Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-12-23 / 102. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője december 23 KÖZVÉLEMÉNY Gyors intézkedéseket vár az elhagyatott magyar vidék Ha most is divat volna még, hogy az országot uraló nagyarak bejárnák az elhagyott vidéki országrészeket, volna mit hallgatni nekik. Megany- nyi lerongyolt, szerencsétlen Tiborc a vidéki emberek sorsának rosszra- fordulásáról kesereg és már olyan nagy mértéket öltött a nekikesere- dés, hogy a jobb jövőben való bi- ziakodás, ritka mint a fehér holló. Ez a zátony futás, ez a sárba va­ló beragadás aztán minden mu- fasZthatatlan közérdekű akciót is derékba tör. Eszmék, tervek, el­gondolások meghalnak már akkor, amikor megszülettek, mert a tenni- vágyó akaratot tespedésre kárhoz­tatja egy gyakran ismétlődő aktu­ális frázis: Várni kell, nem lehet megcsinálni, nincs rá pénz. Majd akkor tehet sző róla, ha elmúlik a .gazdasági krízis. Szomorú tény, de ott tartunk már, hogy a »gazdasági krízis« szinte a vidék lelki krízisévé lett. Millió és j répából készülő drága cukor, a vé- I dő vámokkal kétszeresre drágított szövet, bőr, vászon, vas, fa, pet­róleum. Gyorsan ható megelégedést keltő A halasi reí. egyháznál a fögondnok válasz- fást december 30.-ára tűzték ki Mint tudvalevő, a ref. egyháznál dr. Babó Imre halála után meg­ürült a főgondnoki tisztség. Mint annak idején megírtuk, a ref. egyház presbitériuma ennek a tiszt­ségnek az ellátásával Bátory Gábor ny. főgimn. tanárt bízta meg mind­addig, amig a főgondnoki állás be­töltésére sor kerül. A ref. egyház vezetősége most kitűzte a főgondnok választás idő­pontját és pedig december harmin­cadikára. Erről a ref. egyházból a következőket közlik hivatalosan. A református egyház vezetősége tudatja az egyház választásra jogo­sult tagjaival, hogy a presbitérium aiz üresedésben levő főgondnoki szék betöltését folyó évi december hó 30-ára, szerdára tűzte ki. A választás helye az egyházpénztári hivatal helyisége s a választás a reg­geli istentisztelet után kezdődik. Szavazás esetén a szavazás meg­szakítás nélkül délután 4 óráig tart. A Mária Terézia renddel tüntették ki Oszlányi Kornél őrnagyot, Farkas Dezső halasi földbirtokos vejét Ritka és a legszebb katonai kitünte­tést kapta meg a közel múlt na­pokban vitéz Oszlányi Kornél őrnagy, Farkas Dezső földbirtokos veje, akit városunkban is sokan is­mernek. A katonai Mária Terézia Rend legutóbb Bécsben megtartott ülésén vitéz Oszlányi Kornél őrnagynak a Tiszti Arany Vitézségi Érmet ítélte oda ama fegyvertényéért, amelyet 1917 junius hó 17-én Novieánál, Ga­líciában vitt véghez, amely fegyver­ténynek sok kiskunhalasi katona is tanúja volt. Az érem viselését Fö- magasságu Kormányzó ur, most en­gedélyezte. Érdemesebb férfiút nem is találhattak volna e kitüntetésre, aki vitézsége mellett derék, fajtáját szerető magyar ember, példás csa ládapa. Az nj Dénzttgyminiszter leszállítja a vasalj, posta, telelőn díjszabást millió értelmes, kiváló magyar em­ber és magyar asszony vergődik eb­ben a kétségbeejtő helyzetben. Olyan súlyos már a helyzet, hogy a kis háztartás apró beszerzési szük­ségletei is kielégítetlenek maradnak, mert hiányzanak a fillérek, noha jó­formán zsírjába fullad a falu. Hallunk olyan esetekről, midőn a háziasszony nem vesz cérnát, mert még a husz-harminc fillér is gon­dot okoz. így aztán a varráshoz fi­nomra összesodort házitermésü len vagy kenderfonalat kerítenek elő. ügy mint 100 évvel ezelőtt. Ezzel szemben az ólban tulhizik a disznó, mert a gazda ki sem meri hajtani la vásárra, hiszen nagyon leesett a jószág ára. így van a borjúval, te­hénnel, lóval, mindennel. Lábon, az istállóban értéktelenedik el a gazda vagyona. Az embereket a fásultság, kétség­beejtő reménytelenség fojtogatja és olyan sirámok hangzanak mintha végpusztulásban lenne a kicsiny, jobb sorsot érdemlő ország. Ki is­meri a mi bajunkat, ki tesz egy lépést is a mi érdekünkben? — hal­lani a panaszos ajkakról. Semmibe- tünő fáradt arcok, elernyedt .szomo­rú tekintetek láthatók mindenfelé és az elhagyott magyarok már a cso­dában sem hisznek. A rosszra és a még rosszabbra kezdenek berendez­kedni. Most a legnagyobb krízis idején volna szükség igazi, önzetlen vi­gasztalókra, akik felmérnék az or­szág végtelen keserűségét, baját, pa­naszát és a lelki sebeket ,az anya­gi hiányokat gyógyítani kezdenék. Hit, térő és akarat kell a csüg­gedt vidéki magyar népnek. Ezt leéli beléoltani, belé csepegtetni. A tetszhalottá dermedteket kell uj életre hívni, megmondani és meg­mutatni nekik, hogy a végső nekike- senedésre nincsen ok. Mert igenis az arra hivatottak és arra rendeltek alkarnak, tudnak még valami jót, va­lami könnyebbséget eredményezőt csinálni. És a szavakat logikus té­nyek kövessék. Ha már a mezőgazdasági termé­nyek ára a pengőről a csekély fil­lérekre zuhant, az arányosításról kel­lené elsősorban gondoskodni. Bizo­nyos elsőrendű iparcikkek árát kel­lene a katasztrofális olcsósággal egy - hangra stimmelni. Itt van például a cukor, az idehaza termelt, olcsó A miniszteri tárcák betöltésével a kormány helyzete nyugvópontra ju­tott és Korányi Frigyesnek az az el­határozása, hogy elvállalja a pénz­ügyminiszterséget, könnyítette meg lényegesen a kormány helyzetét, mi­után Korányi személyében a legki­válóbb pénzügyi szakértő került az ország pénzügyeinek élére. Báró Korányi Frigyes pénzügymi­niszternek — politikai körökben el­terjedt hirek szerint — a magán- gazdaság szanálására vonatkozólag is kialakult tervei vannak, amelynek előfutárjaként a vasút, a posta, a táviró és te­lefon díjtételeinek csökkentését kívánja keresztülvinni, hogy ez­zel a forgalom emelkedését ér­je el. Korányi hivatalbalépésével kapcso­latos az a két pozitív eredmény, hogy az uzsoratörvényjavaslat nem kerül a parlament plénuma elé és bizonytalan időre marad1 el a rész­vényjog reformja is, mert Korányi mindkét javaslatot átdolgozni kíván­ja. Ezzel az uzsoratörvényjavaslatnak a napirendről való levétele mellett a képviselöház munkarendje is meg­változik és előreláthatólag az állás­halmozások megszüntetéséről, az összeférhetetlenségről és a mammut- fizetések leépítéséről szóló törvény- javaslat kerül a törvényhozás elé. „A tanyai nép lelki válságát a magárahagyatottság, a tanácstalanság ás az Irányítás hiánya okozza“ AZ Aíföldkutatő Bizottság legutóbbi ülését Szegeden tartotta mieg és ezen az előadáson nagyje'entőségü előadás kapcsán foglalkozott az alföldi tanyák problémáival KogutovicZ Károly egye­temi tanár, a bizottság ügy v. ale’nöke. KogutovicZ Károly előadása során többek közt á következőkben vázolta a magyar tanyák állapotait és a segítés módját. A válság forrása kétségte'enül az egy­re jobban elharapózó, járványszerü lel- kiiválság. A napi sajtó és az országgyű­lés eleget foglalkozott a középosztály és más társadalmi, rétegek: telkiválsá­gával, ellenben azt a kérdést, hogy ez a lelkiválság a tanyai nép körében minő tonnában nyilvánul meg és milyen sú­lyos hatással van a gazdasági életre, főként a törpe- és kisbirtokos osztályra, azt nem igen tárgyalták. A tanyavilág­ban miás expoziturája a kultúrának, a magyar intelligenciának; úgyszólván nin­csen, csak a tanyai tanító. A tenyrí nép leíkiváísfáigát a migára­hagy2j;olts‘á|g, a taitócstaíanság, az irálnyitá-s hiánya foMofzza. Ha tehát igaz az, hogy első a lelki válság leküzdése, erre a tanyai tanítói kart kel felhasználnunk. Első sorban az ő lelki megerősítésükre, az ő felké­szültségükre van szükség. Ezért az Alföldkutató Bizottság a, ta­nyai tanítók lélekmüvelő, jói megszerve­zett tanyarmentő mozgalmát akarja elő­készíteni. A bizottság tagjai a részletes ankétek eredményei alapján gondola,n előkészí­tett előadásokban óhajtják ezeket a, kér­désieket a tél folyamán a, tanya népével megismertetni s a füzeteket az Alföld- kutató Bizottság a gazdák között ingyen óhajtja kiosztani. I I A Ref. Nöszövetség karácsonyfa ünnepélye Azt az ősi emberi, egyben evan­géliumi igazságot, hogy az öröm leg­magasabb foka másoknak örömet szerezni, sohasem érzi át oly erő­sen és világosan az ember, mini mikor gyermekeknek karácsonyfát állít és alá rakja szere tétének aján­dékait. Ekkor igazán valóra válik minden emberre nézve Jézus igaz­sága: jobb adni, mint kapni. így érezték ezt a Református Nő­szövetség asszonyai és leányai is a december 20-án megtartott kará- csonyfaünnepéilyen. A Szilády reál- gimnázium tágas tornaterme dél­után 3 órára teljesen megtelt 600 gyermek leghálásabb hallgatóságá­val, mely kiszorította onnan a ve­lük együtt örülni vágyó szülők és érdeklődők seregeit. Nem lehet tud­ni, kinek várakozása volt magasabb­ra csapó, a dobogó gyermeksziveké, vagy a felnőtteké, akik a gyerme­kek örömének akartak örvendezni? Való az, hogy a karácsonyi öröm­ben egészen egybeforrott a kiesi és a nagy és mindnyájan átérezték, hogy ez nem emberi munka ered­ménye, hanem a testet öltött isteni szeretet ajándéka. Az is, hogy so­kan szívesen hozott áldozatokat he­lyeztek az oltárra ebben a nehéz időben, hogy asszonyok és leányok hónapokon át a legönzetlenebb szol­gálatban fáradoztak, az is, hogy a gyermekek örülni tudtak az aján­déknak, akár egyszerű szeretetcso- mag volt is az, akár a szegénységet betakaró öltözet: égi adomány,mely alázatos, hivő lelkek osztályrésze. Szárnyaló karácsonyi énekek, a szent est hangulatát kifejező, ügye­sen előadott szavalatok, a gyer­mekekhez intézett ünnepi be­széd, a hatalmas fényben úszó és csillagokat szóró karácsonyfa, a sze- retetcsomagok szétosztása s közel 100 gyermeknek ruhával való meg­ajándékozása: ezek voltak a moz­zanatai annak az egységes kará­csonyi élménynek, melyet az angya­lok először igy fejeztek ki: Dicső­ség a magasságos mennyekben az Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat! A Református Nöszövetség kará­csonyfaünnepélye egyik legszebb megnyilvánulása volt e télen a váro­sunkban folyó szenetetmunkának. —d Színház Halmi Jenő színtársulata a kará­csonyi ünnepeken a fővárosi színhá­zak legújabb újdonságait tűzte ki műsorra és igy remélhető, hogy az ünnepek alatt a közönség foko­zottabb érdeklődéssel fordul a szín­ház felé. A színházat az utóbbi napokban sem látogatta a közönség és a szín­ház bízik a közönség jóakaratu tá­mogatásában, hogy ezeken a bucsu- elöadásokon fogja pártfogásába ven­ni á nehéz helyzetben lévő szinész- gárdát. Heti műsor: Kedden, december 22- én: »Zöld Bárány« Egy operett előkészületei 6 képben. Szerdán, dec. 23- án: »Napkelet rózsája« (Maha­radzsa átka). Táncos keleti operett 3 felvonásban. Pénteken délután 4 órákor: Halványsárga rózsa. Pénte­ken este: »Drótostőt«. Operett 3 fel­vonásban. Szombaton délután 4 óra­kor: »Lámpaláz«. Szenzációs sikerű operett újdonság. Szombaton dec. 26-án este: »őfelsége frakkja«. Ope­rett 3 felvonásban előjátékkal. Va­sárnap, dec. 27-én: »Mosoly orszá­ga«. Legszenzációsabb újdonság. j intézkedéseket vár az önzsirjában fuldokló elhagyatott magyar vidék, különben soha sem indül meg a régen remélt normális gazdasági vér­keringés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom