerkesztette. Neve akkor lett igazán szélesebb körben, Magyarországon kívül is ismertté, amikor 1883-ban elvállalta a hírhedt tiszaeszlári vérvádperben a rituális gyilkossággal vádolt zsidók védelmét. Több elbeszéléskötete, útleírása és jellemrajza jelent meg, legmaradandóbb műve azonban mégis a tiszaeszlári perről írt munkája (A nagy per, 1904), amelyben nyíregyházi benyomásait is megörökítette. Más művei: Utazás a Balaton körül, 1901; Deák Ferenc és családja, 1901; A Jókay nemzetség, 1906; A Bakony, 1909. Eötvös Károly már a per előkészítő szakaszában is többször járt Nyíregyházán, illetve Tiszaeszláron, s a hosszúra nyúlt végtárgyalás egész időtartama alatt Nyíregyházán tartózkodott (június 19—augusztus 3.). A bírósági tárgyalás, amely végül a vádlottak felmentésével végződött, a városháza emeleti nagytermében folyt le. (Eötvös emlékezéseiben a vármegyeház nagytermét emlegeti. Az eltérés onnan adódik, hogy Nyíregyháza csak néhány évvel korábban lett megyeszékhely, s a megyének még nem lévén saját székháza, átmenetileg a városháza fogadta be a megyei hivatalokat is. így az akkor valóban megyeháza is volt.) Nyíregyházi tartózkodása idején Eötvös — nem messze a tárgyalások színhelyétől — az Orosi úton lakott a Stera-családnál (ma: Bocskai utca 8. szám). Mivel sok fenyegetésben volt része, a helybeli zsidóság 16 főből álló őrséget szervezett védelmére. Az eszlári per századik évfordulóján az épületet emléktáblával jelölték meg. Ennek szövege: Itt lakott dr. Eötvös Károly 1842—1916 a tiszaeszlári per ártatlan vádlottainak védője az 1882-83-as években. Lásd még: Tiszaeszlár. Irodalom: Krúdy Gyula: A tiszeszlári Solymosi Eszter. Magvető, 1975. Bp. Sándor Iván: A vizsgálat iratai. Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről. Bp. 1976. Dr. Fazekas Árpád: Az eszlári per orvosi vonatkozásai. Nyíregyháza, 1989. Dr. Fazekas Árpád: Mozaikok Szabolcs-Szatmár orvosi múltjából. Nyíregyháza, 1988. 28