Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

A szűkszavú adólajstromokból tehát a Szécsénykén és Becskén lakó nemesekről nem kapunk világosabb képet. Annyit tudunk bizonyosan, hogy a birtoklásban nagyobb változás a XVI.század folyamán 1583 és 1596-ban következett be, a mikor a családok tömegesen eladták földjeiket, elhagyták elpusztult udvarházaikat s beálltak a várőrségekbe, hol családjaik is otthonra találtak. Láttuk azt, hogy 1542-ben Széchényi Benedek még élt, földjei Alsó-Szécsénykén és Becskén megvoltak, 1550 körül halhatott el. Sárvár. 1561-ben találkozunk örökösei egyikével, Pusztakövesd és Zerdahely puszták beiktatásánál, melyeket Ferdinánd 1560 április 1-én adományozott Gúti Csuthy Gáspár korponai alkapitánynak mint a Porkoláb Gál és Gaal Imre magtalan halálával gazdátlanul maradt birtokokat, akkor egyéb szomszédos földesúr jobbágyai között megjelent, mint említettem, Szénásy Mihály, továbbá Szécsénykei Mihálynak Jakab Péter nevű berezeli jobbágya is.

1

0" Széchényi Mihály egyébként, mint katona ember, keveset tartózkodott otthon ; valószínűleg az 1565-ik évi megerősítést is azért kérte Tamással együtt ősi birtokaira, hogy otthon maradt rokonai