Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerk.: A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia. Szeged, 2009. október 7-9 (Szeged, 2011)

Garami Erika: A dualizmus kori Magyarország pénzügyei Mikszáth Kálmán szemével

A dualizmus kori Magyarország pénzügyei Mikszáth Kálmán szeméivel „Végre határozatba ment, hogy a törvényhozó testület kiköltözködik a híres Sándor utcából, az ideiglenes országházból a véglegesbe. Éspedig a Lipót me... akarom mondani a Tömő térre a Dunaparton. Úgyis annyi a pénzünk, hogy nem tudjuk hova tenni... A kormány már aggódott, hogy semmi építeni valója sem maradt... mikor végre az az ötlete támadt, hogy ejnye építsünk mégis valamit... a Sándor utcai ház úgyis ideiglenes és mert ideiglenes, hát nem végleges... Építsünk végleges palotát, ... mert úgy sincs pénzünk. .. Építünk, mert nincsen pénzünk, s egy fedél alá építünk a méltóságos főrendekkel, mert úgysem férünk össze. Azt azonban egyik lap sem írja meg, hogy mindez mennyibe fog kerülni? Eh bienl Hisz az úgyis mellékes."

6 Az építkezés 1885-ben kezdődött, a millenniumra kellett volna befejezni, s az épület csak 1902-re készült el, a belső munkák pedig még két további évig elhúzódtak. Mikszáth a fővárosi társasági élet kedvelt alakja lett. 1896-ban őt választották a Budapesti Újságírók Egyesülete elnökének. 1897-ben saját lap kiadásával próbálkozott, a rövid életű Országos Hírlappal. Ebből a korszakból származik két levél, amelyet Mikszáth főszerkesztő írt tekintetes Tömörkény Istvánnak Szegedre.

7 „Szóbeli megállapodásunkhoz képest ezennel szerződtetem önt az Országos Hírlap rendes tárcaírójának azon kötelezettséggel, hogy ön havi (100) egyszáz o. é. forint tiszteletdíjért tartozik számunkra havonként négy tárcát írni, s egyben kötelezi magát, hogy ezen szerződésünknek tartamán felül más budapesti napilapoknak tárcát nem ír." „... S ha valamelyik hónapban ezentúl több lesz, hasonló módon fizetjük 25 ft-jával darabonkint a többit." 1903-tól az Újság című lap főmunkatársa. Az újságírói munkáról továbbra is negatív maradt a véleménye, annak ellenére, hogy sikereinek jelentős részét, megélhetését az újságírásnak köszönhette. Szerinte a lapokat nem az írók hozzák létre, hanem a lapkészítés üzlet. Az írók is belekóstoltak a politikába. A lapok és a lapírók száma jelentős mértékben emelkedett. „Minden lap szolgál valakit" - írja. „Ritkán jutok hozzá, hogy az irodalommal foglalkozhassam. Pedig egypár év előtt még magam is író voltam, de mert még egyéb is akartam lenni, kevesebb lettem. Most már csak újságíró vagyok... Tudom, hogy erre önök (közönség) meg azt fogják mondhatni: A politikusok annyira elszedték tőlünk a pénzt, hogy nem juthat az irodalomra. A mi érdeklődésünk oda fordul, ahol a pénzünk van."

8 Minden közéleti téma érdekelte. A pénzügyi témák csak egy szeletét jelentik 6 Az Új Ház. Országgyűlési Karcolatok 1882. Cikkek és karcolatok II. i.h. pp. 387-388. 7 Mikszáth Kálmán Tömörkény Istvánnak, Budapest, 1897. október 27. 215. és 1898. május 6. 221. http://www.intratext.com/IXT/HUN0135/_P67.HTM. 8 Cikkek és karcolatok III. i. h. p. 34. 199