Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Czirók Zoltán: A győri repülőszázad történetéhez

CZIRÓK ZOLTÁN A GYŐRI REPÜLŐSZÁZAD TÖRTÉNETÉHEZ Czirók Zoltán A GYŐRI REPÜLŐSZÁZAD TÖRTÉNETÉHEZ Az Arrabona 43/1. (2005) számában Győr 1919-es bombázásáról jelent meg tanulmány, amely az első győri repülőszázad történetét csak érintőlegesen, a légelhárítás szempontjából tárgyalta. Az egység tevékenysége azonban nem merült ki a Győr fölé berepülő csehszlovák és francia repülőgépek elhárításában, számos érdekes és izgalmas esemény színesítette a század tagjainak hétköznapjait. Ezért jelen írás amellett, hogy teljessé kívánja tenni e majd egy év történéseit, mintegy keretet kíván biztosítani az előző tanulmánynak is. A világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodással párhuzamosan megkezdődött az immár független magyar hadsereg felállítása. A frontról hazaérkező katonák tömegeire vonatkozó általános leszerelési rendeletet a repülőalakulatoknál szolgáló tisztekre és legénységre nem terjesztették ki, így az új repülőegységek felállításához szinte rögtön hozzá lehetett fogni. A magyarországi gyárakban frissen összeszerelt gépekkel és az első repülőkkel két századot szolgálatba is állítottak, 1918. november 12-én pedig napvilágot látott az a rendelet, amely hivatalosan is létrehozta a magyar repülés intézményrendszerét.

1 A tervek meglehetősen merészek voltak, a hivatalos intézmények és szervek mellett 13 repülőszázad és 10 benzinállomás felállítását irányozták elő. Ezek között még nem szerepelt a győri egység létrehozása, mindössze a pozsonyi repülőtér veszélybe kerülése esetén számoltak a várossal, ekkor Győrbe vagy Pándorfalura (Parndorf ) kellett volna menekíteni a repülőosztályt.

2 Bár az ország területén fellelhető repülőanyag megmentésére nagy erőket mozgósított a katonai vezetés és a szervezési munkálatok is jó ütemben folytak, 1918-19 fordulójára nyilvánvalóvá vált a fenti tervek irrealitása — még ekkor is csupán két budapesti század tevékenykedett. A módosítások során — mivel Pozsony és Pándorfalu repülőtereivel sem lehetett számolni — felmerült Győr neve, mint egy repülőosztály állomáshelye. Sajnos, a század felállításáról szóló rendelet nem maradt fenn, az azonban biztos, hogy 1919. januárjára megszervezték a győri 3. repülőosztályt. Miután Pándorfaluból a repülőanyag nagy részét már elszállították a fővárosba, ott szinte semmi sem maradt. Egy felderítés során azonban Kaszala Károly pilóta jelentette, hogy a vasúti állomáson egy vagon repülőbomba áll, a repülőcsapatok parancsnoksága 1919. január 14-i rendelkezésére ezt Győrbe kellett szállítani.

3 A 256 db gyújtó nélküli, 6 kg-os repülőbomba január 30-án érkezett meg az osztályhoz.

4 Január 17-én meghatározták az egyes repülőosztályok részére kiutalandó repülőgépeket és motorokat. A győriek számára az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár Rt. (MARE) által gyártott, 4 db UFAG C.I felderítőgépet irányoztak elő a következő sorozatszámokkal (zárójelben a motor száma): 161.165 (35212), 161.166 (35213), 161.167 (34667), 161.168 (34832).

5 (1. kép) Ezt kiegészítendő február 3-án a gépállomány végleges számát is meghatározták, a felderítőgépeket 4 db együléses, a mátyásföldi Magyar Általános Gépgyár Rt. (MÁG) által gyártott Aviatik D.I vadászgéppel kiegészítve: 92.148 (19725), 92.149 (19729), 92.150 (19736), 92.156 (19724).

6 309