Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

írod.: 1235*: Györffy 1987/b. 240-242.: Ság nagyobbik, felső része, 1387-től visel Tölgyes nevet. MRT 9. kötet 1993. 125.: 1225-ben a Ságizsidód falubeli Vetud fia, Dusnok földet adott el az esztergomi kanonoknak. Uo. 129-130.: „A templom környékén sok nagy követ találtak, a templom előtti keresztnél pedig 'konyha nagyságú fundamentum' van. Lelőhelyünkön és tőle K-re a belterületen helyezkedett el a mai falu elődje, amelyet eredetileg Ságnak neveztek. Az 1412-1424 között vagylagosan, majd 1443-tól kizárólagosan használt új nevét tölgyerdőről kapta.... Ság lakatlanná válásakor az átköltözők növelték az akkor már fennálló későbbi Tölgyes lakóinak számát. " A falu a 16-17. században végig lakott volt. A tölgyesiek a 16. századig a sági templomot használták, amely ettől kezdve már csak temetkezési helyül szolgált a 18. század közepéig, végéig. „Az 1697-es canonica visitatióban leírt kőből épült, boltozatos szentélyű és sekrestyéjü, sík mennyezetes hajójú temploma a XVI. században épülhetett. Ennek helyén emelték a XVIII. század végén a mai templomot. " A mai templomnak középkori részletei is vannak. IPOLYTÖLGYES - SZENTMÁRTON DŰLŐ, 10/15. LH. a. Ság(izsidód) b. Szent Márton c. 1225**, *** d. 12. század Méret: szentély külső: 4,3 x 5,15 m, szentély belső: 4,1 x 3 m, hajó külső méret: 6,6 x 9,25 m, belméret: 4,85 x 8,15 m. Falv: 95-120 cm. Tájolás: *ÉK-DNy 64° írod.: 1225*: Györffy 1987/b. 240-242. Bakay 1989. 146-148.: Bakay Kornél folytatott ásatást 1969-71 között. Egyenes záródású, négyzetes szentélyű téglalap alakú hajóval épített templomot talált, kő alapozással. MRT 9. kötet 1993. 125-127.: „1225-ben már volt temploma, amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. Papja 1332-ben 1 ¥2 márka jövedelem után fizetett tizedet. A tölgyesiek a XVI. századig használhatták a templomot, amely ettől kezdve már csak temetkezési helyül szolgált." Az esztergomi szandzsák 1570. évi defterébe Szent Márton néven vették fel a pusztát. Elnéptelenedésének okát és idejét nem ismerjük. „Máig élő hagyomány szerint Tölgyes eredeti helyének tartják a templom védőszentjének nevét megőrző Szent Márton dűlőt. " A kő alapfalakat 110 cm mélységig ásták le. Mind az alapozást, mind a felmenő falakat kőből építették. A felmenő fal vastága 80 cm volt. Faragott kváderkövek és más tagozatok is előkerültek az ásatás során. A templom belül vakolt és festett volt. A padlózat mindvégig döngölt maradt. A keltezhető leletek alapján a kőegyház építésének idejét a 12. századra teszik. A leletek közül kiemelkedik egy égetett cserép Krisztus corpus torzója és egy figurális (Madonna?) csont könyvfedéldísz. Míg a templom hajóban 16-18. századi sírok voltak, addig a templom körüli temetőt a 12. századtól a 18. század közepéig, végéig folyamatosan használták. (54. kép) ISASZEG - NYÍREGYHÁZA a. Nyír, Ákosnyíre, Nyíregyháza 77