Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Szőke Béla: Győr nevéről

A nyugatról beköltözött Győr nem címere: kék mezőben arany heraldikai liliom. A nem nyugati eredetét Györffy szerint már ez a növényi elemeket tartalmazó címer is bizonyítja, mivel.a magyar nemzetségek címereiben a totemállat képét találjuk.

26 Sajnos, a fenti fejtegetések nem eléggé megalapozottak s így a hitelük kétséges. Alapvető nehézséget jelent az a kettős lehetőség, mely szerint a Győr személy vagy nemzetségnév honfoglalás előtti bolgár-török, vagy pedig kora Árpád-kori nyugati, keresztény eredetű lehet. — Mint látjuk, Györffy György az utóbbi álláspontot képviseli, míg a nyelvészek inkább az előbbi lehetőség felé hajlanak. Karácsonyi János is elveti a Győr nemzetség nyugati eredetének lehetőségét s az igazsága mellett azt hozza fel bizonyítékul, hogy a Győr nem tagjai éppen a XII. és XIII. században nem viseltek németes, hanem tősgyökeres magyar neveket, pedig egy német eredetű családnál az előbbi lett volna várható.

27 A Győr nemzetség két ősi fészke egyébként Karácsonyi szerint a somogymegyei zselizszentjakabi monostor és a mosonmegyei Lébény tájékán volt.

28 Vizsgáljuk meg hát kissé részletesebben Győr személynévi eredetének kérdését. Amennyiben a Győr személynév honfoglalás előtti bolgár-török származását vesszük alapul, a Győ szótövi alakból kell kiindulnunk. Ennek szabályszerű fejlődése a gyeü>gyű >győ alakokban történt.

29 A név Gyeü alakban önállóan is lehet személynév s előfordul képzős alakokban is (pl. Gyeücsa>Gyécse >Géza, ez esetben a kettőshangzó első tagja vált uralkodóvá, vagy gyű>győ, Gyűd> Gyöd, amikor a szóvégi d kicsinyítő vagy helynév képző értékű). Tudjuk, hogy a magyar régiségben volt egy -r névszóképző s ilymódon Győr nevünk ugyanolyan alakulat is lehet mint a Gyűd>Győd név.

30 Elvileg tehát Győr helynevünk lehet honfoglalás előtti személynévi eredetű, bizonyítani azonban ezt nem tudjuk. Megnehezíti a kérdést, hogy a Gyeür> Gyűr >Győr személynév vagy nemzetségnév teljesen azonos egy ugyancsak honfoglalás előtti földrajzi köznevünkkel, ahogy azt az alábbiakban látni fogjuk. A Győr személynév alakulhatott szabályosan a keresztény György névből is, a szóvégi gy lekopása által.

31 Amint a Rupp Jakab által közölt példából láttuk, Győr nevének ez a származtatása már régi keletű. Érdekes e szempontból megfigyelni a vasmegyei Győrvár nevének alakulását, ahogyan azt okleveles emlékek megőrizték a számunkra, 1255: Gervar, 1258: terra Geur, 1334: Gewrgwar, 1338: Gyurvar, 1438: possessio Gyurgyvar.

32 Az eredeti Győrvár, Győr a XIV. században egyszeriben György vár alakban jelenik meg, később ingadozóan hol 26 Györffy Gy. i. m. 15., 34. 27 Karácsonyi J., A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig II. (Bp. 1901) 94-95. 28 Uo. 96. 29 Gombocz Z., Magyar történeti nyelvtan. Hangtan. Gombocz Z. összegyűjtött művei. II. 1. fűz. (Bp. Í940) 72—73., 76., 83—84. — Kniezsa I., A magyar helyesírás a tatárjárásig. A M. Nyelvtud. Társ. kiadv. 25. sz. (Bp. 1928) 8—11. 30 Németh Gy., MNy. XXIV. (1929) 149. - D. Bartha K., Magyar történeti szóalaktan. (Bp. 1958) 109. 31 Bálint S., Szegedi szótár I. (Bp. 1957) 32 Dömötör S., Győrvár földje és népe. Savaria Múzeum Közi. 2. (Szombathely, 1957) 10. 2 Arrabona 17