Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Varsányi P. I.: Hetvényi István: Emlékirat (Egy 1848-as honvéd visszaemlékezéséből)

3. kép A pápai református kollégium bungos gyalogkatona és mellette feküdt egy részeg újonc. Itt megállottam, s a katonával beszédbe eredtem. Ez elmondta, hogy Győrben nagyban foly a toborzás. Ő itt arra vár, míg ezen részeg újonc kialussza magát, azután megvizsgáltatja a katonai orvossal. Engem is biztatott, hogy álljak be őhozzájuk; de én mondtam, hogy a honvédek közé fogok beállni. Ezután elmentem haza, ahol már várták megérkezésemet. Elmondtam szándékomat, hogy honvédnak beállok, mely elhatározásom nem talált ellenzésre, sőt János bátyám Pozsonyból azt írta Pál bátyámnak: „Becsülöm a fiú bátorságát". Édesanyám, mint a jó anyák, sajnált ugyan, de mivel a haza érdeke így kívánta, ő is bele nyugodott, csak arra kért, hogy ne menjek vissza Pápára, és onnét ne menjek a beállás végett Pestre, hanem álljak be Győrben. Miután pedig a ministerium elrendelte az 5-tödik honvédzászlóalljnak Győrben való felállítását, tehát annál szívesebben bele egyeztem édes anyám kívánságába, mert így előbb eljutottam azon célomhoz, hogy honvéd legyek. 1848 Június 4-én megkezdték Győr városában az 5-tödik honvédzászlóalljhoz muzsikaszóval a toborzást.

18 Engem azzal bocsátottak el hazulról, hogy nézzem meg a toborzást, de még most be ne álljak. Amint a jelenlegi Kazinczy utcában, hol az emeletekből virágeső hullott ránk, a Nagy István féle ház előtt a toborzó csapathoz értem, már nem tudtam ellenállni honvéddé leendő vágyamnak, az odahaza kapott utasítás ellenére, belevágtam — a népség harsány éljen kiáltása közt — a toborzók vezérének (ha jól emlékszem, valami Kunzfeld volt) a markába. 1848 Június 4-kén.

19 Innen zeneszóval tovább vonultunk, s végre az akkor még megvolt 123