A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Dömötör János: Egy szobor története (Kallós Ede: Erkel)

zeneköltő születésének 100 éves évfordulója alkalmából [1910. november 28.] cserélték ki a ma is láthatóra.) A szobor gondolata először Erkel halálakor került nagyobb nyilvánosság elé.

5 A cikkíró, Scherer Benedek

6 akkor úgy gondolta, hogy szobrot a megyeház előtti téren akkor fúrt artézi kút felépítményeként lehetne elhelyezni. A Békéscsabán megjelenő Békés megyei Közlöny nem értett egyet a megoldással, „ a jobb ízlés tiltakozik az ellen, hogy Erkel Ferencet kútfelügyelőnek tegyék meg. " A Gyulán megjelenő Békés hetilap viszont védte a kútszobor ötletét. Külföldi példákra hivatkozott és durva ráfogásnak tartotta azt, hogy a víz a szobor szájából csorogna ki.

8 A Békés megyei Közlöny

9 bevonta a vitába a Budapesti Hírlap akkor komoly tekintélynek örvendő főszerkesztőjét, Rákosi Jenőt is, aki elfogadhatónak találta a kútszobor gondolatát.

10 Végül azonban ez a terv mégsem valósult meg. Gyula város szobor nélküli kiképzéssel készíttette el a kútmedencét. (Másfél évvel később a sajtó még visszatért a kútszobor tervre, arról tájékoztatva olvasóit, hogy Kaspar Zumbusch,

11 az ismert német, de ezidőben már Bécsben tevékenykedő szobrász is helyesnek tartja a kúttal kapcsolatos szobormegoldást.

12 Ilyen előzmények után terjesztette Göndöcs Benedek

13 gyulai apát és megyebizottsági tag a megyebizottság közgyűlése elé az Erkel szobor felállítására vonatkozó indítványát 1893. szeptember 21én. Mivel az előterjesztés a kor közéleti gondolkodását tükrözi, és mert indoklása az országos gyűjtési felhívásba is bekerült, ezért teljes terjedelmében közöljük: 5 Békés, 1893. augusztus 13. 6 Scherer Benedek helytörténész. Született Lippán 1872. május 12-én. Tanítói oklevelet szerzett, és Gyulán telepedett le. 1886-87-ben nyugat-európai tanulmányutat tett. Alapítója és később igazgatója az „Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru Gyár Rt."-nek. Számos cikket írt a helyi lapokba. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. 374. o.) 7 Békés megyei Közlöny, 1893. augusztus 20. 8 Békés, 1893. szeptember 3. 9 Békés megyei Közlöny, 1893. augusztus 31. 10 Rákosi (Krecsner) Jenő. (Acsád, 1842. november 12. - Budapest, 1929. február 8.) A budapesti egyetemen jogot végzett. Publicisztikai tevékenysége mellett több színművet írt. Az erőszakos magyarosítás híve volt. A 30 millió magyart egyesítő magyar impériumért küzdött. Az I. világháború elvesztése után a revizionista mozgalom egyik vezetője lett. (Magyar Életrajzi Lexikon II. 478. o.) 11 Kaspar Zumbussch német szobrász (Herzebrock, 1830. - Rimsting bei Prien, 1915.) Rómában és Münchenben tanult és utóbbi helyen élt 1873-ig (Wagner operák alakjai, II. Miksa nemzeti emlékműve). Új lakhelyén, Bécsben több komoly emlékművet alkotott a századvég akadémikus megoldásaiban (Beethoven, Mária Terézia, Radetzky tábornagy, Albert főherceg emlékművei). (Művészeti Lexikon IV. 787. o.) 12 Békés, 1895. január 13. 13 Göndöcs Benedek (Nagyvárad, 1824. júl. 24. - Gyula, 1894. jan. 4.) Nevelői-gyámi minőségben került a Wenckheim grófokhoz. Beutazta Európát, ennek nyomán számos agrárújítást kezdeményezett. Részt vett a Békés megyei Régészeti és Művelődéstörténeti Egylet alapításában. 1873-tól 1894-ig gyulai plébánosként tevékenykedett. Két alkalommal országgyűlési képviselővé is választották. Nevéhez fűződik a népkert létesítésének (Göndöcs-kertként is emlegették) és benne a pavilon (ma Kohán Múzeum) építésének kezdeményezése. (Magyar Életrajzi Lexikon I. 614. o.) 110