Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18–19. században

olvasható, hogy a könyvet a „görög Karácsony Demeter" vásárolta — másokkal együtt — a „tokaji orosz egyház" részére. Ebből még nem dönthető el, hogy ortodox vagy görög katolikus a tokaji egyházközség.

6 Továbbá nagyon jelentős a következő adat egy 1694-es adásvételi szerződésből: „Mostan Városunkba jött Görögök és Rácok papja Ezaiás archimandrita".

7 E fogalmazásból arra lehet következtetni, hogy nagyobb arányú beköltözés történt. Itt a görög és a rác szó népnév jelentésben szerepelnek. A későbbiekben nincs adatunk tokaji szerb nemzetiségű hívekről, ha voltak, számuk igen csekély lehetett. A tokaji görög ortodox egyházközség is kompanista jellegű volt. A kereskedőtársulat I. Lipót császár 1667-ben és 1690-ben kiadott kiváltságlevelei alapján folytatta működését. Ezek a Felső-Tisza vidékén élő görög, rác és örmény kereskedőknek szóló kiváltságlevelek azonban kikötötték, hogy a szolgálatukban csak görög katolikus lelkészt tarthatnak. Ez a rendelkezés mintegy védeni hivatott az 1646-ban létrejött ungvári uniót. A tokaji görögség életében kettősség jelentkezik. Adataink vannak arról, hogy állandó a kapcsolatuk óhazái ortodox egyházukkal, ugyanakkor kapcsolatban vannak a tokaji görög katolikus egyházzal is. Ez utóbbira mutat számtalan bejegyzés a tokaji görög katolikus anyakönyvben. Ilyenkor a nevek mellett megkülönböztetésül ott szerepel a graeci (görög) megjegyzés 1750 és 1783 között. Az adatok összevetéséből arra következtettünk, hogy a tokaji görögök a helybeli görög katolikus egyház árnyékában éltek, de majd mindig voltak görög származású papjaik.

8 (Ugyanakkor a hivatalos fórumokon hosszú évtizedeken át bizonygatták, hogy eleget tesznek a kiváltságlevelek előírásainak!)

9 A tokaji görögök ortodoxiájának a megőrzésében segítséget jelentett a Tokajban 1733 és 1798 között működő orosz borvásárló bizottság tevékenysége, mely nem korlátozódott csupán a kereskedelmi ügyletekre. Vannak anyakönyvi adataink a görög katolikus anyakönyvben az orosz bizottság tagjaira vonatkozólag is.

10 Ezenfelül sokan kerestek kapcsolatot az orosz bizottság lelkészével például a hajdúdorogiak is. Ez azután különféle bonyodalmakat is szült.

11 Van azonban arra is adatunk, hogy a tokaji ortodoxok, ha akadályoztatva voltak vallásuk gyakorlásában, az egri ortodox templomot látogatták a gyöngyösiekkel és a szentesiekkel együtt,

12 akiknek hasonló nehézségeik voltak. Ez az állapot II. József idején szűnt meg, akkortól kezdve a tokajiaknak is szabad vallásgyakorlatuk volt. Az ortodox templomot a görögök az orosz bizottság segítségével, annak telkén emelték az 1790. körüli években, (előzetesen e telken volt a görög kápolna). Hadd jegyezzünk még meg annyit, hogy a közeli Timár községben ugyanebben az időben épült görög katolikus templom szemre építészeti megoldásában, szerkezeti arányaiban a tokaji ortodox templom mása.

13 A tokaji ortodox közösség szórványközösségnek nevezhető. Az 1785-ös „pópaösszeírás" szerint még két pap van Tokajban, tehát az orosz bizottságnak is 6 SASVÁRI László 1977c. 22—25. 7 SASVÁRI László 1961. 128. 8 SASVÁRI László 1978. 282. 9 A kérdéshez lásd: HODINKA Antal 1912. 10 SASVÁRI László 1978. 282, 283. 11 SASVÁRI László 1978. 282, 283. 12 DERCSÉNYI Dezső—VOIT Pál II. 568. 13 SASVÁRI László 1978. 284. 149