Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-12-15 / 100. szám

//• KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE etoeember 15 Kötött ruhák, férfi és női puiloverek, Bébi ruhák, finom női fehérneműk, keztyOk legnagyobb választékban scbönheim _ — bevásárlási Harisnyaboltban ;«;■ Gazdasági Bank épület ben Szigorú körrendelet a legveszélyesebb állatbetegség: a száj- és körömfájás behurcolása ellen A Nyugat-Európában fellépett száj- és körömfájásra való tekintettel a földművelésügyi miniszter, a keres­kedelmi miniszterrel egyetértve ren­deletet adott ki, amelyben megtiltja az egyes jugoszláv hatérmenti te­rületekről érkező szarvasmarhák, ser­tések, sertéshús és egyéb állati nyers­anyagok Magyarerszágra való beho­zatali át és átvételét. Kivételnek esek 1 a lezárt és ó'.omzá'olt vagonokban érkező fagyasztott, vagy friss hús esetén van helye. Megnyugtató a földművelésügyi minisztérium állategészségügyi osztá­lyának közlése, amely szerint ná­lunk ezideig száj- és körömfáj ásos megbetegedés nem fordult »lő. Sok magyar hadifogoly sínylődik az afrikai gyarmatokon A Helyi Értesítő annak idején hirt adott tó la, hogy hadifoglyok érkez­tek haza Magyarországra. A hír­adás szerint állítólag két szanki is volt köztük. Tóth György és Nagy István. A hatóságok azonban máig sem tudnak róluk. A Cilik nyomán kaptunk egy levelet is, amelyben egy asszony érdeklődött eltűnt hozzátar­tozója után. A hír bejárta egész Európa, saj­tóját és most újabb mozzanathoz jutott. Megkeresés érkezett a cseh­országi Reichenbergböl, amelynek 94-es gyalogezrede, mint emlékeze­tes, ’a háború alatt Magyarországon állomásozott. Az ott megjelenő »Rei­chenberger Zeitung« egyik számában közlemény jelent meg, hogy nem­rég tért haza Magyarországba hét volt hadifogoly, akik a nyugatafrikaS francia gyarmatokról szöktek meg, ahol állítólag még 380 hadifogoly sínylődik a háború óta. A hazaér- j kezölc között van: Tóth György és ! Nagy István. Kívülük Takács István szalkszentmártoni, Franz Mihá’y bük- kösdi, Takács Mihály babarci, Kindl János kistarcsai illetőségű ember, vé­gül Kovács József, akinek helyét nem tudják. Szerbiában kerültek fogság­ba és onnan az afrikai gyarmatokra vitték őket. A megkeresésben azt kérik, hogy a szanki Tóth György és Nagy Ist­ván kimerítően nyilatkozzanak, mit tudnak a gyarmatokon fogvatartót, tak sorsáról, mert valószínűnek tart­ják a reichenbergiek, hogy honfi­társaikból is vannak ott. A megkeresésre azonban most nem lehet vá’aszt adni, mert a közle­ményben jelzett Tóth Györgyöt és Nagy Istvánt nem találják, ilyen ne­vű volt hadifoglyokat nem tartanak nyilván. Most felhívással fordulniak a la­kossághoz, hogy aki tud valamit Tóth Györgyről és Nagy Istvánról, azonnal jelentse be. Valószínűnek tartják azonban, hogy a kutatás ez- j úttal is eredménytelen lesz. A jelszó: mentsük meg Halas példabeszédeit Gyűjti: NAOY CZIROK LÁSZLÓ Akaratos, mint rnjki a Jakab Misa ingét vette magára. Eííügta a körmét, minit a Bugyi ag*irö. Fecséri, mint Zseni a hurkát. Iparkodik, mint a köszörűs kutyája. Lapit, mint dinnye a gazban. Rossz é ii, késnek Becsben volt be- retvás a ősin ál ója. Subának szűr az öccse. Szűrnek suba a bátyja. Tolvaj nincs, ha orgazda nincs. Úgy é', mint Szilaj Pista Dübörgőben. Aho? a kötőféket megtalálják, ott ke­resik a lovat is. Е-'sőbb ólat, aztán a malacot. Esőről ne aggódj., csak ai háztetőről gondoskodj. Lopni könnyű,, csak eltenni nehéz. Nagy barátságinak nagy harag a vége. Gyü.n, mén, kódorog, mint Orbán tt« a pokolban. Jói élt ember, nagyezőrü kutya n©m fázik. Tartogat;«, mint Lakosn* a káposztá­ját. Fére áll, mint a nyakba akasztott ku­lacs. Éhes, mint a molnár tyúkja. Úszik, mint tök a vizen. Huzza, mint kutya a pa#ah. Úgy követel, mint az *gz*kuciós ka­tona. Pakol', mint az egygombu zsidó'. Szótan, mint a halasi ember. Bomlik, ceomódzik, mint az ángya cérnája. Könnyű, a jó borból ecetet csinálni. Az igaz barátságot nem, fazékban főzik, i , i , < I j' j ; ■ j j ' Duruzsol, mint a vén asszony. Játékos, mint a kismacska. Addig szütte-fonta a sudárt, mig ügye-feaja jóra nem, fordult. Aki mással jót tesz, magának keres. A derült arc sokszor átook szivet takar. Inkább vesszen az é etünk, mint a be­csületünk. Akármilyen öregasszony ha férjhez mén, — csak menyasszony. Szived a telked háza, Isten beszédét bevedd oda. Addig szép a rózsa még bimbóban látszik. Eb fés kutya fél, mig az ipam-napam él (vagy: mig a sárga zsidó él). Fülel, mint siket disznó a búzában. Hetvenkedik, mint a kötözött malac. Aki a tűzhöz közei van, az melegszik. A kicsi ember a hegytetőn is annak marad. A sarkantyú még »«m tesz űrré. Kometen agár nem tud nyalat fogni. Kometen mac*t»a nem tud fára mászni. Mondott szóból árt az ember. Szabados, mint Baranyában * szamár. Tudva kehes lovat senki s*m v*sz. Aki ©-bízza magát, m könnyen meg­szégyenül. Üree konyhának bolond a gazdasszo­nya, i A kevésbeszédü mesterember tő1 so­kat tanú hatsz. A ezépnek, jónak akad -'eghamarább rágó férge. Amennyit fö a kerék, annyit le b fer- du1. I Kerülgeti, mint щас#к.а a forró kásák Kócos, mint akinek kielte a hideg a fésűjét. Nézd még az anyját e csak aztán vedd el a lányát. Mindenki olyan kalappal köszön, «mi­lyen van neki. A mértékletesség többet ér íz érv os­ságnál. i Bugyi bátyázik (hazugságokat valóság gyanánt áüt), mint aki csalni akar. Adjuk meg a módját, mint a majsai ember a lóheréié*nek. i Megérzi, mint macska a® esőt. Szemre kap, mint a szögpány ember I malaca, 1 Tapogatja^ mint tót a hajnalt. I Tudja a járást, mint disznó • krumpli bútorban. Ugrál, mint pótra* (talán régebben polturás) malac a garas о s kötélen. ■ Vérré väük, mint csizmadia inseban a ■ bontó fésű. ! Ebü! gyüh vagyon ebül ezokott el­veszni. i i j Nem mindig talál aki kérés, i Kőtára lépked, mint aki igen »»gyen ráér. ‘ Tartó«, mint a Deákné vászna (ha faihoz vágták, ezösszé vá'í), I Szaporodik, mint « cigányaeszony teje. . Gondb* jön, mint a férjhez menő !á»y. Gyüsmékel, mint zsidóban, a fájdalom. Elverték, mint asszonyok a víz©» ! vásznat. 1 Körülveri, mint pintér a hordót. Hosszú, mint a Szeníiváni ének. i Mutatós, mint Pünkösdkor a temj- p'ombamenö lány, j Nin.ce olyan hosszú nap, hogy estély# n# volna. A föld koldusa a beteg zsellér szőbelcHS lm- * már az OMGE-ben is. Hosszú I évtizedek eredmény© az, hogy . a szociális lelkiiismeret kezd megmozdulni a hitbizományos uradalmak és*2«riio das nagygaz­dák tanácsában is. Kezdenek be­szélni egyre komo'yabban a me­zőgazdasági munkásság öregségi j és betegbiztosításáról. Két évti- j zeddel ezelőtt, amikor a mun- : kás betegpénztár gyönyörűen f bevált intézményéből óriási lég- í várrá fújták fel a társada ombiz- j tositás mai szervezetét, a magyar I föld népét bizonyos magjasabb | érdekek szem előtt tartásával ■ szépen kifelejtették az öregségi és betegbiztosítás megváltásnak ígért áldásából. A társadalom­biztosítás azonban igy sem si­került annak, aminek készült. Lett belőle egy gyönyörű köz­ponti hivatal, de a biztosítottak, a dolgozó szegényember, aki ép­pen ettől az intézménytől re­mélte békés, nyugodalmas öreg­ségét és betegség esetén gyógyu­lását, azt bizony a városokban sok csalódás érte. Kórházhoz csak a, végső esetben jut és az OTI bizony erős reformba szorul. Most, amikor a mező- gazdasági munkásság betegbiz­tosítása és öregségi biztosítása minden jel szerint küszöbön áll, ményt, hogy az ne csak keserű­séget keltő torza ’egyen annak, amit kilátásba he'yezünk, hanem valóságban a nép gyógyítója ée gyámolitója. B—t=~=:~ . t: О r s z á g—VHág Dunaföidvái'M egy geboaűvi- tu’ter- he t csónak elsüllyedt. Egy vízimolnár belefulladt a vízbe, kettőnek elkerült megmenekülnie. — Tíz,napi budapesti tartózkodás után: »'utazott Host V#ntári o'asz kereskedelmi államtitkár. —* Fe­gyelmi ügyekből kifolyólag személyi vál­tozások vo’lak aa OTI-ban, — A sza- boicsmegyeá Kék községben Varga Imre iómódu ^azdá-kodó családi háborúság miatt lelőtt# anyósát, baltával agyon­vert# apósál, azután beretvíviai '®m#t- szétte a saját nyakát. — Rábakovácsi­ban véres összeütközés voll a vadőrök és az orvvadászok között. — December 30-án a Ház el* k*rü.* a választójogi ja­vaslat. — Eckhardt Tibort Szabadszál­lás díszpolgárává választotta. — Hány ее Vine© 23 éves gyulai legény vasvitlável agyonvert# apját. -» Egy újpesti divat- áruházba betörtek és 15 ezer pengőt e!vitt#k. — A kínai kormány vissza­hívta Rómából Liuenfcao római nagykö­vetet. —- Párizs is Moszkva 1000 repü­lőgépei szállj tori a vörös врану о torsáéi­nak. idejében kell felemelni a sza­vunkat, hogy a föld népével szemben n« ismételjük m#g mindazt a csalódást az önbizto- sitás hangzatos jelszava alatt, amit az ipari munkássággal ezen a címen elkövettek. Amikor a mezőgazdasági munkásság mil­liónyi néprétegére kiterjesztjük a társadalombiztosítás iníézményét, alaposan át kell gondolni az egész mai szervezet éihibázotti voitát. Valahogy a szabad or­vosválasztás és a betegsegélyek uj rendjével úgy kell átszervezni és «egeik* tai a# égés# üntéz­:i3 SÜTŐPOR á VAKILUHCÜKOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom