Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Veres László: Borsod megye etnikai arculatának változásai a 18. század első felében

tatás pusztatelepüléseinek kimutatását alapul véve több mint 250 falu és mezőváros volt Borsod 4 járásában, az ónodi, a miskolci, a szentpéteri és a szendrői körzetben:' Véleményünk szerint az 1680-as évek végén megközelítőleg anynyi lakos élt Borsod megyében, mint a Rákóczi-szabadságharc végén. Ezt alátámasztja az, hogy a 17. század utolsó és a 18. század első évtizedében megközelítőleg hasonló mértékű volt a betelepülés, valamint az elvándorlás és a pestisjárvány miatt bekövetkezett népességszaporulat, illetve csökkenés. A terület török uralom alóli felszabadulását követően, a Rákóczi-szabadságharc bukásáig az alábbi települések népesültek be új lakosokkal, vagy a régi lakosok visszaköltözésével :

fl Szederkény 1691 Felsőgyőr 1692 Boldva 1693 Nyárád 169f Szirák 1696 Sajószöged 1696 Sály 1696 Viszló 1697 Rakacza 1697 Nyárád (másodszor) 1700 Tárd 1701 Ládháza 1703 Telekes 1709 Ostoros 1711 Felsőzsolca 1711 Ugyanebben az időszakban hosszabb-rövidebb időre pusztatelepüléssé vált Kövesd, Szentistván, Palkonya, Keresztes, Bábolna és Borsod.

7 Amíg e települések lakói egy bizonyos idő múlva nagyobb számban visszatértek lakóhelyükre, addig Görömböly, Abod és Dövény teljesen lakatlanná vált, népességét a pestisjárvány pusztította el, amely igen jelentős számú áldozatot szedett egész Borsod megyében.

8 Borsod megye benépesülése, újratelepülése gyakorlatilag a Rákóczi-szabadságharcot követő években vett komoly lendületet. Ennek a dinamikus népességmigrációnak köszönhető az, hogy a megye lakossága az 1715—1720-as években elérhette a 24—25 ezret. A levéltári források adatai szerint először a török 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Levéltára( továbbiakban: BAZmLt.) IV. BOROVSZKY Samu hátrahagyott iratai: Borsod vármegye története 1711-től II. József koráig c. monográfia (Kézirat). 6 Az adatokat vö. BOROVSZKY Samu 1909. 353—355. 7 SÁRKÖZI Zoltán 1976. 78. Valószínű, hogy ezek a települések a Tokaji Ferenc féle felkelés Bocs környéki csatája miatt pusztultak el. Kövesd 1700-ban települt újjá, miután a régi lakosai visszatértek. 8 LESZIH Andor 1927. 121., BOROVSZKY Samu 1909. 360. 28 >