Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Viga Gyula: A kecske kultuszához
különös tekintettel a kecskemaszkos alakoskodásra, melynek lényegében hazai elterjedését, s a környező népeknél, főleg a románoknál fellelhető párhuzamait is ismerjük. 9 Saját gyűjtéseim az Aggteleki-karsztvidék néhány településéről szolgáltak apró adalékokkal a kecskemaszkos alakoskodás elterjedéséhez, 10 s nyomára bukkantam a kárpátukrán lakosú Komlóskán, ezenkívül Göncön, Erdőbényén és Mádon. Az utóbbi adatok a szokás tokaj-hegyaljai elterjedését sejtethetik. Benne a kecske a termékenység állataként szerepel, hasonlóan a már említett nyugat-európai és mediterráneumbeli példákhoz, s a balkáni és szláv adatokhoz. 11 A szláv területekről újabban WOLSKI Krystof említ néhány szép adatot a kecske kultuszbeli szerepére vonatkozóan. Lengyelországban pl. azt tartották, hogy a kecskemaszk meghozza a szerencsét, mert „ahol a kecske jő, ott a gabona nő". Wolhiniában a bőségvarázslatokban volt szerepe a kecskének (a maszkos alakoskodónak is) : a „kecske" táncolt, s az őt kísérő bőségkívánók énekeltek. 12 Fehéroroszországban karácsony ünnepe körül járt a kecske: cselédnek, koldusnak, cigánynak öltözött emberek vezették körül a faluban. Volt ahol a kecske újévkor érkezett, zsidó, cigány és koldusfigura társaságában. 13 Minden bizonnyal hasonló funkciót kell feltételeznünk a kecskemaszkos alakoskodás hazai hagyományaiban is. Az, hogy a szokás ma az ország peremterületein bukkan fel, kapcsolatban lehet - ha sok áttételen keresztül is azzal, hogy a kecsketartásnak az ország peremterületein volt nagyobb jelentősége, s az, ha nem is közvetlen módon, de hozzájárulhatott a szokás továbbéléséhez. A kecske termékenységvarázsló szerepéhez kapcsolódhat felbukkanása a palóc lakodalomban. PINTÉR Sándor leírása szerint éjfélkor, mikor a menyasszony altatása következik, a násznagy vezeti az ágyhoz a menyecskét, s az ágyhoz egy kecske van kötve. 14 Szentsimonban a lánykérés során a kérőknek - a menyasszony helyett - először egy felöltöztetett kecskét mutattak meg. 15 Lényeges szerepet kap a kecske a varázslatokban bajelhárító, rontáselhárítóként is. Keleti francia területektől a keleti szlávokig elterjedt volt az a szokás, hogy ha a jószágok egészségét valami veszély fenyegette, akkor kecskét kötöttek be az óljukba, hogy védje őket. Walpurgis éjszakáján mindig bevitték az istállóba a kecskét, de germán területeken egyébként is szokás volt a kecskének istállóban tartása. 16 A szlávok a kecskét az istállóba kötötték, hogy a tehén teje ne legyen véres. Bádenban fekete kecskét kötöttek az istállóba, mert attól a boszorkány megijed. A kecskéket még szabadon is engedték az istállóban, hogy a rontó személyek ne tudják kikerülni őket. A kecskék - főleg a feketék - a ház védőjeként is szerepeltek: elég volt a portán szabadon legeltetni őket, a néphit szerint úgy is védték a gazdaságot. Sziléziában a Walpurgis éjen 4 kecskét hagytak szabadon a boszorkány ellen a ház körül. 17 Lengyelországban a kecske az istállóban és a baromfiudvarban alkalmas minden rossz elűzésére. 18 A kecske a magyar néphitben is emanációs, ellenálló erőt és egészséget kisugárzó állat. 19 Jellemző megnyilvánulása ennek, hogy 9 FERENCZI I.-UJVÁRY Z. 1962. skk., 130-131.; UJVÁRY Z., 1973. 391. 413.; UJVÁRY Z., 1975. 309. 316. 10 VIGA Gy., 1977- 13711 FERENCZI I.-UJVÁRY Z. 19Ó2. 131. 12 WOLSKI, K. 1976. 127. 13 WOLSKI, K. 1976. 127. 14 PINTÉR S., 1891. 106. 15 LAJOS ÁRPÁD gyűjtése: HOM. Néprajzi Adattár 803. 2. 16 Handwörterbuch . . . IX. 922. 17 Handwörterbuch . . . IX. 922. skk. 18 WOLSKI, K. 1976. 127-128. 19 SZENDREY Zs., 1937. 159.
