Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-28 / 69. szám
KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. 1937. augusztus 28. Nagyszabású dalünnepély keretében üli meg a Dalegyesület 75 éves fennállásának fordulóját Kerületi dalosünnepet tervez a jövő évre Komárom, augusztus 27. Kultúregyesületei nk Nesztora, a Komáromi Dalegyesület a jövő évben érkezik el fennállásának 75-ik évfordulójához, melyet nagyszabású kultúriinncpély keretében fog az egyesület megütni. Az országos vonatkozásban is elismert, nagy múltú Dalegyesület a háromnegyed század jubileumi ünnepére újra egybe fogja gyűjteni Komáromban Nyugatszlovenszkó magyar dalosait, hogy a magyar dalárdák tudásukat és fejlődésüket városunk fajai között bemutathassák. A Komáromi Dalegyesület választmánya augusztus 25-én tartott ülésén F ü 1 ö p Zsigmond elnök jelentést tett a legutóbbi választmányi ülés óta lefolyt eseményekről és nagy elismeréssel emlékezett meg a működő karnak május 8-án tartott hangversenyéről, mely minden mozzanatában fényes sikerrel járt. Indítványára a választmány Seb m i d t Viktor karnagynak és a működőkar tagjainak odaadó és buzgó fáradozásaiért elismerő, hálás köszönetét fejezte ki. örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a Magyar Dalosszövetség Laptársunk, a Csallóközi Hírlap »Csallóköz gazdasági élete« címen hosszabb cikket közöl, amelyet egyik cseh lapból vett át magyar fordításban. E cikkben a cseh újság' foglalkozik Komárommal is, mint a Csallóköz egyik ipari középpontjával és ismerteti városunk kereskedelmi életét. A cikknek Komáromra vonatkozó része a következőképen hangzik: — Csallóköz kisebb ipari központja Komárom, a Vág és a Duna torkolatánál. A kedvező földrajzi fekvése ezt a várost fontos politikai történetek tekintette meg ebben az időben a múzeum termeit tanítóik felügyelete alatt. 1931-ben érkezett el a Jókai Egyesület fennállásának huszadik évfordulójához. A magyar kultúra szolgálatában eltöltött két évtized érdemes munkásságról, eredményes tevékenységről tanúskodik, mely a nemzeti mívelődés előbbreviteléért folyt megszakítás nélkül, odaadó önzetlenséggel s nem lankadó lelkesedéssel. Az elmúlt húsz év dióhéjba foglalt történetét Alapi] Gyula dr. ismertette a közgyűlés előtt, melyet 1931. június 29-én tartott az egyesület nagy érdeklődés mellett. A végzett munkáról a következő néhány közvetlen mondatban emlékezik meg Alapy Gyula dr., az egyesület egyik megalapítója és két évtizeden át fáradhatatlan főbikára: .. .»A dunamenti kis város álmos közéletét felráztuk és társadalmát előkészítettük és ráneveltük a kulturális életre, szomjúságát kielégíteni igyekeztünk. Ez ma a határvárossá lett Komárom legnagyobb életérdekc. Mindezt a Jókai Egyesület nagyszerű vezérkara művelte, mely nem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozott.« A Jókai Egyesület huszadik közgyűlésén Szijj Ferenc dr. ügyvezető elnök töltötte be az elnöki tisztet s lendületes és tartalmas megnyitójában megemlékezett a magyar nemzeti kultúra szolgálatában eltöltött két éviized eredményeiről. Felemlítette, hogy a kulturházhoz, mely korábban gimnázium volt, nagy tradíciók fűződnek, mert itt tanítottak Pray György, Révay Miklós, Baróti Szabó Dávid, Kultsár István, Czuczor Gergely a nagyok közűi. Majd kegyelete» szavakkal patisztikarába a Dalegyesület vezetői közül Fülöp Zsigmond elnököt országos társelnökké, Bartos Frigyes társelnököt számvizsgálóvá és Schmidt Viktor karnagyot orsz. alkarnaggyá választotta meg. Majd a választmány foglalkozott az elnök ama indítványával, hogy a jövő évben megtartandó 75 éves alakulási évforduló jubileumi ünnepélyét országos keretek között tartsa meg a Dalegyesület, s az ünnepély napján Komáromban kerületi dalosünnepély rendezését vállalja el. A választmány többek hozzászólása után egyhangúlag kimondotta, hogy a jubileum évében, 1938-ban Komáromban kerületi dalosünnepélyt rendez és az erre vonatkozó intézkedések megtétele céljából a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség országos elnökségét felkéri. Korách Tihamér iigyv. elnök ismertette az egyesület épületein szükségessé vált javítási munkálatokra beérkezett ajánlatokat s javaslatára a választmány a halaszthatatlan javítási munkák kiadását elrendelte. Tagfelvétel és több folyó ügy elintézése után az ülés végétért. színhelyévé tette, amelyet bizonyítanak a város körül fekvő jó karban levő várak, úgyszintén az 1919. évben a magyar bolsevikok elleni harcaink híres fejezetei. Ez az év Komárom történetében elvi fordulatot jelent, amely, megkisebbítve ugyan a Duna jobboldalán fekvő magyar Komárommal, a kis provinciális városból jelentékeny csehszlovák kereskedelmi kikötő lett. Ezen kikötő felépítése a technika gigantikus műve volt: a sáros, mocsaras terület 300 hektár kiterjedésben és 4 km hosszúságban egész két méterrel felemelve, beton fallal körülkerítve és beépítve terjedelmes, számos raktárra], nyolc vasúti vágánynyal és egész sor emelő daruval. Ez az investició a csehszlovák államnak kb. 50 millió Kc-ba került. A jó konjunktúra idejében, amilyen Í928 év volt, a komáromi kikötő átszállítása kb. 700 ezer tonnát lett ki cs a kikötő vezetősége kb.^ 000 munkást alkalmazott, de a gazdasági stagnáció áldatlan következményei érezhetők a kikötői forgalomban is, az átszállítás és az alkalmazás csökkenésével "a régi forgalom körülbelül egyhatodára csökkent. Hajókkal behoznak hozzánk különleges gabonát Jugoszláviából, Romániából, Magyarországból, részben köztársaságunk részére, részben Németország és Ausztria részére. Itt a gabonát kirakják a gabona raktárakba és egymásután berakják az egyes vidékek részére meghatározott vaggonokba. A hajókba beraknak különösen csehszlovák, lengyel és német szenet és azt Jugoszláviába, Magyarországba és Romániába szállítják. A csehszlovák folyami hajózással összefügg úgyszintén a köztársaságunk területén Komáromban levő egyetlen hajógyár. Az államé, amely azt a magyar gőzhajótársaságtól vette és 1923-tól a hajógyár állandóan a Skoda művek bérletében van. Eredetileg csak a hajópark javítására szolgált, de az újabb viszonyok a szélesebb elintézésnek helyreállítását követelték, — amely úgyis a háború alatti harcokban lett tönkre téve, — nemcsak a javítás részére, hanem új hajók teljes felépítésére, úgyhogy a hajógyár ma mindenféle fajta és nagyságú folyami hajókat tud építeni. Kiválóbb építéseiből szükséges megemlíteni a Bratislava« gőzhajót, a »Prezident Masaryk« hajót, a Pozsony város részére készített »Bratislava« személyhajót slb. A dunai szállítás csökkenését nagyon érzik a hajógyár alkalmazottai is, láthatólag különösen a munkások számánál, akikből ill a 300 munkás helyett már csak 80 dolgozik. A munkát kisebb javításokra és helyreállításokra korlátozzák. Nemsokára egy különleges gépet állítanak fel. a javításra szoruló hajóknak a partra való kiemelésére. A komáromi néhai muníció gyár épületeiben, szorosan a Vágnak a Dunába való torkolatánál, most két közvállalat van: dohány bevásárlási raktár és a délszlovenszkói villamosművek. A villamosművek ellátnak 100 rentálta el Palkovils Viktor volt képviselőt, Horváth Kristóf és Mórocz Emilián volt főgimn. igazgatókat, az egyesület egykori buzgó vezető tagjait, s meleg részvétteljes szavakkal áldozott Rákosi Jenő emlékének és a korán elhunyt nagy tehetségű költő: ülvedy Lászlónak. Ezután sajnálattal jelentette be a közgyűlésnek, hogy az egyesület köztiszteletben álló elnöke: Zsindely Ferenc nyug. törvényszéki elnök, előrehaladott korára való tekintettel nem vállalja tovább az elnöki tisztet. Alapii Gyula dr. pedig más oldalról való nagy elfoglaltsága miatt kénytelen megválni a főtitkári tiszttől, melyet az egyesület megalapításától kezdve viselt s amelynek húsz éven át való betöltése alatt a Jókai Egyesület felvirágzott és a hasonló irányú kutturegyesilletek sorában az első helyre emelkedett. Alapy Gyula dr. már az előző évben tartott közgyűlésen is bejelentette lemondását, de a közgyűlés tagjainak spontán megnyilatkozó óhajára a ciklus utolsó évére még vállalta a főtitkári teendők ellátását. Mivel most lemondásához ragaszkodott, a közgyűlés mély sajnálattal vette azt tudomásul s amint Zsindely Ferenc elnöknek érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg, akként Alapy Gyulának húsz éven át kifejtett munkálkodásával szerzett elévülhetetlen érdemeit elismerve, eredményes szolgálataiért a közgyűlés liálás köszönetét fejezte ki s érdemeit jegyzőkönyvileg is megörökítette. Fried Jenő alelnök indítványára pedig egyhangúan kimondotta, hogy a Jókai Egyesület Alapy Gyula dr. nevére alapítványt tesz. melynek kamataiból a komáromi bencésgimnáziumnak azt a tanulóját fogják jutalmazni, aki a magyar irodalomból a legszebb előhaladást telte. Alapy Gyula dr. mélyen meghatva köszönte meg az ünneplést s megígérte. hogy a jövőben is szeretettel karolja fel az egyesületet, amelynek múzeum- és könyvtárigazgatói tisztét továbbra is megtartja. A főtitkári jelentés előterjesztése után a számadásokat vette tudomásul és hagyta jóvá a közgyűlés, majd a költségvetés megállapítása után a tisztujitásra tért ál s az egyesület elnökéül az egyesület érdekében alapításától kezdve nagy önzetlenséggel buzgolkodó Szijj Ferenc dr. nyugalmazott polgármestert, a lelkes ügyvezető elnököt választotta meg egyhangú lelkesedéssel. A tisztikar többi tagjait a közgyűlés a következőkből választotta meg. Társelnökök: Alapy Gyula dr. volt főtitkár, Csepy Dániel ügyvéd, Gaál Gyula dr. nyug. polgármester, Gidró Bonifác főgimn. igazgató, Jánossy Lajos ág. evang. esperes, Majer Imre dr. apátplébános, Zsindely Ferenc volt elnök, ügyvezető elnök: Fülöp Zsigmond népbanki igazgató, alelnökök: Fried Jenő nagykereskedő, Galambos Zoltán ref. lelkész, Hickisch Károly, Hagy Nándor földbirtokosok, Kamrás József dr. ügyvéd, főtitkárrá: Hajdú Lukács dr. főgimn. tanárt, főjegyzővé: Kocsis Károly főgimn. tanárt, jogtanácsossá: Witausek Károly dr. ügyvédet, titkárrá: Barmyay József dr. városi könyvtárost, szerkesztőt és Szombathy Viktor irót, a SZMKE titkárát, pénztárossá: Makky Lajos banktisztviselőt, ellenőrré: Herczegh István városi h. főszám vevőt, jegyzővé: Kollár Lajos nyug... vármegyei tiszt-Cseh kp Komáromról, mint Csallóköz kisebb ipari kiipentpréi km körzetei Párkányig, Tapolcsányig, Nyitráig és Csallóközt Nagymegyerig; dunai vízből és handlovai szénből modern katlanokban és lurbogcnerátorokban kb. 5000 lóerős elektrikus energiát készítenek. A komáromi kis városi gázgyár napi gyártása másfél ezer köbméter gáz, mint minden kis gázgyár Szlovenszkón, keményen küzd exiszlenciájáért. A gyártás kiöregedett s nem gazdaságos, párviadala a villanyárammal egyenlőtlen és ilyen körülmények közölt nem marad más hátra, mint tengődni. A kereskedelmi forgalom Komáromból Dunaszerdahelyre, Somorjába és Pozsonyba irányul, különösen azonban Dunaszerdahelyre, amely az ő élénk vásárjaival mulatja be Csallóköz tipikus kereskedelmi központját. A kereskedelem főként zsidó kezekben van, akikből itt nagy százalék él; kereskednek földműves terményekkel, állatokkal, birka gyapjúval és baromfival s mindezt szétküldik a köztársaság különböző részeibe. A - közlekedés fő ütőere a 98 km hosszú vasúti vonal, a sziget közepén, Pozsonytól Komáromig s van néhány rövidebb clágazódása (Somorjára, Gúlára). A vasút hosszában jó autó országút vezet és ezenkívül az egész sziget minden irányban át van szőve utakkal, amelyek, igaz, sáros időben kevésbbé gyönyörű állapotban vannak. tíj csdókönyveeskék lesznek 1933. január 1-től kezdve Az adóév, valamint az adók és pótlékainak elszámolásában beállott változás folytán a csehszlovákiai adóhivataloknál 1938. január 1-től kezdve új adókönyvecskéket vezetnek be. Ezenfelül még új adószámlakivonatokat is meghonosítanak a köztársaságban. Ebben az évben már nem adnak ki az adóiizetőknek régi adókönyvecskéket, miértis ezeket reijdbe kell hozni azokban az esetekben, ha az adófizetőnek már kezében van az 1936. és 1937. évi adókivetés, hogy a maradvány nyilvántartása és az új adókönyvecskébe való átvezetése nehézségekbe ne ütközzék. viselőt választották meg. Az új alapszabályok rendelkezése szerint az elnöki tanács tagjai lettek Aranyossy László dr., Basilides Barna dr., Bartha János, Bartos Frigyes, Csizmazia György, Doszlál Jakab, Gödör Kap. János, Gyalókay Miklós, Hittrich József, Horváth Cézár dr., Kenessey Kálmán dr., Lakatos Károly, Richter János, Sándor Ernő, Soós Imre dr., Spitzer Béla, Vaskó Imre. A szakosztály elnökeivé megválasztanak a közmivelődési osztályban Vásárhelyi Károly tanár, az irodalmiban Borba Géza dr. ta.nár, a képzőművészetiben Harmos Károly festőművész-tanár, a zeneművészetiben Polony Béla dr. orvos, a múzeumi osztályban Sárostj Etele tanár. Végül a közgyűlés az egyes szakosztályok választmányának tagjait választotta meg egyhangúan. Ennek az évnek krónikájához tartozik még annak a lélekemelő ünnepségnek feljegyzése is, amely szeptember 7-én ment végbe Pápán, a pápai' református főiskola 400 éves fennállásának jubileumi ünnepélye keretében. Jókainak és Petőfinek, a két kiváló »pápa idiáknak«, a pápai ref. kollégium örök büszkeségeinek mellszobrát leplezték le megragadó ünnepélyességgel a város legszebb terén, a főiskola szomszédságában. A Magyarország kormányzójának s több külföldi egyetem képviselőinek jelenlétében lefolyt országos ünnepélyen a Jókai Egyesületet Fülöp Zsjgmond ügyvezető elnök képviselte, aki az egyesület nevében kegyeletes szavakkal a szülőváros szüleivel felszalagozott díszes koszorút helyezett el Jókai szobrán. (Folyt, köv.)
