Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról
Ahol a bronz terem. A kutatószelvények mélyítését kanalas kotróval végeztük úgy, hogy a mezőgazdasági müvelés által megbolygatott humuszréteget a régészeti objektumok jelentkezési szintjéig 5-10 cm-es fogásokkal távolítottuk el. Minden ilyen réteg lenyesése után újra és újra átvizsgáltuk a szelvény felszínét fémkereső műszereinkkel és minden előkerülő bronztárgyat centiméteres pontossággal dokumentáltunk. Ezzel a módszerrel a legkisebb fémtárgyat is eredeti helyén megtartva tudtuk kibontani és a lehető legnagyobb pontossággal térképre vinni. A lenyesett felszínek átvizsgálásával párhuzamosan a kidobott földet is ellenőriztük műszereinkkel. A bolygatatlan szintet elérve a kirajzolódó település objektumokat kézi erővel bontottuk ki. A feltárt szelvények mindegyikében hasonló rétegviszonyokat figyelhettünk meg. A felső 30-40 cm a szántás által erősen átforgatott humusznak bizonyult. Ezt egy 20-30 cm vastagságú, hamuval, paticsszemcsékkel, kerámiatöredékekkel és állatcsontokkal kevert, világosszürke, humuszos réteg követte, amelyben nem tudtunk objektumokat megfigyelni. Ebben a rétegben a helyenként párhuzamosan futó barázdanyomok egy korábbi, feltehetően talaj lazítóval végzett bolygatásra utaltak. Ez a művelési mód semmisíthette meg a késő bronzkori település járószintjét és ez magyarázhatja azt is, hogy miért nem találtunk házpadlókat, omladékokat egyik kutatószelvényünkben sem. Az öt kutatószelvénnyel kb. 580 m 2-nyi felületet nyitottunk meg. Az 1. szelvényben 23, a 2. szelvényben 6 darab kerek, gyakran egymást metsző, méhkas alakú gödröt tártunk fel. A 3. szelvényben 32 objektumot — méhkas alakú gödröket és nagyméretű, amorf gödörkomplexumokat — bontottunk ki.' 1 A gödrök legtöbbjének a felső kétharmada laza, szürkésbarna színű, hamuval, nagyobb tapasztás-töredékekkel és paticsszemcsékkel kevert, szervesanyag-maradványokban 7 gazdag betöltésü volt. A 4. szelvényben — amelyben a többi kutatóárokban tapasztalthoz képest jóval vastagabb humuszréteget találtunk — csak egyetlen kerek, méhkas alakú gödör került elő. A feltárt objektumok egy kivételével a Gávakultúra időszakába keltezhető kerámiát tartalmaztak. s A LELŐHELYEN VÉGZETT TERVSZERŰ 2007 nyarán a hitelesítő ásatással párhuzamosan — a lelőhelyen található nagyszámú bronztárgy felgyüjtésének és megmentésének 9 céljából — szerveztünk egy szisztematikus fémkereső műszeres kutatást is. A lelőhely keleti partjának teljes hosszában 100 méteres szélességben 50 x50 méteres négyzeteket jelöltünk ki, amelyeket az ásatás ideje alatt, 2-3 fémkereső műszeres technikus méterről méterre átvizsgált és róluk minden fémleletet koordinátával ellátva felgyűjtött (1. kép 4). E munkának eredményképpen az itt eltöltött 20 munkanap alatt több mint 700 szórvány bronztárgy és tárgytöredék került elő. 1 0 FÉMKERESŐ MŰSZERES KUTATÁSRÓL Az 50x50 méteres szelvények aprólékos átvizsgálása után a felszín többi részén is folytattunk műszeres kutatást. Mivel a sziget nyugati sávjában és az északi csúcson korábbi vizsgálataink során jóval kisebb számú fémtárgyat találtunk, eltérően az eddigiektől csak egy nagyvonalúbb, tervszerűtlen bejárási módszert, az ún. portyázást alkalmaztuk. A nagymennyiségű szórvány bronztárgy felgyűjtése mellett fémkereső műszeres felderítő munkánk másik eredménye az volt, hogy a felszín átvizsgálása során még egy — mind leletkörülményeiben, mind pedig összetételében az elsővel rokon — bronzkincset (2. kincs) fedeztünk fel. 6 Az ebben a szelvényben előkerült nagy, amorf gödörkomplexumnak csak az egyik felét tudtuk feltárni. 7 A feltárt objektumokból több mint 500 kgföldmintát vettünk. Az átszitált minták paleobotanikai vizsgálata már megkezdődött. A gödrök betöltésében már az ásatáson is nagymennyiségű szenült gabonaszemet tudtunk megfigyelni. A gazdag állatcsont anyagban különösen feltűnő volt a halcsontok és -pikkelyek hangsúlyos jelenléte. 8 Az egyetlen, nem a Gáva-kultúra időszakába sorolható objektumban, egy kerek gödörben a klasszikus halomsíros kultúra változatos formaspektrumú kerámiaanyaga került elő, egy pecsétlős fejű tű és egy fürészpenge kíséretében. 9 Más magyarországi lelőhelyeken tapasztalt fémkereső műszeres rablásokat ismerve (V. SZABÓ 2009. 127-131. V. SZABÓ 2010, 19 20), tartottunk attól, hogy ezen a lelőhelyen is megkezdődik a módszeres fosztogatás. Soós Zoltán helyi gátőr elbeszélése alapján tudunk róla, hogy a lelőhelyen ismeretlen személyek szántás után rendszeresen visszatérnek tárgyakat gyűjteni. Fémkereső műszerek használatának nvomaira először csak 2007 őszén bukkantunk. 10 Az ásatással párhuzamosan folyó fémkereső műszeres munkát Bácskái István, Bácskái Zsolt és Sándor Lajos végezte. 93