Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

Ugyanazon év őszén, amikor a Losonczi Phoenix megindul, a fejlődésnek induló Salgótarjánban is megjelenik egy lap Salgó-Tarján címmel. Néhány számot élt csak meg, 1883 januárjában már meg is szűnhetett. (Ennek ellentmond ugyan egy híradás, amely szerint a hírlap „Három évig kitűnő pártolás alatt állt").

37 Azért ez a bizonytalanság, mert a lap példányai eltűntek! Belitzky János 1966-ban még tanulmányozta azokat az Országos Széchenyi Könyvtárban, jelenleg viszont az „eltűnt" periodikumok között tartják nyílván. így most egyedül Belitzky János adataira hivatkozhatunk.

38 E szerint a lap szerkesztője Pap Károly ügyvéd (az Ipoly egykori szerkesztője), aki 1883-ban Szécsénybe költözött, s ezzel hozzájárult a lap megszűnéséhez, amit persze elősegített az is, hogy a helyi olvasóközönség még nem volt alkalmas arra, hogy egy hírlapot fenntarthasson. (Főleg arra gondolunk, hogy ekkor még zömében idegennyelvű, a Monarchia különböző országaiból bevándorolt munkások laktak a községben, a kialakuló kolóniatelepeken.) A Salgó-Tarján alcíme szerint közgazdasági, társadalmi és szépművészeti hetilap lett volna. Elsősorban a hírei voltak érdekesek, amelyek helyi vonatkozásúak, a polgárság, a vagyonos osztály életét tükröző tudósítások. A munkások, bányászok életéről nem ad tájékoztatást. Nyomdásza az a Friedler Samu, aki hosszú évtizedek múlva is dolgozik még a városban. A nyolcvanas években a politikai sajtóban három ellenzéki lapot is számontartunk. Ezek azonban együttesen sem értek el olyan hatást, mint a leggyengébb kormánypárti lap. Az első a Nógrádi Ellenzék, amely Balassagyarmaton jelent meg. 1886-ban három mutatványszámmal indult, majd 1887-től 1890-ig adták ki havi megjelenéssel — 1889-ben azonban szünetelt a kiadása. Programja és célja szerint a függetlenségi párthoz tartozott. Programcikkét szerkesztője, Pogány P. Jenő írta: „A mi közigazgazási közegeink, megint tisztelet a kivételnek, kormánypártibbak a kormánynál. Hatalmaskodnak, mert a hatalom szolgálatában állván, azt hiszik, hogy övék a hatalom s a mi az övék, azt kényre kedvre monopolizálhatják. Ostorozni fog minden visszaélést, pellengérezni minden botrányt, nevetségessé tenni minden ostobaságot, leálcázni minden nagyképűsködést, eredjen az bíróságtól, államhivataltól, közigazgatástól vagy bárkitől a világon. 39 Pogány P. Jenő csak a három mutatványszámot szerkesztette. A harmadik számban jelentette, hogy ezek kiadása neki „tetemes anyagi kárt és veszteséget okozott", s nem tudja a saját zsebéből fedezni a „nagyközön27