Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Veres László: Borsod megye etnikai arculatának változásai a 18. század első felében

által leginkább elpusztított dél-borsodi rész kezdett benépesülni, majd a Szendrő környéki és a Diósgyőr—Miskolc körzetében levő területek:

0 Valk 1714 Alsó és Középső Szalonta 1716 Szendrő 1718 Szakácsi 1718 Ároktő 1718 Palkonya 1718 Oszlár 1718 Lövő 1718 Vámos 1718 Lád 1718 Damak 1718 Nyárád (harmadszor) 1718 Martonyi 1718 Bábolna 172ok. Daróc 172ok. Arnót 172ok. Görömböly 172ok. Az 1715—20. évi összeírást követően megritkulnak a konkrét levéltári adatok és egyre ritkábban szerezhetünk tudomást arról, hogy az egyes települések benépesítésére pontosan mikor került sor. Mindössze 4 település neve bukkan fel. így 1722-ben Martonyi és Felsőkács, egy 1780-ban készült kimutatás szerint az 1730-as évek elején Martonyi és Szakácsi egyaránt másodszori benépesüléséről értesülhetünk. Kandó is ebben az időszakban települt újjá. A negyedik település, Petri benépesülésének idejét egy contractusból pontosan megtudhatjuk, lakói 1739-ben költöztek a faluba.

10 A különböző források ugyancsak ezeket a felsorolt településeket említik meg név szerint. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más borsodi településeket nem érintett volna a népességmigráció, csak legfeljebb az archivális források nem kerültek még elő, vagy valamilyen ismeretlen ok miatt nem örökítették meg a benépesülésüket. Borsod 18. század eleji újratelepülése során nem szabad megfeledkeznünk az olyan „nagy" városokba irányuló népmozgalomról, mint Miskolc és Diósgyőr. Ezt a két mezővárost szinte évről évre állandóan érintette a betelepülés. Az egymás melletti két városba szinte folyamatos volt a szlovák, a ruszin és a német jövevények beáramlása, mint erről az eddigi legteljesebbnek számító várostörténeti monográfiájuk tudósít.

11 Borsod megye újratelepülésének konkrét helyhez kötött vizsgálata, az egyes falvak benépesülése történetének részletes bemutatása azért is nehézsé9 KLEIN Gáspár 1939. 49., BOROVSZKY Samu 1909. 357—358., BAZmLT. IV/501/d. XVII. V. 534. Acta Judicialia non prothocollata. Itt mondok köszönetet TÓTH Péternek, aki felhívta ta figyelmemet a forrásokra, és kutatási eredményeit rendelkezésre bocsátotta. BAZmLt. Kgyi. 14. k. 247., BÉL Mátyás: Descriptio Comitatus Borsodiensis. A Lukács család levéltárából OL. Az 1736-ban készült leírást valamilyen ok miatt 1780-ban kritikai megjegyzésekkel látták el, és itt számtalanszor a helyes megállapítások szerepelnek. 10 VERES László 1978—79. 64—65. 11 SZENDREI János 1890. 29