Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Sabján Tibor: Késő középkori lakóházak rekonstrukciói (Sarvalyi példák)

KÉSŐ KÖZÉPKORI LAKÓHÁZAK REKONSTRUKCIÓI (SARVALYI PÉLDÁK)* SABJÁN TIBOR A késő középkori falusi lakóházak rekonstrukciós munkáit a szentkirályi ásatás építményeinek értelmezésével és rajzi feldolgozásával kezdtük.

1 Az élet egy középkori faluban című kiállításra ezekből a rajzokból 1:25-ös léptékű makettek és valós méretű részletek is készültek.

2 A munka folytatásának mozgatója szintén egy kiállítás volt, melyet a Mezőgazdasági Múzeum rendezett államalapításunk millenniumi évfordulója alkalmából. A magyar mezőgazdaság ezer évét áttekintő kiállítás középkori részleteinek rendezői falusi épületek (veremházak, többosztatú házak), kemencék és kályhák rekonstrukcióival kívánták érzékletesebbé tenni a földművelő nép életének bemutatását.

3 A késő középkori egység rendezője PÁLÓCZI HORVÁTH András a korábbi rekonstrukciók mellé a sarvalyi ásatás néhány épületének rajzát és makettjét is szerette volna kiállítani. A tervezési munkákhoz az ásató régész HOLL Imre támogatásával és szakmai konzultációival láttunk hozzá.

4 A sarvalyi ásatás a Dunántúl legjelentősebb és a mai napig egyetlen teljes falufeltárása, amelynek részletesen közzétett anyaga további értelmezésekre és gondolkodásra késztette kutatóinkat.

5 A számunkra oly fontos alaprajzi, szerkezeti és építkezésmódbeli meghatározásokat már HOLL Imre és PARÁDI Nándor is elvégezte és főbb vonásaiban - írásban rekonstruálva - bemutatta.

6 A mi munkánk annyiban különbözött ettől, hogy megadott házakat kellett kiválasztanunk, és ezek szerkezetét teljes egészében rekonstruáltuk, még akkor is, ha a régészeti feltárások egyes részletekre semmilyen információval sem szolgáltak. Ezeknek a - valljuk be nagy számban előforduló - részleteknek a rekonstrukciójára népi építészeti tapasztalatainkat használtuk fel. A szakemberek teljesen egyhangú álláspontja szerint ugyanis a sarvalyi építkezés párhuzamait a Nyugat-Dunántúl 18-19. századi boronaépítkezésében fedezhetjük fel.

7 * Készült az OTKA támogatásával T 029627. 1. PÁLÓCZI HORVÁTH András 2000/a. 121-149.; SABJÁN Tibor 2000. 151-182. 2. PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. 7-28. 3. MOLNÁR Erzsébet 2000. 5-22.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 2000/b. 23-46. 4. PARÁDI Nándor korai halála sajnos nem tette lehetővé, hogy a munkánk során az ő személyes tanácsait és észrevételeit is felhasználjuk. 5. Ateljesség igénye nélkül: VÁNDOR László 1995. 173-177.; BALASSA M. Iván 1997. 111-124. 6. HOLL Imre 1979. 33-51.; PARÁDI Nándor 1979. 52-66.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 7. HOLL Imre 1979. 46.; PARÁDI Nándor 1979. 65. 391