Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Seereiner Imre: Úriszéki bíráskodás a Károlyiak salánki uradalmában a XVIII. század végén / 399–416. o.

Seereiner Imre : ÜRISZÉKI BÍRÁSKODÁS A KÁROLYIAK SALÁNKI URADALMÁBAN A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN A hatalmas kiterjedésű, a fel országot magába foglaló Károlyi birtokok egyik kerületének székhelye Salánk, melyhez Szamos, Bereg, Szatmár és Ugocsa megyék területén fekvő 22 uradalom tartozott. (1) A Károlyi birtokok szervezete, mely az országban a legkorszerűbb volt, a XVIII. század végére már teljesen kiépült. A szervezet élén a titoknoki hivatal állt, a végrehajtás a központi kancellária kezében volt. A vizsgált korszakban már működött a gazdasági és jogügyi igazgatóság, valamint a témánk szempontjából jelentős nagykárolyi központi és a kerületi ügyészi hivatal. E két uradalmi hivatal számos büntető és polgári ügyet maga intézett, ezért az úriszék az érintett korszakban ritkán ülésezett, így 1783. szeptember 24-én, 1785. július 19-én, 1797. október 16-án, 1798. október 29-én, 1809. augusztus 25-én, 1810. június 1-én, 1811. március 26-án, 1811. november 19-én, 1813. május 15-én, június 10-én és 1816. október 11-én. Ezeknek az üléseknek a jegyzőkönyveit és iratait — melyet az Országos Levéltárban őrzött Károlyi levéltár P. 1531. A. No. 1865. jelzet alatt találtam meg — dolgoztam fel. I. Magistratuális ügyek Az úriszéki perek közül első helyen említem az ún. magistratuális pereket, vagyis azokat, melyekben a földesúr (dominus magistratus), illetőleg jobbágyok álnak szemben egymással. Ezen perek nagy részét a köz-, büntető- és magánjogi elemekből összetevődő, jobbágyi-földesúri viszonnyal szoros kapcsolatban álló ügyek alkotják. Jellemző rájuk, hogy a polgári és büntető perektől nehezen elhatárolhatók, mert az átmenet mindkét irányban rendkívül finom. (2) A salánki úriszék általam vizsgált korszakában úrbéri szolgáltatásokkal, tizeddel, kilenceddel, (irtás-) földügyekkel, bor- és húsméréssel, erdővel és úrbérrendezési ügyekkel foglalkozott. Igen gyakori volt, hogy a jobbágyok az úrbéri szolgáltatások csökkentését kérték az úriszéktől. 1785-ben pl: Horváth György urasági kovács kérelmezőnek, az udvarbíró által megállapított szolgálatait folyó esztendőre nézve elengedik. (3) Az 1797-ben tartott úriszéken Torda Erzsébet, Gáspár János özvegye kérelmezi, hogy méltányosságból a 18 napi kézi robotot engedjék el és házában 2 Ft bérért maradhasson. Az úriszék megállapítja, hogy ő, mint házzal bíró zsellér, az Urbárium szerint tartozik az uraságnak esztendőnként 1 Ft bérrel és 18 napi gyalogrobottal. A földesúrnak van kizárólag joga arra, hogy a fenti kötelezettség mértékét csökkentse. (4) 399