Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

hadi adót. A későbbi összeírások érdekes képet nyújtanak a két község további történetéről. 1544 — 1546 közt a két Szécsényke adóbeszedője Bak Bálint szolgabíró. 1548-ban Becske adóját a gyarmati kapitány hajtja be. 1549-ben az elpusztult faluk közt találjuk Szécsényt (Nagyszécsényt), Súnyt és Novákot, ellenben Becskén, Szécsénykén, Gyarmaton, Jenőn stb. a falubirák ellenállása miatt nem lehetett az adót beszedni. 1552-ben Becskén csak négy nemesi telek kerül a lajstromba, kettőnek elhalt a gazdája. Később megint helyrehoztak néhány kastélyt, úgy hogy 1564-ben a dicator 9 nemesi telekről emlékezik meg, a melyhez járul a bíró egy telke és 17 üres házhely ; Szécsényke a töröknek behódolt faluk közt szerepel. A mint a török támadásai szüneteltek, az elhagyott udvarházak újra benépesültek : 1567-ben Szécsénykén (a két falut ezen időben egynek veszik) már 8, Becskén Bereczk János feljegyzése szerint 11 nemesi telek volt. Ezek közé számítódott Széchényi Mihály és Tamás birtokrésze is Alsó-Szécsénykén és Becskén, melyeket Miksa király 1565 márczius 23-án szolgálataik jutalmazására nekik adott, s a melybe a következő évben az esztergomi káptalan által Korponán (a török közelségére való tekintettel) bevezettettek. A szécsénykei és becskei nemeseket vagy másfél évtizeden át nem bántotta a török, mely időben a két község lakossága körülbelül ugyanaz maradt. 1570-ben Szécsénykén 10 nemes család lakik, közülök egy fizetett adót, a többi tartozott vele ; Becskén 12 udvarház van, azok lakói közül is csak egy család fizet a szolgabírónak, a dicator a többire nézve megjegyzi, hogy nincs reménye a hátralék behajthatására. De azért fizettek, bár 1572-ben Kékkő és Dévény pogány kézre kerülésével az egész környék sokat szenvedett a rabló csapatoktól. Azon évben úgy a szécsénykei 9, mint a becskei 12 család megfizette tartozását a királynak. 1574-ben Szécsénykén 8, Becskén azonban 20 családot találunk, de már a következő évben amott megint 9, emitt 10 telek került bele a lajstromba. A szomszédos falvakat a török felégette. 1583-ig nem találunk azután nagyobb változást, Szécsénykén 8%, Becskén 11 nemesi telek adózik. A következő feljegyzés a két községre nézve 1584-ből való s ujabb pusztulásukat tünteti fel : Szécsénykén csak 3 család tudott 6*