Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Köpeczi Béla: Néhány gondolat Rákóczi államáról

ra, 1708-ban a porosz trónörökösre s a szabadságharc végén a cárevicsre is. * A kuruc állam — átmenetisége és ideiglenessége ellenére — igyekezett a maga funkcióit a rendkívül nehéz, háborús körülmények között is teljesíteni. Persze külön megvizsgálandó, hogy milyen eredményeket ért el a különböző területeken. A hatalom gyakorlása szempontjából két kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik a központi hatalom és a vármegyék viszonya. A vármegyék a szabadságharc felemelő szakaszában segítették a központi hatalmat, feszült helyzetekben viszont gátolták tevékenységét, sőt a Rákóczival szemben álló ellenzék szervezőivé válhattak, amire példa Turóc vármegye esete. Ellentmondásos a központi hatalom gyakorlása szempontjából a hadi szervezet és annak vezetése is. Rákóczi nagy hadtestekre osztotta a katonaságot és azokat egy-egy főúri tábornok parancsnoksága alá rendelte. A főúri tábornokok viszont igyekeztek a számukra kijelölt területen nagy hatalmat biztosítani a maguk számára, és nem mindig hajtották végre Rákóczi utasításait. Ezekkel a centrifugális erőkkel szállt szembe a központi apparátus, amely általános politikai, gazdasági és diplomáciai ügyekben — megítélésünk szerint — eredményesen működött. * Rákóczi államával kapcsolatban gyakran hivatkoznak külföldi példákra. Maga Bercsényi a szécsényi konföderáció kimondásakor elsősorban a lengyel példát említi, de Csécsi naplójában szó van a holland modellről, sőt némelyek a svájci szövetséget is szóba hozzák. Maga Rákóczi hivatkozik a hazai hagyományokra és különösen a Bocskay-felkelésre és annak szervezetére. Véleményem szerint a lengyel konföderáció hatását nem szabad túlbecsülni. Amikor Bercsényi Lengyelországból elküldi XIV. Lajosnak memorandumát, amelyben többek között leírja a magyarországi állapotokat, a magyar alkotmányt megkülönbözteti a lengyeltől és azt hangsúlyozza, hogy a magyarok nagyobb hatalmat adnak királyaiknak, mint szomszédaik. Ez azt mutatja, hogy Bercsényi és a nemesi közvélemény nagyobb jelentőséget tulajdonított a központi hatalomnak, mint a lengyel szlachta. E tekintetben érdekes Rákóczi összeütközése az erdélyi nemességgel, amely az Apafi-féle hitlevelet akarja elfogadtatni a fejedelemmel, ő viszont a Rákócziét teszi magáévá, amely abszolutista törekvéseket mutat fel. A többi példa inkább az idegen hatalom elleni összefogásra hivatkozik s nincs konkrét kapcsolatban a magyar államszervezettel. * A kuruc állam — a rövid idő alatt — nem tudott kibontakozni, ezért jellegének megítélése szempontjából nem érdektelen, ha megrí 8