Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerk.: A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia. Szeged, 2009. október 7-9 (Szeged, 2011)

Garami Erika: A dualizmus kori Magyarország pénzügyei Mikszáth Kálmán szemével

Garami Erika humoros műfajt Mikszáth stílusa tette azzá. Kritikai eszköze a humor, írásai gyakran csattanóval zárulnak. Gunyoros tárcái képviselőtársait sem kímélték. Karcolatainak kedvelt témái voltak a hazai közállapotok, a korrupció, a képviselők elvtelensége (például A pénzügyminiszter reggelije), a személyes érdekeket hajhászok és a bürokrácia bírálata. Rövidesen az egyik legkedveltebb szerző lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt név jelzése nélkül, vagy álnéven írta. A viszonylag rövid írásokban megjelennek a kor hazai politikai életének főszereplői, például Wekerle Sándor, Széli Kálmán, valamint mára elfelejtett, vagy akár a saját korukban sem széles ismertségnek örvendő, ám jellegzetes személyek is. Megemlékezik a múlt pénzügyi vezetőiről: Kossuth Lajosról, Duschek Ferencről. A maga eszközeivel Mikszáth is ápolta '48 emlékét. Iróniával, szatirikusán ábrázolta a korabeli politikai gépezet működését, a parlamenti élet mindennapjait. „Mint ahogy van póttag, pótkávé, éppúgy van pótülés is. S ami pót, az sohase olyan, mint az igazi. Kivévén a pótadót, mert az olyan keserves, mint a valóságos adó. Tehát pótkarcolat a mai pótülésről."

3 Kései írásai kiváló portrévázlatok kortárs politikusokról (például Lukács László pénzügyminiszterről

4). Mai fogalommal élve szinte élő közvetítést ad az országgyűlés munkájáról, életéről és a képviselőkről. Összegyűjtve 1886-ban jelentek meg parlamenti írásai A tisztelt Ház címmel Jankó János illusztrációival (régi, zöld színű 10 forintos bankjegy hátoldali képe is Jankó János műve alapján készült). Negyven éves korától, 1887-től haláláig nem csak krónikása a parlamenti életnek, hanem aktív szereplője is. Mandátumot szerez az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül Máramarossziget képviseletében. Politikai népszerűségét írói sikerének is köszönhette. Képviselői időszakában mind szépirodalmi, mind közéleti tárgyú írásainak forrása még inkább a Tisztelt Ház, a parlamenti folyosó, a klub, a képviselőtársak beszélgetései, pletykái. Erre példa az alábbi beszélgetés a parlamenti büféből: - „Mire szavazol? - A kamatmaximumra. - Mit érsz vele? - Ez akadályozza meg legjobban az uzsorát."

5 Visszatérő témája az országgyűlés épületének kérdése. Politikai pályafutását Mikszáth az 1866-ban megnyílt ideiglenes képviselőházban, az akkori Sándor, a mai Bródy Sándor utcában kezdte. (Ez az épület képe látható a mai 20.000 forintos hátoldalán.) A végleges parlamenti épületről az 1880. évi LXIII. törvény rendelkezett. 3 AT. Házból. Pesti Hírlap, 1883. február 3. Cikkekés karcolatokII. http://mek.oszk.hu/00900/00901/ index.phtml p. 663. 4 Az új pénzügyminiszter. Parlamenti karcolatok. 1885, Cikkek és karcolatok III. http://mek.oszk. hu/00900/00902/index.phtml pp. 1477-1480. 5 Mikszáth szerint az uzsora gyakran akár 30%-os is lehetett. Pesti Hírlap, 1883. január 30. Cikkek és karcolatok II. i.h. p. 653. 198