Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

с. 1259* (Akosnyíre), 1312* (Nyír), 1425* (Nyíregyháza) írod.: Csánki 1890. 32.: „Nyr poss. (1425: Muz. lit....)... a mai Nyíregyháza nevű puszta értendő Valkó т., a melylyel együtt (is) előfordul. " Chobot 1915. 206.: „Isaszeg határában volt Nyíregyháza, vagy Akos-Nyire puszta, melyet IV. Béla 1259-ben a nyulakszigeti apácáknak adományozott.'

l) Pesty Frigyes azt mondja: 'Ákosnyíréről az a véleményem, hogy ez az Isaszeghez tartozó Nyíregyház nevezetű puszta, mely 1499-ben 'praedium Nyr' néven is előfordult.

,2) Kápolna is volt e pusztán, melynek köveit főpásztori engedéllyel a hévízi templom építésekor felhasználták. 1) Wenzel. Árpádk. oktár. XI. 459. - 2) Régi Pest. 42. " 1259*: Ákosnyíre, 1312*: Nyír: Györffy 1998.533-534. MRT XIII/3. kötet, topográfiai anyagban egyelőre 13/4., Márton-Berek lelőhelynél találhatóak a Nyírre vonatkozó adatok. 1950-70 között középkori tégla- és vakolattöredékek, csontok, falmaradványok és középkori edénytöredékek kerültek elő. Korek József és Patay Pál 1958-ban megfigyelte a templom helyét. A helyszínről faragott kövek és téglák kerültek az isaszegi református templomba. Terepbejáráskor templomra és körülötte temetőre utaló habarcsos kő- és téglatörmeléket, embercsontokat és középkori edénytöredékeket figyeltek meg.

90 ISASZEG - R. к. TEMPLOM a. Isaszeg b. Szent Márton? с 1266*,1546** d. 13-15.század Méret: ^körtemplom h: 26,6 m, sz: 19,3 m, *1. gót templom h: 21,5 m, sz: 14 m, *2. gót-17. századi templom toronnyal h: 46 m, sz: 14 m. Tájolás: n. a. írod.: Chobot 1915. 205.: „Szent Márton tiszteletére szentelt temploma középkori építmény, mely azonban igen sok átalakításon ment keresztül s azért most már semmiféle határozott jelleg nincsen rajta. ... Az 1716-ki Canonica Visitatio már azt mondja, hogy báró Kurth és a nép adományaiból romjaiból kiemelték és náddal födték be. Grassalkovich Antal mindjárt az uradalom megvétele után, 1734-ben restauráltatta. K.. 7) Borovszky. Pestm. monogr. I. 80. - Arányi L. Gödöllő és Vidéke. II. 48. - 8) Liber II. Visit. Can. 330. III. 102. IV. 393. " Káldy-Nagy 1971. 257. sz. falu: „Irsaszeg" 1546-ban Gergely papját vették fel a defterbe. Czeglédy 1985. 431-441.: 1863-ban Rómer Flóris járt itt és lerajzolta a műemléket. 1968-ban kezdődött meg a templom régészeti kutatása. A kutatás során Czeglédy Ilona 5 építési periódust tudott elkülöníteni a ma is álló templomon. A mai templom helyén egy 13. századi körtemplom állott félköríves szentéllyel és talán ehhez csatlakozó É-i kis kápolnával. A körtemplomra épült az első gótikus templom. Ennek barokk befalazással elKvassay Judit és Miklós Zsuzsanna terepbejárása, 1977. Köszönöm, hogy adataikat felhasználhattam. 78