Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
találjuk a hadnagyokat, akik alatt a tizedesek állanak. A német lakosság elterjedése és német szokások átvétele folytán a XVIII. század elején már fertályok szerinti beosztást találunk élükön a fertálymesterekkel. A városrészek (Belváros, Újváros, Majorok, Szabadhegy), mint nagyobb területi egységek élén továbbra is megmaradnak a hadnagyok. (A XVII. századbeli városi szervezetre érdekes adatokat közöl Abai Imre: „Szombathely város igazságszolgáltatása a XVII. század elején" c. tanulmányában. Dunántúli Szemle 1940. 5—6. sz. 249 és köv. 11.) Álandó állás a tanács mellett a nótárius, vagy jegyző állása, aki az irodai teendőket és a jegyzőkönyvvezetést látja el. így 1624 április 24-én a város jegyzője Nagy György lett, ki addig a vármegye jegyzője is volt. 16 ) Amíg Győr város oppidum privilegiatum volt,a jegyző különösen nagy szerepet visz a városigazgatásban. Ö az írástudó személy, aki az összes irodai munkát végzi. Vezeti a jegyzőkönyveket. Őrzi a kiváltságos leveleket, kezelője a levéltárnak. Hites pecsétje alatt kerülnek kiadásra a város hatósága alá tartozó oklevelek, polgári bizonyítványok. A jegyző sokszor képviseli a várost s a bíróságok előtt rendszerint meg szokott jelenni. Kezdetben ő őrzi a pénzeket, kötelezvényeket is. ö az árvák gondnoka és a céhek biztosa. Bíráskodik a koldusok felett, s gondoskodik a katonai szállásokról. Ö a rabok felügyelője is. Később, amint a városigazgatás többrétű lesz, a jegyző működési köre is egyszerűbbé válik. ö marad továbbra is az iroda vezetője, a hites pecsétek őre és oklevelek kiadója, de rendészeti, gyámügyi feladatokat nem lát már el. Erre új hivatalokat szerveznek. A XVII. században még csak egy jegyzője (deákja) van a városnak. A XVIII. század elején a németajkú lakosságnak is egy időben külön jegyzője van. 1734-től már rendes aljegyzőt is találunk a főjegyző mellett. A jegyző fizetése meglehetős szerény. A XVII. század legelején évi 40 frt, a század közepén 50 frt. A készpénzen kívül azonban lakást kap a városházán s az okiratokért járó díj és illetéknek tetemes része (rendszerint haramada) a jegyzőt illette. 17 ) A jegyző a XVII. században ezért gyakran még mellékjövedelem után is néz. Többször megesett, hogy egy ugyanaz a személy volt a vármegyének és a városnak hites nótáriusa (pl. a XVI. század végén Hadritius János, vagy 1624-től Nagy Gergely deák). A XVIII. sz. elején a jegyző fizetése 100 forint, az aljegyző 1734-ben 30 forint fizetést kapott. A XVIII. sz. negyvenes éveinek kezdetén a főjegyző fizetése már 120 forint. 1742-től 150 forint, két szoba a városházán 25 forintért, a tatarozás költségeit azonban neki kell viselni. A XVIII. sz.-ban az 10 ) Protocollum anno 1608—1624-ig 211. lap. 17 ) V. ö. pl. Győr város 1602, évből való statútuma. Győr város Itára. Prot. 1601—1604. 949. 1. L. még a salarium megállapítást. Győr város ltára: Prot. 1608—1624. folio 215. Nro 165.
