Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt (1697—1 704) 229 évi fizetésül. Bercsényi ennek kb. a négyszeresét látta szükségesnek. 87 Sok huzavona után az udvar úgy döntött, hogy ennél több nem adható, s csak azok a szerényebb beosztású alkalmazottak kapjanak fizetést, a titkártól és perceptortól lefelé, akiknek más címen a kamarától folyósított fizetésük nincs. A király a rendek ügyének tekintette a bizottságok felállítását, rájuk bízta a költségek előteremtésének gondját is, az engedélyezett összegen felül. A kassai bizottságnál évi 50-től 300 forintig terjedt a fizetések összege, a kapustól a titkárig, illetve perceptorig. 88 Papírt, irodaszereket a bizottságok rendszerint az illetékes kamaráktól kaptak. 89 1702-ben megtörtént annak elismerése, hogy a birtokuktól távol élő ülnököknek és elnököknek tisztségük, nemcsak sok munkát jelent, hanem sok kiadást is, ezért, a pozsonyi kamarában folytatott gyakorlat szerint, egyesek napidíjat kaphattak, de csak akkor, ha jelen voltak az üléseken. A napidíjat a kerületi pénztárnak kellett folyósítania, abból a pénzből, amit a kerülethez tartozó megyék az állami adón felül, annak arányában erre a célra külön befizettek a pénztárba. 90 \ A bizottságok feladatköre A bizottságok létesítésének célját az előzményekből ismerjük. Az újonnan megalakult pozsonyi bizottság felettes szervétől, a Ministerialis Deputatiotól 1697. december 31-én bővebb tájékoztatást is kapott. Ezt általános instrukciónak nem tekinthetjük, mert egy alkalomra szóló feladatokat is előírt, A Kollonics Lipót pecsétje alatt a magyar kancelláriához átküldött irat a tervezet (proiectum) címet viseli. 91 Eszerint a pozsonyi és a többi bizottság főfeladata az 1697. december 3-i királyi regulamentum életbe léptetése; a 4 000 000 forintban megállapított évi adónak az egyháziak, a nemesek és a jobbágyok között való szétosztása; kerületi pénztárosok választása; a pozsonyi bizottság mintájára bizottságok alakítása Kassán és Budán; a három pénztáros (perceptor) ezek alá tartozzék, ezekhez tegyen jelentést arról, mennyi pénzt szedett be a megyéktől, s mennyit adott át a császári pénztárosoknak; ugyanerről a bizottságok a magyar kancellárián keresztül a Ministerialis Deputationak tegyenek jelentést; a haditanács utasítására Starhemberg Guido tábornok szervezzen hasonló jellegű szlavón bizottságot; Zólyom megyének a területén levő bányavárosok mentesítésével kapcsolatos emlékiratát át kell adni a pozsonyi bizottságnak; a levont összeget ne egyedül a megye fizesse ki, hanem osszák szét arányosan a repartitio keretén belül; az élelmiszer- és takarmányhiány megelőzésére mindhárom bizottság készíttessen áriimitációt, hogy a katonaság szabályozott árak mellett fizetéséből megélhessen; a magyar kancellária határozza meg, melyik kerülethez mely megyék tartozzanak. Ezt a „beindító" utasítást sok részletutasítás követte. A kezdeti időben a gyakorlati munka végzése közben kerekedett ki a bizottságok hatásköre, s a századfor87 Ember Győző: CProv. 5. 1. 88 CSubd. Cass. 1702. december 16: „Resolutum, 14 ex 3000 florenis ad interim pro expensis commissionalibus per hunc districtum subrepartitis secretario commissionis 300 fl., item pro expensis cancellariae 100 fl., perceptori provinciali 300 fl., contrascribae illius 150 fl., cancellistae 100 fl. et ianitori 50 fl. persolvantur." 89 CSubd. Pos. 1698. március 26. királyi leirat (a budai bizottsághoz). 90 1702. május 20. királyi parancs. Conc. exp. 1702. június hó, No. 43. * 91 Proiectum sub sigillo eminentissimi domini cardinalis a Kollonics nomine excelsae deputationis caesareae Viennensis pro expeditione cancellariae Hungaricae transmissum. CSubd. Pos. leiratok, egykorú másolat.
