Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Veres László: Borsod megye etnikai arculatának változásai a 18. század első felében

VERES LÁSZLÓ Borsod megye etnikai arculatának változásai a 18. század első felében Borsod megye napjainkig kiható jelentőségű, 18. század eleji újratelepüléséről, benépesüléséről igen keveset tudunk. Hosszú évek kutatásai vezethetnek el ahhoz, hogy megnyugtatóan teljes és hiteles képet alkothassunk a megye 18. század eleji népességviszonyairól és az egyes településeket érintő, teljességet tükröző népmozgalmak történetét megismerhessük. Jelen tanulmányunk egy meghatározott forrástípus vizsgálatára és az eddig feltárt irodalmi adatok felhasználásával kíván képet alkotni Borsod 18. század eleji benépesüléséről és a népesség etnikai arculatának módosulásáról. Ügy tűnik, hogy ezáltal hipotézisszerűén feltárhatók a főbb összefüggések, amelyek a 18. század eleji változások mozgatórugói, jellemzői voltak. Témakörünk vizsgálatakor különösen hangsúlyoznunk kell azt, hogy Borsod megye etnikai arculatának változásai szoros összhangban állottak a népességviszonyok alakulásával, a népességmigrációval. A törökellenes harc lezáródását, a 17. század végét sok tekintetben fordulópontnak tekinthetjük az ország életében. Az elszegényedés, a pusztulás és a népességcsökkenés tendenciáit általában felváltotta a megállapodás, a népesség stabilizálódása, majd számszerű gyarapodása.

1 E folyamatot figyelembe véve, kezdetben Borsod kivételnek számított. A 18. század eleji népességviszonyok vizsgálatakor kiindulópontul szolgáló 1715—1720. évi összeírások Borsod 136 lakott településén 1636 háztartást vettek számba. Az újabb demográfiai kutatások alapján a népesség összlétszámát az összeírt háztartások tizenötszörösére becsülhetjük, vagyis mintegy 24—25 ezer ember élhetett a megyében.

2 Ez valójában nem volt nagy szám, ha figyelembe vesszük a szomszédos Heves török pusztítások által jóval nagyobb mértékben feldúlt területének népességét, amely mintegy 15 000 volt.

3 Az említett összeírásnál egy korábbi, 1685-ből származó tizedösszeírás, amely nem vette számba Miskolc lakosságát, 780 pusztán álló házzal szemben 489 lakott házat jegyzett fel a megyében.

4 Tekintve, hogy ekkor Miskolc lakossága 4—5 ezer lehetett és figyelembe véve az előbb említett szorzószámot, ekkor mintegy 12 ezer ember lakott Borsodban. Az 1685-től és az 1715—20-ból származó adatok közötti különbség közel az 1715—20. évi összeírás fele. Ezek szerint — mégha az 1685. évi tizedösszeírás hiányosságait is tekintetbe vesszük — harminc év alatt duplájára kellett volna növekedni a lakosság összlétszámának. Az 1685. évi összeírás azonban jóval alább becsülte a megye lakosságának összlétszámát, mint ami az valójában volt. Ugyanis ez az összeírás mindössze 28 pusztatelepüléssel számolt, s így a 136 lakott településsel együtt csak 164 településből állónak tekintette Borsodot. Egy későbbi kimu1 R. VÁRKONYI Ágnes 1970. 22. 2 GYIMESI Sándor 1970. 35. 3 SOÓS Imre 1955. 4. 4 BOROVSZKY Samu 1909. 353—355. 27