Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Szőke Béla: Győr nevéről

az egyik, hol a másik alak jelenik meg, ma pedig a Győrvár alak él. A kérdés megvilágításához tudnunk kell, hogy Győrvár egyik tartozéka annak a nagy észak-déli irányú sáncvonulatnak, melyet bizonyos távolságokban földvárak szakítanak meg. Ezek: Kapuvár, Feketevár,

33 Sárvár, Ikervár, Győrvár, Egervár. Ez a sánc véleményem szerint azonos a X. század második felében épült nyugati erődített magyar gyepűvonallal.

34 A várláncolatban szereplő nevek jellege kétségtelenné teszi, hogy Győrvár nevében a gyűr-győr földrajzi köznév,

35 nem pedig a György>Győr személynév rejlik. Az időközben fel-fel bukkanó Györgyvár alak vagy a régi írástudók etimologizáló kedvének következménye, vagy esetleg családi birtoklás igazolását, bizonyítását igyekszik szolgálni. Bizonyosan állítható, hogy Győr vára a X. század 60-as, 70-es éveiben épült,

36 Diósgyőrt (Geuru) már Anonymus említi,

37 tehát mindkét vár olyan korai időkben épült, amikor egy György> Győr nevű személyről való elnevezés egyáltalán nem valószínű. Hozzátehetjük még ezekhez azt is, hogy Diósgyőr környékén a Győr nemzetségnek nyoma sincs, tehát nem lehetett a névadója sem. E fejezetünket tehát azzal kell lezárnunk, hogy Győr hangzású, kétségtelenül a X. században alakult településeink neve csak erős fenntartással származtatható egy honfoglalás előtti névalakból, a György> Győr névből való származtatásnak pedig e korai időben nincs alapja, írásbeli adatok hiányában pedig nem is bizonyítható. Természetesnek tartjuk azonban, hogy a XI. század után keletkezett Győr nevű s főleg ennek származékos alakjait viselő települések — Györe, Györk, Györké — részben a György> Győr névre vezethetők vissza. 4. A századfordulón Dedek Crescens Lajos így magyarázza Szolgagyőr nevének eredetét: „Szolgagyőr nevében a Győr szó a gyűrű régies alakja. Tudjuk, hogy két ilyen szavunk van, az egyik gyűrű, egy fanemet jelent, a másik gyűr vagy gyűrűcze alakban fordul elő és a magyar felvidéken oly kisfajta dombok és halmok jelölésére használják, melyek vízjárta mezőkön és réteken az ártereken felülemelkednek. Szolgagyőr legvalószínűbb etymologiája tehát: Szolgák vagy várnépek gyűréje."

38 Amikor magam első ízben foglalkoztam Győr nevének kérdésével,

39 a fenti adatot még nem ismertem, ennek ellenére ugyancsak azt a gondolatot vetettem fel, nincs-e összefüggés a gyűr~győr változatban előforduló, térszíni forma jelölésére szolgáló földrajzi köznév és Győr településneveinek között. — Feltevésemet elfogadta Dömötör Sándor a Győrvárról (Vas m.) írt kis munkájában.

40 Ha nyelvtörténeti alapon követjük Győr nevünk alakulását, a következőket látjuk: Az egyszerű ő hangunk csak az ó-magyar-kor vége felé jelent meg, ezt 33 Ennek létezéséről Nováki Gyula közlése alapján tudok. 34 Szőke B. i. m. Arrabona I. (1959) 35 Ezt a nézetet vallja Dömötör S. is i. m.-ben. 36 Szőke B. i. m. 37 Pais D., Magyar Anonymus. 117. — Györffy Gy., A magyarság elődeiről és a honfoglalásról. (Bp. 1958) 217. 38 Dedek C. L., Nyitra vármegye története. Magyarország városai és vármegyéi. Nyitra megye. 488. 39 Szőke B., Győr MNy. XLIX (1953) 202-203. 40 Dömötör S. i. m. 18