Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-12-15 / 100. szám

december 15 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE CIRKUSZ tiogy néz ki az, amikor egyik-másik hölgy telefonál? A telefon az újságíró mesterség egyik tegfontosabb szerszámja, majd­nem olyan fontos, mint a toll', a ten- ta, vagy újabban az irógép. Fontos, mint asztalosnak a gyalu, cipésznek a dikics, vagy ahogy legtöbbször mondani szokás, katonának a fegy­vere. A telefon az újságíró fegyvere és egyben elsőszámú közellensége. Mert tömérdek bosszúság forrása. A bosszankodások oka azonban nem mindig magában a telefonban kere­sendő, hanem igen sokszor a 'tele­fonáló személyekben. A legtöbben ma sem tudnak telefonálni. Könyvet lehetne írni a telefonanalfabéták né­pes seregéről. Telefonszabály, hogy mindig a fel. hivő mondja be elsőnek: ki beszél. Ezt a telefonszabályt sértik meg a legtöbben. A magam részéről mereven ra­gaszkodom hozzá. Ebből aztán na­ponta származnak efféle csevegések: Cseng a telefon: Felveszem és azt mondom: halló! Mire a túloldalon azt kérdi valaki: — Halló, ki beszél! Mire én: — Halló, ki beszél? Mire ő: — Ki beszél? Mire én: — Ki beszél:? Mire ő dühösen: — Ott ki beszél? Mire én halkabban: — Ki beszél? Mire о toporzékolva: — Ott ki beszél?!? fylire én egész ljágyan: — Ki beszél? Mire ő vagy megmondja, vagy go- rombáskodik, vagy lecsapja a tele­font. Utóbbi esetben magam is leie­szem és várom az uj csengetést, Mert két percen belül újból cseng és ugyanaz a női hang jelentkezik. A kibeszélős telefonáló ugyanis több­nyire hölgy. A hölgyek általában nem szeretik a szabályokat, a höl­gyek — különösen, ha fiatalok és szépek — állandó lázadásban égnek a fennálló világrend elten és irtó­zatos düh önti el parányi lelkűket, ha valami borostás állu vén esák- lyás az első hahóra nem borul a piskóták elé. Még édesebbek azok a telefonáló hölgyek, akik nemhogy bemondanák, de meg sem kérdik, ki beszél. Ret­tentő sürgős íelefoná'nivalójuk van, a hogy az ember füléhez teszi a kagy­lót, már pereg is a kis ruzsos ke­replő. Ma reggel 9 óra 5 perckor meg- Mólalt mellettem a te'efon. — Halló! — szóltam bete. — Pá, szivem — szólt egy fagyos női hang. — Pá — feleltem. — Te vagy? — kérdezte. — Én — feleltem igazam, teljes tudatában. Ha cipő, legyen SZABÓ ERTESITES! Tisztelettel értesítem a n. b. vásárló közönséget, hogy a városház* épületében, Ván Balázs mellett, modernül felszerelt, minden igényt kielégítő, fűszer és csemege kereskedést nyitottam. Teljesen friss áruk. Olcsó árak. Figyelmes kiszolgálás. Szives pártfogást kér Rokolya Rálrnán — Hát hallgass ide — szólt a hölgy és megipdu't a szóáradat olyan mindent elsöprő hévvel, hogy muk­kanni sem bírtam: — Tudd meg — fújta dühösen — hogy köztünk vége mindennek. Teg­nap délután fél öttöl pontosan ötig vártalak a színház előtt, te nyomorult és eszed ágában sem volt arra to'ni az ábráza tódat, légy szives és ne sző j közbe, nem vagyok kiváncsi a hazudozásaidra és vedd tudomásul, hogy látni sem akarlak többé és nehogy nekem az utcán kö­szönni merj és a leveleidet, meg a többi vacakjaidat vasárnap a Lajo- séknál visszakapod és ha nem jössz érte, tüzbe vágom egy szálig. A készülék kattant egylet, bele- I haboztam, hogy tisztázzam a téves kapcsolást, azonban választ nem érkezett, a bájos ismeretlen levágta a kagylót . Ezúton üzenem annak az ifjú úri­embernek, aki tegnap délután fél öt­re találkát igért egy szőke női hang tulajdonosának és a találkán ismeret­len okból nem jelent meg, hogy ha nem akiarja, hogy arculatára ncá kézimunka rajzolja a távolkeleti há­ború térképét, vasárnap a töredelmes békülési szándék összes jeleivel fel­szerelve, okvetlenül jelenjék meg La- joséknáj. A hölgyet pedig bocsánatért ese­dezve kérem fel, hogy a jövőben bármily jogos harag dúlta légyen bensőjét, indulatos üzenetek megkez­dése előtt lehetőleg tudakolja meg, kivel beszél. Preszly főispán a városi tisztviselők anyagi helyzetének javítása mellett Pest vármegye kisgyülésén egyik j megyebizottsági tag szóvá tette, ! hogy az országgyűlés elfelejtette a j városi tisztviselők fizetését rendezni ! az állami tisztviselőkével egyidőben, ! de nem felejtett el a belügyminisz­ter ráírni minden városra és tör­vényhatóságra, hogy tessék leszál- litani a fizetéseket. Preszly Elemér főispán az elnöki székből szólt hozzá a nagy témához és elismerte, hogy a városi és tör­vényhatósági tisztviselőket nagy sé­relem érte. Minthogy ezen maguk a városok is tudnak segíteni — mon­dotta emelt hangion a főispán — e helyről ihávom fel a 13 pestmegyei város képviselőtestületét, foglalkoz­zék tisztikara anyagi helyzetével és minél előbb rendezze fizetésüket! Vájjon lesz-e hatása ennek a ma­gas helyről jött, elmondhatjuk: jo­gos protekciónak? Mit hoz vájjon a jövő — boldogságot-e, vagy bajokat? Sirius a jövőbelátás titkairól nyilatkozik Sirius mester, mint minden év­ben, úgy most is megszólalt. Lapunk részére a következő érdekes levelet küldte: 1938—39. és 40. Három bő esz­tendő és bő 'termés Ígérkezik. A három bő esztendő Európa több ré­szére kiterjed. Olyan bő esztendő ígérkezik, amiilyen már több éve nem volt. Nagy örömöt hozok az én ked­ves hazámnak és több országnak. Ez a három esztendő mindent meg­javít. A mezőgazdaság terén nagy javulás ígérkezik. Kereskedeem és ipar terén szintén nagy lesz a javu­lás. Pénzünk jó lesz, úgyszintén a külföldi pénzek is javulnak. Sok sze­gény ember kenyérhez jut, még az árva gyermekeknek is jut buzake- nyér. Lesz sok esküvő, sok ifjú pár boldog lesz. Felhívom az embe. тек figyelmét, hogy a három eszte- dő után (1942-ben) szűk esztendő várható. A kivitellel nagyon kell vi­gyázni. 1938-ban a tél közepesnek ígér­kezik, több helyen kisebb-nagyobb havazás várható. Korán jön a tavasz, de kissé visszakivánkozák pár napra, szeszélyes lesz. Remélem kárt nem tesz. A nyár szép melegnek ígérke­zik. Többször jön kiadós eső, az ország nagy részében. Sőt nagyobb zivatarok is lesznek. Harmincnyolc esztendeje, hogy idő­jóslással foglalkozom. Harminckét éve annak, hogy kis lapom: »Sirius idő­jós« címen megjelent, sok örömet hoztam az embereknek, Én oyain bol­dog vagyok, amikor örömet hozha­tok az embereknek: szép időt, ziva­tart, mindent, amit kívánnak. Szülét, tem 1869 december 25-én éjjel 12 órakor. Mi történt velem? 1878-ban az utcán mentem, 12 órát haran­goztak a toronyban. Amikor a ha­rangszó megszólalt, én abban a pil­lanatban megvakultam, nem láttam1. Hazavezettek és éjjel megjelent ná­lam az Ur angyala és igy szóflt: az Ur téged ebben az órában meg­áldott Három nap múlva újra látni fogsz. Harmadnap 12 órakor, mikor a barang megszólalt, én láttam. Az­óta mindent megálmodók és álmom! harmadik nap teljesük 1878 juliufe 12-én délben 12 óra­kor, a város alatt egy kis tóban fürödtem, a villám lecsapott mel­lém és nem történt semmi bajomi, 1901-ben egyik újság szerkesztő­ségében voltam és jött egy tanár, aki azt mondta, hogy júniusban nagy szárazság lesz, nem lesz eső. 3 Én az ellenkezőjét állítottam, azit mondtam: holnap este 6 órakor már esik az eső Budapesten. Balla Jenő és Péterffy Jenő szerkesztők voltak jelen. Azt mondottam: ha holnap este nem esik, én nem vagyok senki. És győztem. Másnap pontosan 6 óra­kor 'esett az eső. 1902 március 12-én magához hi­vatott Szapáry Pál gróf, ki a Duna- ünnepély. elnöke volt. Megkért, mi­lyen idő lesz egy hónap mulvfa? Én azt mondtam1, ezen a napon nem lesz szép idő. Esős, hűvös idő lesz és bizony igazat mondtam, mert egész nap esett az eső. Az ur Istent kénem, hallgassa meg a mi szívből fakadó imánkat és ad­jon nekünk szebb és boldogabb jö­vőt. Hozza, el a világ békéjét, hogy az emberek boldogok legyenek, aa egész világ népe mind egy testvér legyen. Kivánok mindenkinek kellemes ka­rácsonyi ünnepeket és boldog u| évet. нятнттттх&ажтж&аШййт Host választották meo Pest vármegye ui felsőházi tagjait Pest megy? december 1l-4n ■ régi felsőházi tagjait választotta meg: Ago- rasztó Tivadart, Bereivás Jánost, báró Prónay Györgyöt, gróf Szapáry Lajost. Póttagok: Muzsik Oivér, Bakos Géza, Hot fér László és Tessik Pák A közgyű­lés örökös bizottsági tagokat is válasz­tott: Dobos Lászlót, Sivó Ernőt és Ta­kács Ferencet. Elmebeteg „trónköve­telő“ jelent meg a kecskeméti piacon Kecskemét hazafias Ifjúsága a kor­mányzó névünnepe alkalmával lelkes ünnepséget rendezett a Kossuth szo­bornál. Az ünnepi beszédet egy vá­ratlan közbeszólás zavarta meg. A rendőrség azonnal közbelépett és előállította az ünmepnontőt, akiről ki­sült, hogy elmebeteg. »Az Arpádház leszármazottja vagyok, velem kihai a királyi ág!« jelentette ki a köz­beszóló, majd elmondta, hogy trón­követelő, ehhez nemcsak népszövet­ségi összeköttetései, de megfelelő miilióii is vannak. A rendőrorvosi vizsgálat megáila- I pitotta, hogy a kérdéses férfi Ke­lemen Mihály 46 éves ny. MÁV al­tiszt, ajki tényleg elmebeteg, bér nem- közveszélyes. i'

Next

/
Oldalképek
Tartalom