Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-04-19 / 32. szám

ápr. 19 Kiskunhalas Helyt BrtegM|e 7 oldal Felvonulnak a tanyavilág koronatanúi ! k Itözokíatásűgy Mii, a vallásos elet fejlődést itat, a kőzeiész-j segügy még Mvánnivalút hagy maga után A tanyák népe ma már közel sem olyan elhanyagolt és magárahagyott, mint volt évtizedekkel ezelőtt j az iskolák megfelelnek a követélmé­nyeknek. Ilyen év mint a mostani, már évtizedek óta nem volt, hogy tudniillik sem betegség, sem zord idő nem zavarta meg az iskolába járó gyerekeket. — A nyugati tanyarész el van lát­va kellő számú iskolával, bár sürgős volna a felépítése az al­sókisteleki iskolának, amely a gazdásági viszonyok miatt hiúsult meg eddig. Az igazolatlanul elmaradó gyere­kek száma a nyugati részen is nagyon örven­detesen csökkent. A kérdés annyiban rendezve látszik, hogy anya- és csecsemővédő ottho­nunk van már Pirtón és Gőbölr járáson, az utóbbin szülésznő is működik már. Igen fontos kérdés volna a harmadik városi orvosi ál­lás betöltése, aki a tanyákon fej­tené ki orvosi tevékenységét, de sajnos, ez az anyagi nehézsé­gek miatt nem valósítható meg ezidsig. A Stefánia Szövetség egyébként már megbeszéléseket folytat dr. Ke­resztes Béla orvossal abban az irányban, hogy ő vállalná a ta­nyai egészségügyi szolgálatnak a Stefánia körébe vá­gó részét, de ebben az irányban döntés még nem történt. Dr. Kovács Vince esperes plébános ezt mondta. — Tanyai pasztorációnk kiváló és szép eredményeket mutat fel. Hacsak 'valami nagyon fontos és leküzdhetet­len akadály nem jött közbe mindén vasárnap vagy pedig ün­nepnapon kiutaztunk a tanyákra és ott szentmisét tartottunk, gyón­tattunk szentbeszédét mondottunk és általában élénk figyelemmel kisértük a lel­ki élet fejlesztésének nehéz munkáját. A tanyákra való ki­menetel ugyanis a rossz utak és a megközelitési nehézségek miatt körülményes. — Tanyai híveink buzgósága megható. Rengetegen járulnak a szent gyónáshoz és általában lát­szik, hogy 's hit iránt nagyon fogékony lelkek lakják a tanyá­kat. Érdekes tünet, hogy a legtávolabbi tanyai pontokon szintén igen fejlett hitélet alakít­ható ki. — A katolikus tanyai lakosok hi­téletére vonatkozólag az Egyház minden rendelkezésére álló eszközt | felhasznál és ennek tulajdonítható, ennek az agilis munkának tud­ható be, hogy valamennyi halasi tanyai hivő j megkapja azt a gondozást, amely- ] re lelkének szüksége van. Beszélgettünk a kérdésről Szabó ■ Zsigmond ref. lelkésszel, aki a követ- j kezőképen vázolta a fennálló hely- j zetet. i - A j vallásos élet terén feltétlenül érezhető a jóakarat híveink ré- í széről áhitják az Istentisztelete­j két, összejönnek a vallásos gyü­lekezeteken, i de óriási kár háramlik a lelkek gon- j dozására abból, hogy rosszak az ; j utak és szinte megközelithetetlenek a hatalmas kiterjedésben fekvő puszták. | Tehát megvan híveinkben a jószán- ! dék és a jóakarat. Nehéz a helyze- í tünk egyébként azért is, mert ne­künk egyéni pasztorációt kell vé­geznünk. Egyébként pezsgőnek mondható a hit élete a tanyákon. A magyar faj erejé­ben van minden bizodalmunk, amely a jó felé és a nemes irányába mindig hajlott. A betű elfoglalta a taniát Az iskolai oktatás a tanyákon szor- gálmasan, derekasan és lelkiismere­tesen halad előre. Ennék tulajdonít­ható, hogy Halason az analfabéták száma egyre fogy és hogy az analfabé­ták itt Halason nem haladják túl az országos átlagszázalé­kot az analfabétizmus terén. 1450 tanulója van összesen az iskoláknak. Az igazolatlan mu­lasztók számának csökkenése an­nak tulajdonítható, hogy junius második felében és október 1-től 15-ig nem tartunk tanítást, amely időközben tudniillik legsürgő­sebb a mezei munka és leginkább van szükségük a szülőknek segitség­A tanulás iránt fogékony a tanya- világ. Érdekes és figyelemreméltó az is, hogy ma már az igazolatlanul távolmaradó gye­rekek száma hetven százalékkal kevesebb, mint volt a múltban. Halas tanyáinak iskolái úgyneve­zett keleti és nyugati részre vannak lelosztva. ' A keleti részen 12 iskola van. Bzeknek igazgatója Róna Gábor, aki • következőket mondotta: — A 12 iskola közül most épült fel a kőkuü iskola és az uj tanév elejétől működik. Az iskolákban 22 tanító tanít, re. Az iskolák túlzsúfoltak. Egy iskolára még mindig 93 min­dennapos tanuló esik, ez azonban nem mondhatni, hogy hátrányára volna érezhetően a tanulmányi elő­menetelnek. Iskoláink szükséges szá­ma már megvan. Az iskola épüle­tek közül a táj ói van rossz állapotban, szin­te hasznavehetetlennek mondható. A nyugati iskolák igazgatója Tyu- kody Jenő, a következőket mondotta: — A nyugati tanya részen 10 iskola van, 18 tanítóval és 1200 tanulóval. A tanyák jelenlegi helyzetének is­mertetése céljából munkatársunk megkérdezte a tanyák egészségügyé­ről dr. Novobáczky István városi főorvost. A város főorvosa a következőket mondotta a tanya egészségügyéről. — Halason a tanyák egészség- ügyi kérdésének minden vonalon való teljes meg­oldása igen nehéz. Ennek főoka szerintem abban ke­resendő, hogy a tanyák igen szét­szórtan, egymástól távol fekszenek, ami már maga közlekedésileg szin­te leküzdhetetlen nehézségeket tá­maszt azok elébe, akik precízen és körültekintő módon akarnak a ta­nyáknak fontos kérdéseivel foglal­kozni. — Az előbb mondottaknál fogva tehát nehéz olyan centrumokat terem­teni, amelyekből kiindulva,' egy­séges módon és feltétlenül ered­ményesen lehetne szolgálni a tanya rendkívül fontos egész­ségügyét. — A városi orvosi hatóság pontosan látogatja a tanyai iskolákat egészségügyi szempontból és ha ar­ra a tanyákról kérik, ki is száll oda orvosi hivatásának teljesítésére. A mezőgazdasági kamara tanva-nvllatkozata Ezzel a tanyai beszámolónkkal egyidejűleg érdekesnek tartjuk kö­zölni a Duna—Tiszaközi Mezőgazda­sági Kamarának nyilatkozatát a ta­nyai utkérdésről, postáról és az ehez | tartozó telefon és távirda bekapcso­lásról. A nyüatkozat ezekről a fontos ta- j nyai kérdésekről a következő. — A közlekedés kérdésének tár- ! gyalásánál kell megemlékeznünk a i postáról, telefonról és távírdáról is. * ezek tekintetében a tanyai lakosság a legprimitivebb szükségleteit sem , tudja kielégíteni. Ez különösen nagy fájdalom a ta- j nyai lakosságnak. Mert mig a városi lakosság naponta kétszer-háromszor is kap postát, ad­dig az éppúgy adózó tanyai pol­gár legtöbb helyen ^ újságot sem járathat, mert jó, ha hetenként egyszer kap postát és nagyon sokszor megtörté- * nik, hogy előbb érkezik oda a bün­tető rendelkezés, mint az az Írás, amelynek elmulasztása idézte elő a ■ büntetést. A postai kézbesítések terén több | érdekes gyakorlati megvalósítást ta- \ iálunk és több helyen vannak pri- ; mitiv intézkedések is. Ahol helyiérdekű vagy gazdasági va- ! suták futnak keresztül a tanya- 1 részeken, ott postaügynökségek létesítése nem I ütközik nehézségekbe. Sok helyen i lovas, gyalogos vagy talyigás ( kézbesítők látják el a postaszolgála- , tot, másutt az iskolás gyermekek ij hordják szét a postát, ismét má­sutt a belterületen bizonyos helyen gyűjtik s onnan kapják meg a ta­nyai lakosok, ha időnként bemen­nek. Ezért fordul azután elő, hogy ha valami haláleset éri a tanyai iá­kost, hetek telnek el, mig a távira­tot kézhez tudja venni. — Kamaránk összegyűjtötte terü­letéről a távirda-, telefon- és postakézbe- sitésre vonatkozó adatokat. Elszomorító kép tárult elénk ezekből a jelentésekből. Vannak egészen nagy, 3—4 ezer la­kosú községek, ahoi nincs telefon, se távirda, holott pedig ez már az élet igazgatásának egyik fontos tényezője. Ez irányban is segítségére kel] sietnie a tanyai lakosságnak. Le­hetővé kell tenni egyrészt azt, hogy az Alföld nagy határait átszelő he­lyiérdekű vasutak mentén levő tá- virdaoszlopokra a telefonhuzalokat felszereljék, másrészt, hogy a jelentékenyebb tanyaközpontok összeköttetésbe kerüljenek a bel­területtel telefonhálózat utján. — Visszatérve a tanyavilág úthá­lózatának kiépítésére, megállapíthat­juk, hogy ha a tanyai úthálózat kiépítése bár­milyen formában megindulhat, az egész tanyavilág fejlődésének az alapját leraktuk, mert az ut kiépítésének esetén köny- nyen megoldódik a közlekedés és közigazgatás; meg­oldható a postaügy, megoldha­tó az iskolán kívüli népművelés, | Két uj ikkólánk van. A 1 sóstói és a pirtói III. számú is­kola. A tanulmányi eredmény normális és Á tanya közegészségügye Sok helyen szülőotthonok épül- ’ tek, orvosi segítség áll rendelke- [ zésükre és ezenkívül a lelki élet terén is kielégítik őket vallási szempontból. Munkatársunk a tanyavilágnak er­re a kétségtelen fejlődésére való kü­lönös tekintettel megszólaltatta azo­kat, akik közelről figyelik a tanyák állapotait és tisztüknél fogva teszik fneg időnként a jelentést a tanyákon való tennivalókról. Lapunk számára és olvasóközön­ségünk érdeklődésének kielégítésére megszólaltattuk először is az egyhá­zakat, hogy miként vélekednek a val­lási fejlődésről a tanyákon. A tanyavilág helyzetével és sorsá­val tulajdonképen intenzivebben csak •z utóbbi évtizedben kezdtek fog­lalkozni illetékes körök és ez a .gon­doskodás, amely sokáig késett, nem tudta még tel­jesen meghozni azt az ered­ményt, amelyet a tanyák gondo­zásától várni lehet. Az azonban kétségtelenül bizonyos, hogy a tanyák népe ma már közel sem olyan elhanyagolt, mint volt év­tizedekkel ezelőtt. A tanyákat ma már iskolák hálózzák be, népművelé­si tanfolyamok veszik körül anal­fabéta oktatás ad neki kultúrát. Egyházak a tanyáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom