A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Szilágyi László. Tisztel Honatyák! Szabolcs vármegye parlamenti képviselőinek politikai tevékenysége a dualizmus időszakában (1869–1910)

Tisztelt Honatyák! Szabolcs vármegye parlamenti képviselőinek politikai tevékenysége a dualizmus időszakában (1869-1910) Szilágyi László A. J. P. Taylor „The Habsburg Monarchy 18091918" című, először 1948-ban kiadott, a nemzetközi könyvpiacon is igen népszerű művében a múlt századi magyar dzsentriről így ír: „sokkal inkább a szlovák, vagy román középosztály felemelkedésének megakadályozására törekedtek, mintsem a magyarság megerősítésére, és kevéssé aggódtak a magyar parasztság oktatása miatt. " (TAYLOR 1988.201.) Taylor kritikája a magyar parlamenti képviselőkről is szól, hiszen dualizmus kori honatyáink többnyire a nemesi származású birtokos, tisztviselői és értelmiségi rétegből verbuválódtak. Igaznak tekinthetjük-e a taylori bírálatot a Szabolcs megyei képviselők vonatkozásában is? Vajon a Nyírség parlamenti képviselőinek tevékenysége éreztette-e hatását a régióban? Hogyan, milyen mértékben járultak, járulhattak hozzá ahhoz a mennyiségében is tiszteletre méltó törvényalkotói teljesítményhez, amely a kapitalista gazdaság és a polgári társadalom magyarországi kialakulásának jogi feltételeit teremtette meg? Ezekre a kérdésekre a dualista időszak parlamenti vitáinak vizsgálatán keresztül tematikus - és azon belül kronologikus rendben haladva - kerestem a választ. Szabolcs megyével kapcsolatos felszólalások A szabolcsi parlamenti képviselők felszólalásaiban ritkán találkozunk az országos átlagnál elmaradottabb Nyírség érdekeire való határozott utalással. A képviselők önálló javaslatokat kifejezetten a régió fejlesztése érdekében nem tettek, azonban alkalmanként támogatták a megyének az adókedvezményekre, a törvényhatóságok önkormányzati jogainak védelmére vonatkozó kezdeményezéseit, s nem is mindig sikertelenül (KN 1875/78.VII.283-285.). A megyét érintő aktuális közigazgatási kérdések kapcsán is politikai hovatartozásuktól függetlenül szót emeltek: védelmezte a megye területi integritását az 1876-os közigazgatási rendezés kapcsán a 48-as párti Vidovich Ferenc éppúgy, mint a szabadelvű párti Szoboszlay Pap József, Pilisy Lajos, Mandel Pál (1. kép) vagy Szomjas József (KN 1875/ 78.VII.218-220.,223-226.,232.). A századfordulón 1. kép Mandel Pál országgyűlési képviselő, Nyírbátori kerület (1875-1887, 1901-1905) Abb. 1 Pál Mandel Abgeordnete des Wahlbezierks Nyírbátor (1875-1887, 1901-1905) már nem csupán közjogi szempontból és nem csupán partikulárisnak tekinthető esetekben, hanem egy általánosabb szociálpolitikai nézőpontból is megmutatkozott a megye és az állam eltérő politikai felfogása. Az ellentétek és a radikális megyei érdekképviselet legjellemzőbb - de inkább kivételes - példájaként említhetjükMezőssy Béla (2. kép) 1900. február 16-i felszólalását. 2. kép Mezőssy Béla országgyűlési képviselő, Nagykállói kerület (1896-1917) Abb. 2 Béla Mezőssy Abgeordnete des Wahlbezierks Nagykálló (1896-1917) A JósaAndrás Múzeum Évkönyve XLI. 1999. 353-365. 353