Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról

V. SZABÓ Gábor ám 2006-ig lényeges új ismereteket az addigiakhoz képest nem sikerült megtudnom a késő bronzkori településről (V. SZABÓ 1996, 13-14, 43). A terepbejárások tanúsága szerint a szigeten újkőkori, császár- és középkori megtelepedéssel lehet számolni, ám az ezekbe a korszakokba sorolható kerámiaanyag mennyisége eltörpül a Gáva-kultúra időszakára keltezhető kerámiatöredékek hatalmas száma mellett. A Gáva-kultúra jellegzetes edénytöredékei (V. SZABÓ 1996, 11-21 kép) a magaslat egészén, nagyjából egyenletesen szóródtak szét, de néhány ponton az átlagosnál nagyobb sűrűsödést lehetett megfigyelni. Ilyen például a sziget keleti partoldala, különösen az északkeleti részen található újkori temető környéke és a tőle nyugatra eső magasabb felületek, de évről-évre másutt is megfigyelhetők voltak olyan foltok, ahol a nagy mennyiségű tapasztás- és edénytöredékek szétszántott házak és leletgazdag gödrök meglétére utaltak. 2006 folyamán az addigiakhoz képest megsokszorozódtak és jóval összetettebbé váltak a bakstemetőparti késő bronzkori településről rendelkezésünkre álló információk. Ez év szeptemberében az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének hallgatóival végzett terepszemle során a lelőhely északkeleti csúcsán lévő újkori temető még megmaradt sírjaitól nyugatra egy bronzsarló töredékére bukkantunk. A következő napon fémkereső műszerekkel visszatérve, a sarló környezetében, egy kb. 30x50 méteres területen további ép és töredékes bronztárgyakat sikerült összegyűjtenünk. Az előkerült 19 tárgy nagyobb részét sarlók töredékei alkották, de két szárnyasbalta, egy tokosbalta, valamint egy nagyobb öntőlepény is előkerült az átkutatott zónában. Az ekkor lokalizált tárgyak mélysége nem haladta meg a 35-40 cm-t, kivétel nélkül a szántás és a talaj lazító által átforgatott rétegben helyezkedtek el. Már ekkor világossá vált, hogy itt egy, a szántás által megbolygatott és a későbbi művelés során nagy területen szétterített bronztárgyakból álló — zárt kontextusúnak tekinthető leletegyüttesre (1. kincs) találtunk rá. Ebben az évben még négy napot szántunk a terület fémkereső műszeres kutatására. A bronzkincs szétszóródott tárgyaitól eltávolodva is elkezdtük átvizsgálni a lelőhely felszínét. Újabb bronztárgyak elsősorban a lelőhely keleti szegélyén kerültek elő, ám az ilyen módon fellelt tűk, két tokosbalta, nyélnyújtványos bronzkés, lemezkengyeles fibula díszített kengyele, nagyszámú kisebb bronztárgy-töredék,

4 illetve apró bronzöntecs egymástól való nagy távolsága arra utalt, hogy ezek már nem egy zárt leletegyüttes szétszántott darabjaiként, hanem telepi szórványként értelmezhetőek. A 2006-os fémkereső műszeres kutatásokat után 2007 nyarán öt kutatószelvénnyel hitelesítő ásatást és vele párhuzamosan átfogó fémkereső műszeres kutatást végeztünk a lelőhelyen. A kutatás eredményeképpen az 1. kincs további tárgyaira bukkantunk, fölfedeztük a 2. számú bronzkincset, az 1. kincs hitelesítésére kijelölt szelvényben pedig egy aranytárgyakból álló kincsre (3. kincs) leltünk. Az ásatás folyamán szelvényeinkben az egykori település számos objektumát és nagy mennyiségű kerámiaanyagát tártuk fel. Ezt követően 2007 őszén, 2008, 2009 és 2010 folyamán további 1-2 napos fémkereső műszeres kutatásokkal vizsgáltuk át a lelőhely felszínét. A LELŐHELYEN VÉGZETT HITELESÍTŐ ÁSATÁSRÓL A baksi lelőhelyen 2006 őszén felfedezett bronzkincs pontosabb leletösszefuggésének a tisztázására 2007. július 9. és augusztus 8. között hitelesítő ásatást végeztünk. Elsőként négy kutatószelvényt (1. kép 3) jelöltünk ki: egy 20x20 méteres nagyságút a bronzkincs előkerülésének helyén (3. szelvény) (3. kép 1), egy 10x10 méterest (1. szelvény) és két 6x6 méterest (2. és 4. szelvény) pedig a keleti part azon részein. ahol az előző évben végzett fémkereső műszeres kutatás során nagyobb mennyiségben kerültek elő bronztárgyak (3. kép 2-3).^ A 20x20 méteres alapterületű 5. szelvényt a későbbi szisztematikus fémkereső műszeres kutatás eredményeképpen előkerült 2. bronzkincs szétszóródott tárgyai fölé jelöltük ki (3. kép 4), de ennek lemélyítése után a benne mutatkozó objektumok kibontására már nem volt lehetőségünk. 4 A 2006. évben a bronzkincshez tartozó tárgyakon kívül 240 bronztárgyat gyűjtöttünk össze a lelőhelyen. Munkánk során minden egyes bronztárgy előkerülési helyének koordinátáit GPS segítségével rögzítettük. A fémkereső műszeres kutatás során alkalmazott munkamódszereinkről lásd. V. SZABÓ 2009, 131-134; V. SZABÓ 2010, 21-23. 5 Az 1. szelvény helyén a nagyszámú bronztárgy mellett a korábbi terepbejárások során egy öntőforma töredéke is előkerült. 92