Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

megmaradni, Becskén 8. Ez az állapot körülbelül tíz évig tart, 1593-ban is annyian adóznak. A támadások ezután többször megismétlődtek s Szécsényke teljes elpusztulásával jártak. 1596-ban Becskén négy földesúr : Nagy Ferencz, Széchényi Lajos, Ragyolczy Péter és Haraszti Miklós öl telekkel bírtak, Szécsénykét, Tarnóczot, Litkét, Kelecsényt több más faluval együtt a pogány feldúlta. A következő évi hadi adó beszedője, az említett Széchényi Lajos sajnálattal jegyzi fel, hogy a köznemesek adójábl mindössze 15 forintot tudott összeszedni, mert a legtöbb család Szécsényben vagy más várban húzódott meg az ismétlődő támadások elől. Ebben az időben válnak meg a Széchényiek is ősi lakhelyüktől, Szécsénykétől és becskei földjeiktől. 1598-ban már Széchényi Lajos maga maradt Becskén, de hamarosan neki is mennie kellett, házát felégették. 1608-ban 326 telek volt török kézen, a megyében, 126 szabad. Becskéről újra az 1618-ik évi összeírás emlékezik meg, Kövesddel együtt y

2 telek adózott belőle; 1622-ben Becske szerepel % telekkel, Szécsény ke %-del. 1635-ben megint összefogják Kövesddel s a két birtokon 1 telek, 1 malom fizetett 25 dénár adót; ettől kezdve a behódolt faluk közt írják. 1638-ban 1, 1672-ben 2 telek adózik, végül 1696-ban 63% mérős földje 16, 16 mérős volt 128. Körülbelül ezen időből való Becske azon becslési lajstroma is, mely szerint a török kiűzése után volt 1 % egész telke, adója 3 forint, földadója megért 5 forint 25 dénárt, robotja 10 forint 92 dénárt, 5 puszta helye 7 forint 50 dénárt, só- és vámjövedelme kitett 18 forintot, malomadója 6, kilenczede 19 forint 50 dénárt, összes jövedelme tehát 60 forint 17 dénárt, értéke volt tehát 1002 forint 83V« dénár. A hozzá tartozó Fogacs puszta szinlén 6%-os számítással 300, Legénd falu 74 forint 90 dénár jövedelme után 1248 forint 33V3 dénárt, végül Szécsénvke 600 forintot ért."