A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Molnár Mátyás: Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz

Azonban nem zavartalan munkájának szépsége. Pályám társai meg nem értenek, Szívük hozzám fagyos, vagy lágymeleg — panaszolja barátnőjének, utalva arra az ellenséges magatartásra, amellyel paptársai, sőt esperese is fogadják, amiért kezdeti káplánkodás vagy tanítóskodás nélkül, egyenesen önálló papi állásba jut. Hiányzik neki a családi élet melege is. A természetben keres kárpótlást és vigaszt, s mint költő, annak szépségéről akar énekelni a virágregékben. Nem tudhatjuk, hogy költői levele nem kísérte-e az 1846-ban megjelent és bizonyára Bónisnénak is elküldött Népregék és mondák-a,t. Lévay József közlése szerint

33 volt Tompa hagyatékában egy selyem- és üveggyöngy-hímzésű album, melynek belső lapján ez az ajánlás áll: „Csörsz árka szerzőjének névünnepére, barátilag " A finomművű borító arra vall, hogy az ajándékozó sok szeretettel és művészi érzékkel készítette, s mögötte — mint Lévay feltételezi — aligha kereshetünk mást, mint Bónisné Pogány Karolinát. Talán még arra is gondolhatunk, hogy éppen a Tompa kötetét viszonozta vele. A költő ebbe az albumba készíti a későbbi virágregékre vonatkozó jegyzeteit. Tompa egyik életrajz-írója, Lengyel Miklós a virágregéket értékelve és elemezve arra keres választ, hogy „mi keltette fel benne azt a gondolatot, hogy virágregéket írjon."

34 Megállapítja, hogy a virágregék terve, amelyet olyan részletesen és pontosan megrajzol a Bónisnénak írt verses levélben, nem a bejei paplak virágos kertjében fogant meg benne. Tompa 1846. szeptember 27-én foglalta el hivatalát, a vers az év karácsonyestjén van keltezve, tehát a közben eltelt őszi hónapok nem voltak alkalmasak a kertészkedésre, amelynek során érdeklődése és képzelete oly mértékben fordulhatott volna a virágok felé, hogy azok a virágregék egész sorának megírására ösztönözték volna. Távolabb keresti tehát Lengyel azt a hatást, amely a virágregékre tereli Tompa figyelmét: „Valószínűleg már kis diák korában nagy hatással lehetett az élénk képzeletű ifjúra Ovidius. Az egymást váltogató színpompás mesék, a tökéletességgel határos költői nyelv megragadták figyelmét, s arra az útra terelték, hogy népmondákat és virágregéket dolgozzon fel."

35 Az elmélyült elemzéssel kimutatott olvasmányélmények mellett meg kell azonban látnunk a környezeti hatásokat is, amelyek az erdők-mezők virágait termettek a virágregék számára. Már kisdiák korában Sárospatakon is gyönyörködik a Bodrog vidékének vízi-világában, mint segédtanító Sárbogárdon is sok időt tölt a szabad természetben, vadászik a Sárvíz ingoványaiban, s mire a nagyfalusi Tiszamorotván csónakázik, olyan jól ismeri ós szereti ezt a világot, hogy a vízi liliom susogásában meghallja a tündérkirály keservét is, s gazdagította élményvilágát a szomszédos Bekény-tó nádas ingoványa is.

36 33 Tompa Mihály Összes Költeményei. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Lévay József. Budapest, 1885. IV. k. 382. o. 34 Lengyel Miklós: Tompa Mihály élete és művei. Budapest, 1906. 190. o. 35 Uo. — A Lengyeléhez hasonló összefüggést mutat ki Kéki Lajos is Ovidius ós Tompa virágregéi között. L. Kéki Lajos: Tompa Mihály. Budapest, 1912. 115—116. o. 30 Nagyfalu (ma Tiszanagyfalu) Tiszaeszlár felőli határában húzódik a Bekény-tó. Vize ma már időszakos, csak nagyobb esőzések idején telik meg, de még a század elején is gazdag növény- ós madárvilága volt. Tompa is utal erre a tóra — nevét nem említve — A Tisza rétje ég c. prózai írástöredékében. — Tompa Mihály Válogatott Míívei. Bevezetését és a jegyzeteket írta Bisztray Gyula, Budapest, 1961. 506. 1. 240