Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: Nyíregyháza az eszlári per éveiben

Nyíregyháza az eszláriper éveiben. Irta: Téger Béla, A boszniai okkupáció véráldozata és az okkupáció nyomán támadt balsejtelmek, a szegedi árvíz riasztó hire, a zágrábi földrengés, gróf Majláth országbíró meggyilkolása, a nemzetiségek nyugtalansága, féktelen vádaskodások, halálos párviadalok jellemzik azokat az esztendőket, amelyekben a »Nyírvidék« ötven esztendővel ezelőtt szárnyat bontott. A nyolcvanas évek küszöbén áll a historikus, amikor a megindúló lap első számába mélyedve hallgatja az élet áramának zúgását, amely a betűsorok mögül riad felé. Az évtized, amely később az anyagi jólét, a milleniumi éveket előkészítő Jiagy lendületek évsorozata lesz, a kiegyezést követő átmenetnek ködfoszlányaiban indul meg. A «Nyírvidék» harmadik évfolyamában 1882-ben olvassuk a vigasztalanúl setét sorokat a «Megyei állapotok»-ról. A cikk írója elmondja, hogy Budán járt, a belügyminisztériumban, ahol azzal a referenssel beszélt, aki Szabolcs adminisztrációjával foglalkozik. A referens úr véleménye Szabolcsról lesújtó. Folytonos visszaesés mindenütt. Az utak járhatatlanok. A halandóság óriási méreteket ölt. Egyes községek lakói évenként százszámra apadnak. A tanügy állapota megdöbbentő. 1878—1879. évben az iskolakötelesek 18.3 százaléka, 1879—1880-ban már 20 százaléka nem jár iskolába, pedig Kisbáka és óntelek kivételével minden községben van iskola. Az iskolából kilépők közül 1878-ban mindössze 19.5 százalék tudott jól írni-olvasni, 1879ben már csak 12.6 százalék, 1880-ban aztán mindössze 8.5 százalék. »Valóságos nyomorúság !« — kiáltja keserűen a cikkíró. 20€