Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
230 Iványi Emma dulóra, amint különösen a kassai bizottság jegyzőkönyvéből megállapítható, kialakult és állandósult. Látni fogjuk, hogy kezdetben a rendek a pozsonyi bizottságnak a többi fölött irányító szerepet szántak, ami azonban nem valósult meg. A felső rendelkezések szerint az egyik bizottságnál tárgyalt és intézett ügyeket közölni kellett volná a többivel, hogy egymás módszeréből okulhassanak, a regulamentumot, s a feladatokat egységesen értelmezzék. 92 Kollonics 1699. július 8-án azzal biztatta a fenti szerepkörre igényt tartó pozsonyi bizottságot 93 , hogy rövidesen javulni fog a budai és a kassai bizottsággal való kapcsolata 94 , mivel Kassán telepszik le Tavonath Lajos Albert szepesi kamarai prefektus, és a Felsőmagyarország ügyeit jól ismerő Klobusiczky Ferenc új személynök is segítségükre lesz. 95 A kassai bizottság az 1700-as évek elején azonban inkább csak tájékoztatásért fordult a pozsonyihoz 96 , vagy pedig a nádornak mint az ország mediatorának támogatását kérte. Általánosságban megállapítható, hogy a három kerület élesen elhatárolódott egymástól, területét, saját érdekeit mindegyik óvta. s az évi adó felosztásakor gyakran ellenfélként álltak szemben egymással. Főfeladataikat, a katonai év teendőinek sorrendjében haladva, a következőkben összegezhetjük: a nádori repartitio alapján kivetett adónak a megyei, városi és kerületi pénztárosok útján való beszedetése, szükség esetén katonai végrehajtás kieszközlése a nem fizetők ellen. A kerületbe érkező, onnan távozó vagy azon átvonuló katonaság részére útiterv (marsruta) készítése, felügyelet a katonaság beszállásolásának, ellátásának biztosítása érdekében. Utalványok (assignatiók) kiadása a repartitióban szereplő katonai egységek részére, előzetes hadbiztossági kijelölés (designatio) alapján; a megyék ezeknek az assignatióknak kézhezvétele után folyósították a katonaság fizetését. A királyi regulamentum érvényesítése, adóügyi viták és katonai kihágási ügyek első fokon való rendezése. Negyedévenként és a katonai év végén a hadbiztosokkal és a kerületi kamarák képviselőivel együttesen elszámolás (computus) készítése a katonaság fizetéséről, ellátásáról, esetleges tartozásokról és követelésekről. A Ministerialis Deputatio határozatainak, amelyek a magyar kancellárián keresztül érkeztek le, a kerület megyéivel, szabad királyi városaival való közlése, s azok' végrehajtatása. A megyék, városok írásbeli, vagy követek útján előadott megkereséseinek elintézése, szükség esetén vizsgálat, nyomozás folytatása, majd az ügyben való határozathozatal, illetve olykor az ügynek a felettes szervekhez való továbbterjesztése. A Ministerialis Deputatio 1696/97-ben, a három országos biztos párhónapos működése idején a magyar kancellária küldött számukra parancsokat, utasításokat, királyi oklevél, vagy, amint láttuk, nemegyszer csak a király nevében készült kancelláriai leirat formájában. A biztosok, minthogy az adóügy és a hadsereg-ellátás érdekében tevékenykedtek, elsősorban 92 CSubd. Pos. Minutae, 1698. január 25. A pozsonyi bizottság a kassai bizottsághoz. 93 Pl. 1698, május 21-én a pozsonyi bizottság felhívta a kassai bizottságot, hogy katonai kihágási panaszaikkal ne rögtön az udvarhoz és a Ministerialis Deputatiohoz forduljanak, hanem először a pozsonyi bizottsághoz. CSubd. Pos. Minutae. 94 „Credo quod erunt in meliori correspondentia." CSubd. Pos. Kollonics leirata. 95 Uo. 96 Pl. 1702. nyarán egy többféleképpen értelmezhető új adóparancs ügyében kérték ki véleményét. CSubd. Pos. 1702. augusztus 12. átirat.
