Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-04-19 / 32. szám

8 "Ida! KisfcnnhalaB Helyi Értesítője ápr. 19 javul a közegészségügy; a hit­élet fejlődhetik, n gazdálkodás minden részlete elő­rehalad, úgy, hogyha a tanyavilág fejlődését, jövőjét meg akarjuk épí­teni s ezáltal másfélmillió tanyai testvérünk helyzetét javítani s nekik mint adózó polgároknak évtizedeken át befize­tett adófilléreikért valamit vissza is akarunk adni, első és legfontosabb teendő a tanyai utak kiépítése, mely ha­tározottan országos kérdés és nemzeti kötelesség, amely egy csapásra megoldja a ta­nyavilág fejlesztésének legfontosabb és legnehezebb kérdéseit. Kruttschnitt Antall főesperes temetése Lapunk legutóbbi számában már je­lentettük, hogy Kruttschnitt Antal solt- vadkerti ev. lekész, a pesti alsó egy­házmegye főesperese, é'etének 69-ik évében elhunyt. Az elhunyt főesperes temetés© hétfőn délután 3 órakor tör­tént impozáns részvét mellett. A teme­tésen megje'ent dr. Raffay Sándor bá- nyakerü’etl evang. püspök, dr. Kaas Al­bert báró egyetemi tanár egyházme­gyei felügyelő, Broschkó G., Adolf bu­dapesti főesperes, Sárkány Béla egyház­kerületi főjegyző, kecskeméti lelkész, az egyházmegye valamennyi lelkésze, szá­mos református lelkész s képviseltette magát a temetésen az egyházmegye va­lamennyi gyülekezete. A halasi egyház- községet Pa Laky Dezső és Szabó Zsig- mond lelkészek vezetésével a presbité­rium tagjai képviselték. A soltvadkertiek gyászát az összes templomokon és középületeken kitűzött gyászfobogók és a sötét ünneplőbe öl­tözött lakosság hirdették. Az evangélikus templom, ahol az elhunytat felravatloz- ték, már a temetés előtt egy órával zsuffolásig meglelt a temetésre jött kül­döttségekkel és vallásfelekezet! különb­ségre való tekintet nélkül a község aprajával és nagyjával, sőt, nagy tömeg szorongott a templom körül, mert a templomba már nem fért be. A gyülekezet éneke után a ravatal előtt oltári szolgálatot teljesített Sárkány Béla egyházkerületi főjegyző, kecske­méti lelkész, majd az énekkar adott elő gyászdalokat. Ezután Bakay Péter ales- peres prédikált, majd dr. Raffay Sándor püspök magasszámyalásu beszéd kísé­retében áldást mondott. Ezután meg­indult a halottas menet a temetőbe s a népszerű főesperest több ezer főnyi résztvevő közönség kísérte el utolső útjára. A temetőben Vásárhelyi Pál sóit- vadkerti református lelkész búcsúztatta el a halottat a testvérgyütekezet nevé­ben. r, A Magyar Köztiszviselők ■ fogyasztási, termelő és értéke* sító szövetkezete Kiskunhalas 88 sz. fiókárudájában érkezik két napra április 26-27 ii ruházati megbízottunk, hogy bemutassa nb. vevókőzőnsé* günknek gazdagon összeállított és készáru mintakollekcióját aSINGER varrógépek mégis A LEGJOBBAK I Aruba bocsájtják magukat a halasi öregasszonyok lag kecskeméti tudósítónk beszél­getett az okmányok megtalálójával és erről az alábbi interjút közli. Szabott árakon, előnyös feltételek mellett lehet ma öregasszonyokat vásárolni a városban Eddig minden eladó öreg­asszony vevőre talált — 1786-ban adott utasítást II. Jó­zsef a kataszteri földmérésre — ma­gyarázta Fördös László, 1787 végé­ig tartott a földmérés, de ekkor még nem fejeződött be ez a roppant munka. Az országos adatok nem tel­jesek, de Korántsem hinnénk, hogy a ri- | porter téved akkor, amikor ennek az alábbi következő írásnak az eredő­jét a világháborúban, részben pe­dig a rossz gazdasági viszonyokban keresi. A cim nem túlzás és nem színezés. A legérdekesebb benne az, j hogy a legteljesebb valóság és a ! helyzetnek hü korrajza. Az öregasz- í szonyok igenis eladják magukat Ha- J lason és pedig szabott árakon és a mai világban határozottan meg­lepő előnyös feltételekkel. Cikkünk azért is igen figyelemreméltó, mert halasi speciálitás. Legalább a nyil­vánosság számára az, mert egyet- j len fővárosi és perifériákon meg- i jelenő sajtótermékben sem találtunk ; hasonló esetről feljegyzést. Az öregasszonyok nem régen fo­lyamodtak ehez a módszerhez. Né­hány hónapja dívik csak, de, hogy népszerűvé vélt, jele ennek az, hogy szinte naponként újabb és újabb öregasszony bocsájtja magát áruba. . Ezekről az üzletkötésekről mun- j katársunk a következőkben számol ■ be. — Felfedező utunk a Julis né- ( nihez vezetett. Julis néninek három f holdja van Füzesen. Másfél hold szőlő, a többi gyümölcsös és ve­teményes. Ezenkívül házacskája van a városban. Julis néni mint mondja, nagyon fél az élettől. A gondok­tól. Öregségére nyugalmat akar. El­indult vevőt keresni. Talált. Felté­telei a következők. A vevő neki adja a föld egyharmad termését és ezenkívül évente tiz mázsa rozsot. Ezzel szemben kétharmad termés a vevőé és a Julis néni házának két szobája. A vevő a két szobát kiadta bérbe havi tiz pengőért. Évente te­hát 120 pengőért. Ezzel szemben tiz mázsa rozsot megvesz 70 pengő­ért. Julis néni viszont telekkönyvi­leg a vevőre Íratja földjét és sző­lőjét Halála után tehát a vevőé ma­rad minden. Julis néni boldog, hogy jó üzletet csinált. Talán mondani sem kell, hogy a vevő még kevés­bé siratja el, mint rossz üzletet Így és ehez hasonló módion kötik meg az üzletet. Legfeljebb az öreg­asszony vagyoni viszonyaiban van eltolódás, de mind ilyenszerü vé­tel és eladás. Ha a magát áruba bocsájtó öregasszonynak ugyanis nincs vagyona, akkor nem állnak vele szóba a vevők, eanéilibgv« ilyen eset nem lehetséges. Az öregasszonyok nem gondolják meg, hogy ha megmunkáltatják föld­jüket, maguk adják bérbe lakásu­kat jobban járnak. Vagy inkább meggondolják, de visszariadnak a munkától és a gondoktól, ami szin­tén érthető szempont. Halason közéi száz-százhuszra te­szik az ilyen áruban elkelt öreg­asszonyt, de ez a szám szinte nap- ról-napra emelkedik. Precízen nem ellenőrizhető minden egyes eset, mert csöndben és hangtalanul kötik ezeket a jó üzleteket Az eladott öregasszonyok »élvetik« B gondot, nyugodtan élik az Öreg­ségüket, nyugodt lélekkel járják a templomokat. Megoldották a leg­ideálisabb nyugdíj-kérdést Legjobb bizonyitéka ennek ezenkívül az, hogy olyan öregasszonyról senki sem tud, aki ne talált volna vevőre. Az eladó öregasszonyok alig ta­lálhatók kint a tanyákon. Mind itt laknak bent a városban és vala­mennyinek legalább kis háza húzó­dik meg valamelyik uccában. A magyar nyelvújítást is egy szó­val gazdagították a találékony "öreg asszonyod. A magyar nyelv eddig csak eladó leányokról tudott. Most bevonulhat diadalmasan a köznyelv­be az eladó öregasszony fogalma is. Értékes okmányok Magyarország kataszteri földméréséről Kecskemétről és környékéről be­fejezett, pontos kataszterizálás készült, 150 leirat maradt vissza, mindem kecskeméti birtoktestről és birto­kosról külön egyéni lap készült. Ezek száma kb. 2000. Valahány ka­taszteri lap megvan a hozadékbecs- léssel együtt és ebből a körülmény­ből messzemenő következtetéseket lehet levonni Kecskemét akkori gaz­dasági viszonyaira vonatkozólag. — De más szempontból is érde­kesek ezek az adatok, mert azt lát­hatjuk, hogy a német József császár alatt Magyarországon magyar volt az adminisztráció. A helytartó- tanács és kancellária leiratai nagyrészt magyar szövegüek, de van ezenfelül német és latin szt> vege zés is. Földmérés itt a környé­ken 32 körzetben történt, polgári bi­zottságok végezték s ölben mértek akkoriban. Még azt is feltüntették aa egyes jelentésekben, hogy mennyi volt a földbérlők napszáma és hány, bizottság dolgozott. Voltak közsé­gek, ahol a hivatalos apparátus nem jól működött, késlekedtek a földméréssel vagy — újszerű lévén a dolog — egyszerűen megtagadták a felsőbb rendelkezés végrehajtását. Ilyen esetben azután pénz- és bot­büntetésekkel kényszeritették a bírót a földmérések lebonyolítására. A könyvének kiadásáról is szólott Fördös tanár: — A nyáron lesz egy esztendeje, hogy dolgozom ezen a munkán és aa évforduló idejére gondolom a könyv megjelenését. Lehet, hogy önállóan adom ki, de az sem kizárt, hogy az Alföldkutató Bizottság kebelében ke­rül rá sor. A könyvnek három része lesz. Az első rész tárgyalni fogja aa általános rendetetek összefoglalását, melyeket az egész ország felméré­sére adtak ki. A második rész Kecskeméten megtalálták 11. József császár erről szóló eredeti rendeletét annak a leírása lesz, hogyan ment végbe a földmérés Pest vármegyében. A rendeletet Halas teljesítés nélkül a városháza padlásán helyezte el Egyedülálló, igen értékes tudo­mányos munkán dolgozik mostaná­ban Fördös László, a kecskeméti reáliskola tanára. A városi levéltár­ban hatalmas okmánytömegre akadt, amely második Józsefnek, a kalapos királynak egyik nagyszabású rendel­kezését tartalmazza. Arra ad utasítást a királyi leirat, hogy Magyarország területén lé­vő telkeket pontosan fel kell mérni és fel kell becsülni egyút­tal az egyes telkeknek a hozadé- kát is. Aféle kataszteri földmérés volt ez, a legelső ilynemű intézkedés Magyar- országon és az adatok alapján be akarták vezetni nálunk az 1700-as évek végén a földvagyon megadóz­tatását. Ezt a rendeletet annak idején mindenütt az egész országban megkapták és az mindenütt egy­formán kötelezővé lett téve. Megkapta azt Halas is, de itt nyugodtan még­várták, mig II. József császár meghal. HaláLa után pedig a följegyzések szerint a városháza padlására tették el teljesítés nélkül. Egyébként érde­kes, hogy Becsben az Alföldkutató bizottság megtalálta az udvari levél­tárban ezt az adatot is es legköze­lebb könyvalakban is a magyar ol­vasóközönség elé fog kerülni. Erről a tényről különben egész rö­viden Marcali Henrik történettudós is megemlékezik, de adatok hiányában bővebben nem foglalkozott a két­ségtelenül nagyfontosságu esemény­nyel. Most röviden Fördös László tanár ir erről könyvet. A kecskeméti leletekre vonatkozó­Végül a harmadik rész kizárólag a földméréssel foglalkozik és itt felso­rolom majd az összes eredménye­ket is. A térképeknek, fontosabb ok­mányoknak eredeti másolatát fogom a könyvemben megjelentetni. A nyilatkozatból megtudtuk még, hogy amidőn Fördös László tanár a levéltárban rátalált a fontos okmá­nyokra, előbb nem is akarta hinni, hogy ez egyedülálló, ritka munka az egész országban. Garzó József fő- levéltáros, aki Kecskeméten mindvé­gig elősegítette Fördös László tanár kutatásait, az ország 26 törvényható­sági és vármegyei levéltárához át­iratot intézett, de hasonló okmányokat és katasz­teri térképeket seholsem talál­tak. Nyilvánvalónak látszik a feltevés, hogy József császár halála után a kataszteri adatokat országosan elé­gették, megsemmisítették és csodálatos módon csak a kecske­méti levéltárban maradt meg az utókor számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom