Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
is előfordul, hogy a jegyző egyúttal tanácsos is (pl. 1735-ben Szalay György). A jegyzők esküje a következő volt: „Én esküszöm az élő Istenre, a bold. Szűz Anya Mária és minden szentéire, hogy a titkokat, melyket a tanács reámbiz, s mind azt, mit a tanácsban tárgyalnak, sem szóval, sem írásban sem jellel, sem más módon senkinek el nem árulom, hanem híven megtartom. A hitemre bízandó dolgokat szorgalmasan teljesítem, az írásokat hiven elvégzem. Isten engem úgy segéljen és minden szentéi." A jegyzőt gyakran magasabb tisztségre is megválasztják, így Szőnyi Mártonból a XVII. sz. végén bíró lesz. 1725-ben Sajnovics József jegyzőt választják bíróvá, 1615-ben György deák lett a bíró. 18 . Ezek a jegyzők a legrégibb időben a jogban jártas úgynevezett litterátusok vagy deákok voltak s a XV.-ig ők látták el a város jogi képviseletét is. 19 ) Már 1600-ban azonban külön találjuk a litterátust, mint a város hites jegyzőjét és a prokurátort, ki később fiskális prokurátor névvel van jelölve. Az ügyészeket valószínűleg esetről-esetre fogadta fel ekkor még a tanács, akiket érdemeik, illetve sikereiknek megfelelően fizettek. Rendszeres ügyészi állásra csak a XVIII. század elején találunk, még pedig konvenció alakjában. Az 1723. évi tanácsi jegyzőkönyv egyhangú határozata: „mivel ezen nemes város fiskustul már egynehány esztendőktől fogvást frustáltatott, akinek is 12, vagy 15 forint konventiója lészen, annak utánna pedig érdeme és fáradsága szerint megjutalmaztatik." 20 ) Első rendes főügyész Ejtelhubel József, akinek nevéhez fűződik a per, mely a város és a győri káptalan közt folyt a földesúri joghatóság alól való felszabadulás ügyében. Fizetését a tanács 1729 szeptember 23-án 50 forintban állapította meg. 18 ) Prot. 1614—1621. 31. 1. — Győr jegyzői a legrégibb időtől 1743-ig a következők: 1600 előtt Hadritius János nevét ismerjük. 1600—1623. Beszprémi Tóth András deák (literátus). 1624. jan. 12-től Nagy Gergely deák (egyúttal megyei jegyző). 1629. jul. 18-tól Baiusz Mihály volt városi esküdt. 1629. dec. 31-től Káldy Miklós ügyvéd. 1639. július 1-től Thorkos János. 1640. Szent György naptól Farkas András. 1642. július 11-től Miskey Pál. 1655. dec. 2-től Szőnyi Márton. 1664-től Tebery István. 1683. szept. 27-től Szabady András de eadem. 1701. jan. 26-tól Letenyey Tamás. (Ekkor német jegyző is van.) 1712. dec. 2-től Vásárhelyi Nagy Imre hely. jegyző. 1716. szept. 1-től rendes jegyző. 1717-től jákfalvi Horváth Ferenc. 1721. aug. 16-tól ismét Letenyey Tamás, ugyanekkor a bíró mellett, mint deák, Vukovits Ferenc szolgál. 1722. május 3-tól Sajnovics József, helyettes jegyző Lósy György lesz. 1725. június 22-től Kutassy István. 1726. május 31-től Lósy György. 1734-től rendes aljegyző Szalay György. 1741-től főjegyző Ernst Kristóf Jakab. 1742-től főjegyző Baráthy János. Ő lesz a sz. kir város első főjegyzője is. (A jegyzőket közli Sefcsik Ferenc: Győr város jegyzői (1600—1743. ápr. 24-éig) c. tanulmányában. Megjelent Győri Hirlap 1905. febr. 22. 46. számában. 19 ) V. ö. Sefcsik Ferenc: Győr szab. kir. város tiszti ügyészei. Győri Napló 1906 dec. 12. 2( >) Prot. 1722—1725. Pag. 157—8.
