Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. (Jósa András Múzeum Kiadványai 1. Budapest, 1958)

Előszó

gyógyította egy felkapott bottal, mert D. az ütlegekre egyszerre szaladni kezdett "üveglábaival". Erdélyi tanulmányútján elvetődött Abrudbányára. Éppen fényképezni akart a főtéren, mikor odajön hozzá egy rendőr. - A főkapitány ur azt üzeni, azonnal menjenek fel hozzá a városházára! - Ha velem neki be zéde van,jöjjön ő ide - feleié Jósa A hiraök ismét visszajön és mondja: - Menjünk, mig szépen vagyunk,különben a kóterbe kerülünk. Az ablakban könyököl a polgármester és a rendőrfőkapitány és nagyon dühösek! Jősa nyomdafestéket nem tűrő kifejezést üzent nekik és azt is mondta: - Menjenek a fenébe és ott pukkadjanak mej, de ezenképen mondja meg nekik - követelte. Az izgatott és dühös rendőr ismét lohol vissza: - Jönnek! de nagy baj lesz! Megjelennek paprikavörösen a potentátok és kommandiroznak: - Na, előre! Jósa nyugodtan zsebébe nyul és átnyújt két hivatalos irást: Nagy marhák vagytok 1 Olvassátok!- Messzemenő támoga tást nyújtó iratok voltak a kultuszminisztériumtól és az erdélyi csendőrkerület parancsnokától aláirva. Erre az uraknak leesett az álluk és ezerszeresen bocsánatot kértek. Jósát körözött kémnsk nézték. Este nagy bankettet rendeztek a tiszteletére, Több évtizeddel később, egy ujabb erdélyi utja alkalmával Kun Gézánál, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnökénél szállásolt. Barátja támogatásával szerette volna megnézni egy különc bárónak a régészeti gyűjteményét,aki fejedelmi sarj lévén, holmi polgári halandókkal szóba sem állt. Jósa megpróbálkozott a lehetetlennel, beküldte névjegyét

f melyen az állt:"doktor Jósa András, Szabolcs vármegye tisz-