Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-04-13 / 30. szám

6 oldal Kiskunhalas Hely! Értesítője április 13 1 6 1 REGÉNY Ä lÚZBRIGÁD IRTA: ZENTAI FERENC Folytatás 3 A barát sápadt arcán tüzrózsák égtek. Szemeiből égő fanatizmus lángja csapott ki, amint mégegyszer megrázta az érkező kezét s újból csókra emelte a feszületet. Medárd kapitány gyors mozdulat­tal bttoózsebébe nyúlt s kivette be­lőle a fekete gyászszallagot. Vállára helyezte s aztán feszesen, katonásan belépett a nagyterembe. Acetilén lámpák vakító fényében vagy ötven ember állt félkörben. Tass Gereben főkapitány körül. Medárd mereven tisztelgett. Csak most látszott meg rajta, milyen im­ponáló termetű, milyen délceg em­ber. Valamennyi szempár reá szegező- dött. A főkapitányé is. Pár pillanatig fürkészőn kémlelte a daliás kapi­tányt, majd alig észrevehető mozdu­lattal magához intette s meleg szo­rítással kezet fogott vele. — Már azt hittem, ma ön nélkül kell értekezletet tartanom, kapitány uram — csóválta meg a fejét a tüzbrigád bálványozott vezére. — Elakadtam ebben a vizözönben s már szent volt a hitem, hogy életemmel kell lakolnom a késésért — sóhajtotta az érkező. — Ezt á balesetet készséggel megbo- csájtjuk Önnek, vitéz kapitány uram — mondotta rövid kacaj kíséretében a ve­zér. — Fontos, hogy itt van s még ma elvállalhatja azt a szerepet, amit önnek szántam. — Parancsoljon, főkapitány ur! — Tehát jöjjön velem! — intett a vezér s átvezette Medárdot egy másik terembe, ahol rajtuk kivül egy terem­tett lélek se volt. A terem sarkában rozzant kis asztalka állott. Az asztalon térkép. A térkép fe- j lett zászlók. Ehhez az asztalhoz ve­zette Medárdot Tass Gereben, a tűz- ! brigád parancsnoka. — Tehát figyeljen ide — suttogta a I vezér, miközben mindkét kezével rá­könyökölt az asztalra. — Ez a térkép — folytatta alig hall­hatóan — a mi hadszínterünket, a haza feltámadásáért vívott küzdelmünk meze­jét ábrázolja. Küzdelmünk, mint látja, nagy és széles felületen folyik. A térkép egész Európát, sőt Amerika felét is felöleli. A térképet rajosokra osztottam. Minden rajon élére egy-egy kapitányt, egy-egy hétpróbás, válogatott jellemet állítottam. A kapitányok kezében fut össze minden szála a propaganda, a szervezés és az agitáció ezer és ezer irányú munkájának. A vezér rámutatott az egyik rajonra. — Ez itt az ön körzete. Amint látja, az egész Duna-TiszakÖzét magában, fog­lalja. Természetesen a megszállott Bács­kát is. Hogy mi az ön szerepe és vég­zendő teendője? Azt is elmondom. Te­hát figyeljen és amint mondom, úgy tegyen. A Duna-Tiszaközén létező, ám láthatatlan hadsereget kell önnek szer­veznie. Medárd felkapta a fejét. Kissé za­vartan csodálkozo tt a vezérre. — Pardon, nem értettem tisztán. Lé­tező, ám láthatatlan hadsereget kell szerveznem? Tas Gereben az asztalra ütött. — TJgy van! Olyan hadsereget, amely­nek minden magyar ember — lett lé­gyen az csecsemő vagy tehetetlen agg, férfi vagy nő — egyképen tagja teendi. Medárd itt újból közbeszólt. — De a hatóság... mit szól majd eh­hez a hatóság? A vezér szigorú szögbe ráncolta sze­möldökét. — A hatóság, legalább is a trianoni határokon innen, magyar emberekből áll. Természetesen ők is a te katonáid lesznek. A szerb hatóságokra pedig fü­tyülünk, érted: fütyülünk! A kapitány megvakarta fejét. — Értem, vezérem, mindent megér­tek, csak azt nem értem, hogy ehhez a szent és nagy munkához, hogy kezdjek én hozzá. Én, a gyönge ember. Tas Gereben arcába tűz és láng csa- . pott. Mint a> vipera, úgy ugrott fel az 1 asztal mellől. Sziszegve hörögte. — Gyönge ember?! Ki? Те? Те, a tüzbrigád kapitánya gyönge vagy? Gyá­va vagy? Mi? He? Te? A vezér remegett. Irtózatos indulat rázta' minden porcikáját. Egy pillanatig tétován állt, aztán zsebébe nyúlt és zsebből kiemelt kezében revolver csillo­gott. A cső szája a meglepett Medárd homlokához ütődött. Gorombán, kegyet­lenül. Tas Gereben két szeme egy-egy égő fáklya volt. Szemsugara szinte sebesre marta a kapitány vérte’en ábrázatát. — Hogy mondtad? — hörögte piszto­lyával homlokon taszítva Medárdot. — Gyönge vagy? Te, a tüzbrigád kapitá­nya, a szent irredentizmus bajnoka, a keresztre feszített igazság felesküdött harcosa, a négy felé hasított Hungária gyermeke gyöngének és kishitünek érzi magát, ha dolgozni, szenvedni vagy meghalni kell Nagymagyarországért? — Hah! Nagy Isten, ilyesmit kell nekem megérnem?! Medárd felorditott a feléje röpített megalázó szavak goromba ütésétől. Ki­tárta karjait és úgy állt, mint egy szent a fegyverével hadonászó Tass Gereben előtt. — Vezérem, lőjj agyon, menten üsd át nyomorult szivemet, ha' méltatlannak találsz az ügyhöz, amelyért élek és dol­gozok s amelyért meg fogok és meg akarok halni. De követelem, ne értsd félre szavaim! Nem kishitűségről vagy gyávaságról szóltam én, hanem' a szent ügy végtelenségéről s a magam vé­gességéről, kinek gyarló erői nincsenek arányban a rábízott feladat nagyságá­val. Értsd meg jó uram, én már elje­gyeztem magam a halállal, melyet bol­dogan dobok el hazámért, de a tüzbri­gád Duna-Tiszaközi ezredének meg­szervezését talán mégis bízzad másra, nagyobbra, bátrabbra, különbre, mint én. (Folytatjuk). MEGHÍVÓ ^ a „Halasi TaKaréKpénztár“=naR 1932. évi április hó 24. napján délelőtt fél 11 óraKor az intézet saját helyiségében tartandó ötvenkilencediK évi rendes Közgyűlésére. NAPIREND : 1) A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes választása. — 2) Az 1931. évi zárszámadások és a vo* natkozó igazgatósági és felügyelőbízottsági jelentések bemutatása, a mérleg megállapítása ; határozathozatal a nyereség felosztása és a felmentvé» nyék megadása tárgyában. — 3) Igazgatósági tagok választása. — 4) Felügyelőbizottsági tagok választása. FIGYELMEZTETÉS : Az alapszabályok 41. §«a értelmében a közgyűlésen szavazati jogát csak azon részvényes gyakorolhatja, aki részvényeit le nem járt szelvényekkel együtt az intézet pénztáránál, vagy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél (Budapest, IV., Deák Ferenc ucca 5.) a közgyűlést megelőző nap déli 12 órájáig közgyűlési letétbe helyezi s ezt letéti jeggyel igazolja. Kiskunhalas, 1932. április hó 4*én. Az igazgatóság nevében : Szekér Pál sk. elnök. VAGYON. Mérleg-számla 1931. december 31>én. TEHER. Pengő-• Pengő f. Pengő f. Pengő f. Pénztárkészlet — — — — 20.840 76 Alaptőke — —--- --­200.000 — Követelések girószámlán és pénz* Tőketartalék — — — — 25.000 — intézeteknél — — — — 5.489 50 Tartaléktőke — —--- --­85.000 — Értékpapírok — — — — 9.670 16 Értékcsökkenési tartalék — — 38.000 — Váltótárca — — — — 3.055.447 — Nyugdíjalap — —--- --­14.000 — Adósok — — — — — 129.288 31 Betétek: Intézeti szék* és bérház — — 80.000 — takarékkönyvecskéken — — 605.287 78 Berendezés — — — — 1 — folyószámlán — — — — 54.559 06 659.846 84 Óvadék és szavatossági adósok P 6289'— Hitelezők — —--- --­338.900 72 Viszontleszámitott váltók — — 1.878.081 — Fel nem vett osztalék — — — 1.635 51 Átmenő tételek — — — — 31.043 34 Óvadék és szavatossági kötelezett* ségek — — — P 6.289 — Nyereség: múlt évi áthozat — — — 3.370 89 folyó évi nyereség —-- -­25.858 43 29.229 32 ' 3.300.736 75 3.300.736 73 Kiskunhalas, 1931. december hó 31. Szanui Fenne pénztárnok. Dr. Szabó Lajos ügyvezető igazgató. Szilágyi Ákos főkönyvelő IGAZGA1 ÓSÁG: Szekér Pál elnök, Mészöly Károly h. elnök, Babó Benő, Bátory Gábor, Berki Andor, Berki László, Dr. Dolicsek Lajos, Farkas Elek, Dr. Fejér Aladár, Hirschl Jó• zset Kolosváru László, Dr. Musa István, Nagy Kálozy József, Nagy Pál Ferenc, Nagy Pál Sándor, Dr. Sokét István, Sokét József, Suba Imre, Dr. Szabó Lajos, Szekér József, Szekér Sándor, Széli József, Széli Sándor, Dr. Tóth Lajos. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG: Megvizsgáltuk és helyesnek találtuk. íüskunhalas, 1932. április hó. 4«én. Dr. Mészöly István elnök, Gál István, Hudi András, Jansen Ferenc, Milde József, Pataky Dezső. Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvállalst-oyom iában, Kiskunhalason. 1932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom