Zombori István (szerk.): A SZEGEDI ZSIDÓ POLGÁRSÁG EMLÉKEZETE (Szeged, 1990)

Haraszti György: A „Ben Chananja” szerkesztője (Ecsetvonások a zsurnaliszta Löw Lipót arcképéhez)

24. D 191 5757 Sz. 1857/eln. A pesli rendőrigazgalóság ezeket mini előzéket egy 1863ban lefolytatott vizsgálat anyagához csatolta. Löw 1857 október 7-én kelt nyilatkozata szerint jövendőbeli lapjában: „Die Abhandlungen in meiner Monatschrift werden sich auf die jüdische Dogmatik, Ethik, des Rituale, die synagogale Acontik und ganz besonders auf die jüdische Religiongeschichte und die Exegese des alten Instrumental beziehen: eigentlich religiöse Fragen bleiben von der Beschprechung ausgeschlossen." 25. Löw eredeti kiemelésében: „Verbreitung klarer und richtiger Einsichten in die Vergangenheit und Gegenwart des Judenthums und seiner Bekenner." Fogalmazása szerint a lap, az elmúlt évekhez hasonlóan, a jövőben is fóruma kíván lenni; a zsidók polgári állásáról szóló tudósításoknak, a zsidó teológiai tanulmányoknak, különös tekintettel a vallástörténetre, zsidó történelmi stúdiumoknak és történeti dokumentumoknak, jeles izraelita személyiségek életrajzainak, hazai és külföldi tudósításoknak az egyes hitközségekről, „objektív" recenzióknak, zsidó vonatkozású magyar újságoknak és könyveknek stb. — 'Die Mission des Ben Chananja' in Ben Chananja Wochenblatt für jüdische Theologie Nr. 52, Szeged, 1861,442-445. 26. Hatékony pénzügyi támogatás nélkül az ez idő tájt nyolc gyereket nevelő Löw erre nem is lett volna képes, mert felsőbb jóváhagyás esetén is akadályozta volna a politikai lapoknál előírt magas kaukció. 27. A fia által összeállított bibliográfia szerint Löwnek a „Ben Chananjá"-ban 266 írása jelent meg. - Löw-Kulinyi i. m. 235 — 241. A könyv előszavából kitűnik, hogy Löw volt a hazai hitközségi történetírás kezdeményezője is: „Mint a zsidó községi életet leíró monográfia (ez a mű} hazánkban első kísérlet, noha Löw Lipót már régebben hangsúlyozta ('Ben Chananja VI. 2.'), hogy egyes községek története, alapszabályai, zsinagógiáinak, temetőinek keletkezése, rabbijainak sorrendje és hasonló adatok megérdemelnék általános történelmi szempontból is a gyűjtés fáradtságát. A magyar zsidók történeté{nek}... alapjait ő vetette meg." — IX. old. 28. 1860 május 17-én Prágában kell levelében Wessely reflektálva Löw azon tervére, hogy a lapot a jövőben kéthetente szándékozik kiadni, gyakoribb — 10 naponkénti — megjelentetési javasol — GSV, 168. és skk. 29. Adolf Jellinek bécsi rabbi, Löw mentora és munkatársa már 1861-ben javasolta félíves melléklelek megjelentetését. Ez szerinte a lapol Ausztria (sic!) vezető (zsidó) tudományos orgánumává tenné. — GSV, 177— 178. Jellinek osztotta Löw reformtörekvéseit, támogatta harcát a 'nyers, műveletlen és bornirt pozsonyi ortodoxia' ellen, de úgy vélte, hiba lenne, ha a magyarországi zsidók feladnák német kultúrájukat. - GSV, 168 és skk. 30. Zombori István szíves közlése. 31. Löw-Kulinyi i. m. 221. .32. A legismertebbek: Hochmulh Ábrahám, Kern Jakab, Zipser Mátyás, Bacher Simon (Bacher Vilmos édesapja), a fiatal Goldzieher Magyarországról, Solomon Buber, S. D. Luzatlo E. Carmoly, Joseph Derenbourg, Abraham Geiger, Solomon Münk, A. Harkavy, Max Kayserling, Leopold Dukes (Dr. Jemand álnéven is. — GSV, 174—175.), Moses Hess külföldről. (Az utóbbi, Marx és Engels hajdani munkatársa hozzájárult, hogy Löw részletekel közöljön „Rom und Jerusalem"