Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-04-16 / 31. szám

1932. április 16, szombat XXXII. évfolyam, 31 szám. ; Politikai, társadalmi és közgazdasági lap Helyben — •• ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. . ... 13 P 30 Й11. - Vidékre ..................... EGY SZÁM ÁRA 13 FILLÉR ...... 1в P Alapította i PRÄGER FERENC | MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár n. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal i Városháza épületében 7 1 " , * Zöldül a mező és minden bizonytalanság ellenére vágyó reménykedéssel nézünlk szét a világban. Egy rövid időre igyekszünk magunkat mentesifceni a gondok nyügjétő/ és ha nem is akarunk ró- zsaszinü ködképeket festeni magunk­nak, azon igyekszünk, hogy bizal­mat érezzühk a jövendővel szemben. Zöldül a mező... visszaemlékezünk, hogy máskor, amikor még szebb és jobb világ volt, hogyan mentünk ki a magyar mezőkre és milyen áhita- tos vágyakozással, milyen biztosan bízó reménységgel néztük a zöld mezőt, a sarjadó, a növekedő vetést, mekkora megnyugvással néztünk vé­gig a határon, amely az életet Ígérte és amely meg is hozta az életet. Az életet: a földmivesnek, az iparosnak, a kereskedőnek, az urnák, a mun­kásnak, mindenidnek. Zöldül a me­ző... és eszünkbe jut, egy kiadós májusi eső milyen biztosíték volt ar­ra, hogy a magyar búza az áldást fogja jelenteni a magyar népnek, hogy a jó termés egy egész ország népének jólétét fogja meghozni. Zöl­dül a mező... és arra gondolunk, hogy amikor a telelőből kiszabadult jószágok megjelentek a gyepen, a legelőn, a gazda bizó szemmel né­zett előre: a jószágállomány ott az üde, zöld gyepen szintén a jóigéret volt, mert a búza mellett a magyar gazda pénzét, jövedelmét a jószág- tenyésztés jelentette. Zöldül a mező... és igyekszünk elhessegetni azokat a sötét árnyakat, amelyek körülvesznek minket. Igyekszünk az emlékezésből erőt meríteni, mert szükség van rá, hogy erőt merítsünk, Szükségünk van arra, hogy higyjünk is a zöl­dülő mezőben, hogy a reménységet el ne veszítsük. Ne panaszoljuk egy pillanatig a nehéz mát, hanem néz­zünk hátra azokra a nehézségekre, amelyek már a hátunk megett van­nak és erősítsen meg bennünket az a tudat, hogy lehetetlennek hitt küzdelem árán a hihetetlen nehéz­ségek minden akadályain keresztül el tudtunk jutni az idei tavaszhoz. Az idei tavaszhoz, amelynek késése is egyike volt rettentő gondjainknak és amelynek kinyüta épen ezért két­szeres öröm. Zöldül a mező... a gaz­da szeme néz a határon .bejárja a mesgyét, nézi a vetést. Elkésetten ugyan s épen azért kettőzött szor­galommal végzi a tavaszi szántást- vetést. Fölfigyel az égre, ki akarja olvasni annak a színéből, hogy mit tartogat a jövendő... és abban a hit­ben folytatja munkáját, hogy végre is a magyar föld győzni fog, hogy a magyar föld eltartja azokat, akik verejtékeznek rajta... Zöldül a mező... szinte ha'llik, hogy nő a fii, a fák rügyei duzzadni kezdenek... Ezt lát­juk, mellettünk, érezzük a tavaszt és egy pillanatra elhessegetjük a gondokat... bizni akarunk a tavasz ígéretében. Zöldül a mező... az ócs­ka avar eltűnik teljesen, ha fázósan, ha dideregve is, kiütik fejüket az első virágok: a tavasz ígérete, ha bármilyen félénk, bármilyen halk szavú is. A villanygyár megváltási ügye a hétfői közgyűlés elé kerül Ismertettük a város közönsége előtt Pestvármegye kisgyülésének határo­zatát, amely módot ad arra a vá­rosnak, hogy a halasi villanygy^rat decemberben megválthatja. Ezt a kérdést most a; város a hét­fői közgyűlés elé viszi, bejelenti a kisgyülésnek erre vonatkozó hatá­rozatát és egyben kéri, hogy a kép­viselőtestület olyan határozatot hoz­zon, hogy a város nem zárkózik el az elől, hogy a villanygyárat meg­váltsa és felhatalmazza a polgármes­tert, hogy a szükséges tárgyalásokat folytassa le. Egyébként a viilanygyár megvál­tására vonatkozó és a hétfői közgyű­lés elé terjesztendő javaslatot alkal­munk van a következőkben közölni: »Pestvármegye törvényhatóságá­nak 1932. évi március 1-én tartott rendkívüli kis gyűlésén hozott hatá­rozatát, mellyel Kiskunhalas m. vá­ros képviselőtestületének 1920. évi december 15-én hozott határozatát feloldja s a képvsielötestületet újabb határozathozatalra utasítja, a város képviselőtestülete vegye tudomásul és az 1920. évi december 15-én ho­zott határozatát megváltoztatva, ha­tározza el, hogy nem mond le a 9586—1900 sz. alatt meghozott áram­szolgáltatási szerződésben biztosított azon jogáról, mely szerint a város a villalnygyárat megválthatja, hanem a megváltási jogot továbbra is fenn­tartja a város közönségének. Továbbmenve, utasítja a polgár- mestert, tegye tanulmány tárgyává, hogy nem lehetne-e a megváltási joggal élve, a város közönségére nézve előnyösebb áramszolgáltatást biztosítani s amennyiben ez lehetsé­ges, úgy erre vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé. A megváltás keresztülvitele esetén a város reméli, hogy a mainál a vá­ros közönségére nézve sokkal előnyö­sebb helyzetet teremthet az áram­szolgáltatás terén.« Százötven millióval csökkenti az uj költségvetés az állami kiadásokat Korányi Frigyes báró pénzügymi- j niszter ma nyújtja be a képviselőház- i ba az 1932—33. évre szóló állami J költségvetést. A j pénzügyminiszter 955 milliós , költségvetést vett át az előző kormánytól és hónapokig tartó alkudozások után sikerült 806 millió pengőre leszorítani a ki- ] adásokat, vagyis 150 millióval lesz kevesebb az államkincstár terhe a jövő költségvetési évben. ' Az üj költségvetést úgy állította össze a pénzügyminiszter, hogy az előirányzott bevételek födözik a ki­adásokat, tehát se hiány nincs, se fölösleg. Ellenben az 1931—32. évi költségvetés után, amelyet még a Bethlen-kormány készített,, mintegy 30—40 millió P hiány mutatkozik, amit hitel utján fog előteremteni la mostani kormány. Korányi miniszter hangoztatja, hogy nem hyuf -hozzá a ’takarékbe­tétekhez, mig a helyén marad, mert a tőkeképződésre szükség van. A közüzemek dolgában a kereskedelmi miniszter fog intézkedni olyképpen, hogy a nem jövedelmező vagy fölös­leges üzemeket összevonják, esetleg magánvállalatokkal egyesitik vagy bérbeadják. Olyan közüzemeket, mint például az állami gépgyár, nem le­het máról holnapra beolvasztani vagy megszüntetni, mert ez is sok pénzbe kerül a nyugdíjazások és a régi adós­ságok további fizetése miatt. Ha fö­lösleg mutatkoznék a költségvetési év végén, azt Пет fogja beruházásokra for- ditajni a kormány, hanem inkább leszállítja a legterhesebb adókat, abból az elvből indulva ki, hogy közmunkákat csakis külföldi hitelből szabad elrendelni. A mai ne­héz viszonyok közt azonban hitel­re nem számíthat az ország, sőt a régi külföldi államadósságok kama­tait sem tudja űzetni. Ami az adópolitikát Heti, a va­gyonadót azért emelte a duplájára, mert a vagyontalanok aránylag jóval többet áldoznak, azokat pedig, akik titokban házat és földiét vesznek, de tulalacsony adót fizetnek, erőseb­ben fogja megadóztatni. ■уяйз&яяевмтяешяяавш mm »am» w—n Pastvármegyc a kartelek ellen Pestvármegye közigazgatási bizott­ságának csütörtöki ülésén Negyedy- Szabó Béla hevesein támadta a karteleket. 218 kartel működik az országban és mikor a tisztviselők fizetését leszállítják ,az árucikkek drágul­nak. Szóvátette, hogy a vármegyében negyedfél év óta igen sok képzett fiatal tisztviselő ingyenmunkát tel­jesít. Erdélyi Lóránd alispán a kar­telek megfékezése céljából kérte a közigazgatási bizottságot, hogy for­duljon felirattal a kormányhoz. Húsz tisztviselői állás vár betöltésre a vár­megyénél és a kormány tudja, hogy fiatal tisztviselők fizetés nélkül dol­goznak, mégis tűri, holott ez tör­vénytelen. A hétfői közgyűlés tárgysorozata Kiskunhalas megyei város képvi­selőtestülete április 18-án, hétfőn dél­előtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés fontosabb pontjait alább adjuk: A belügyminiszter rendielete a Ha- rangostó rendezése tárgyában. A belügyminisztériumnak jóváha­gyó rendelete a fogyasztási adóról szóló szabályrendeletre vonatkozó­lag. Pestvármegye kisgyülésének hatá­rozata dr Thuróczy Dezső ny. pol­gármester pótilletményének nyug­díjba való beszámítása tárgyában. A fehértói üdülőház építésére be­adott ajánlatokról jelentés és a mun­ka kivitelével való megbziásra vo­natkozó javaslat. Polgármester javaslata a Bercsé- nyi-uccának a református temető mel­letti részén hősök ligetének létesítése tárgyában. A járásbíróság által használt hi­vatali helyiségek újabb bérbeadása, a pénzügyi bizottság javaslatával. Id. Gaál Imre és tsai kérelme в fehértói fürdőbérletre vonatkozó szer­ződés módosítása és bérleszállitása iránt. A város tulajdonát képezett in­gatlanokból házhelyhez jutottak ké­relme megváltási ár mérséklése és hátralékos kamatok elengedése iránt. Kéményseprési dijak részbeni sza­bályozása. Nagy Lajos ny. városi alszámvevő kérelme lakbérének újabb megállapí­tása tárgyában, polgármester javas­latával Magyar—Olasz Banknál fentáffió 95.000 P váltókölcsön megújítása, polgármester javaslatával. Számvevőség jelentése Sándor Jó­zsef, Tömösközy Béla és Füredi Sán­dor városi alkalmazottak előlépésére vonatkozó polgármesteri javaslat. Berki István és dr. FÖldváry Ba­lázs adótisztek, Komlós István írnok betegszabadságuk engedélyezése iránti kérelmük. A gazdahitelről vitatkoztak az egységespárt értekezletén Az egységespárt csütörtök este ér­tekezletet tartott, amelyen Kállay Miklóst a párt uj alelnökének vá­lasztották, majd nagyobb vita indult a zöldhitel és a kamatláb kérdésé­ben. Nánássy Andor azt hangoztat­ta, hogy a gazdahitel visszafizeté­sét biztosítani kell a kikötött időre. Ezt úgy lehetne elérni, ha a gaz­dák lekötnék termésüket a hitel biz- tositására. Schand! Károly, az OKH vezérigazgatója kijelentette, hogy a Pénzintézeti Központ 14 milli­ót ,az OKH 6 milliót folyósít zöldhiíelre. A kölcsönöket váltóra adják és szeptember 17-én kell azokat vissza­fizetni. A félévi kamat 4 és fél szá­zalék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom