Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-05-18 / 40. szám
2 Kiskunhalas Helvi Értesítője május 18 Hengerelik már a Halas—já- noshalmaj müufszakaszt A Halas—Jánoshalmái müut kiépitetlen 4 kilométeres szakaszán nagy erővel meg* indulta kövező munka. Pestmegye az érdekeltségek sürgetésére rövidesen kiépíti ezt a nagyfontosságu útszakaszt, melyen át Bácska a legrövidebb irányú összeköttetésbe kerül az ország müuthállózatával. Különösen Jánoshalma autóforgalmát fogja nagyon emelni ennek az útszakasznak a kiépítése, de Fehértó-fürdőt is megközelithetőbbé teszi A müutszakaszon egyébként Fehértó állomásról kiin* dulóan már dolgozik a gőzhenger és mint értesültünk ebben a hónapban teljesen elkészül a müut. K------ ~ • —=:-H==a Halason nincs Magyar Könyvhét Senki sem kezdeményezte a Könyvhét megrendezését Országszerte "Magyar Könyvhetet rendeznek a héten. Á Magyar Könyvhét a magyar irók müveinek propagálását tűzte ki céljául s mindenfelé nagy lelkesedéssel karolták fel az eszmét. Különböző módokon hivják fel a városok a Magyar Könyvhéten az érdeklődést a magyar könyv iránt, irodalmi estéket rendeznek, ahol a magyar irók írásainak csinálnak propagandát a gyakran selejtes külföldi irodalmi termékkel szemben. Állapítsuk meg, hogy a Magyar Hét országosan népszerűsített akciója után a Magyar Könyvhét iránt lanyha érdeklődés mutatkozik. így van ez általánosságban, talán a fővárost kivéve. A legtöbb helyen azonban mégis tesznek valamit, hogy a figyelem a magyar könyvre terelődjék, legalább a magyar könyv propagálásának idején. Halason azonban semmi sem történik. Néma közömbösséggel megyünk el országos mozgalmak mellett Senkinek sem jutott eszébe, hogy valamit illene Halason is cselekedni a Magyar Könyvhétben. Hát csakugyan annyira félünk, hogy a kultúra, a magyar kultúra rabul ejt bennünket? A MAGYAR OLASZ BANK ÉLETRE KELTI AZ ALFÖLDET 1 Ilii ül! fiiul iililiáli SÉMIÉ egész hálózatit Unni i Oma-TIsza liiii A vasútépítő akció során minden valószínűség szerint a halasi tanyák is sorra kerülnek iliílOlBilÉMil 'MH tsumBOSBBOBnaraBa m wammmr virágzás után permetezzük meg 1 százalékos bordói lével (rézgáliccal) s tegyünk hozzá negyed kg-ot az „ARZOLA“ 45-ből s egy kg. sza- lonnás meszet. Budapesti tudósítónk jelenti;. A | magyar Alföld tanyai világa eddig | nem részesült semmiféle áldásában azoknak a nagyarányú találmányok- j nak, amelyek a j közlekedés megkönnyítését szolj gálják. A világ már repülőgépen jár i és arról is egészen elfogadható for- j mában szó van, hogy néhány évtized 1 múlva a vasutat is repülőgép fogja ! pótolni, ezzel szemben pedig a Duna— Tiszaközén meghúzódó tanyavilágnak, amely Budapesthez egészen közel fekszik, még csak járható útja sincsen. A tanyai gazdálkodó embernek valóságos fejtörésbe kerül itt Halason is, vájjon hogyan juthatna be a városba különösen kedvezőtlen idő esetén, ! mert még utjai sincsenek kiépítve, • ami pedig már régi óhaja volna az , adófizető gazdáknak. Az elmúlt évben megnyílt ugyan a bugaci vasút, de ennek útvonala csupán néhány | tanyacsoportnak kedvez, a többiek I számára azonban ez sem hozott jelentős és a kívánalmakhoz mért ja- j vulást. I Annál kedvezőbb az a jelentés, amelyről tudósítónk hirt ad és amely , arról szól, j hogy az Olasz-Magyar Bank nagy tőkével ki akarja építeni a gazdasági kisvasutakat az elhagyott Duna-Tisza közi tanyákon. Egyelőre Cegléd és Nagykőrösön építenek ki 200 kilométer hosszúságban vasútvonalat, de minden remény megvan arra, hogy ezután elkövetj kezik | ennek a nagyon reális vállalkozásnak a folytatása is és a további közlekedés nélküli tanyákra, igy Halasra is sor fog kerülni és nem valószínűtlen egyáltalán az, hogy egész rövid egykét év alatt valamennyi halasi tanyáról vasúton lehet megközelíteni a várost, aminek beláthatatlanul óriási gazdasági jelentősége lesz. A bank megbízásából intézkedő mérnök tudósítónknak a vasútépítésekről a következőket mondotta. — A kisvasutépitkezés kérdését Búd János, az akkori pénzügy- miniszter már 1926-ban felvetette A terv úgy az állami, mint a magángazdasági körök részéről a legnagyobb szimpátiára talált, tekintetbe- véve azokat a kétségtelenül nagyarányú gazdasági előnyöket, melyekkel egy ilyen nagyszabású építkezés jár. Ugyanebben az időben egy angol tőkével létesült konzorcium ajánlatot is tett 1200 ki- - lóméter hosszúságú vonal megépítésére * abban az esetben, ha az állam meg- i felelő részesedése garantálva van. A tárgyalások meg is indultak és jó sokáig elhúzódtak. Ezeknek eredményeképpen Búd János kijelentette, hogy az állam csak 600 kilométer hosszúságú gazdasági kisvasút építésénél vállal részesedést. A tárgyalások ugyanezen az alapon is tovább folytak, de miután az állam részéről a döntés egyre késlekedett, az angol konzorcium visszavonta ajánlatát és elállóit a nagyszabású terv kivitelétől. — A Magyar-Olasz "Bank vasútépítő osztályának aktiv tevékenysége ekkor vette kezdetét. Mindenekelőtt elkészítettük a szükséges terveket és ma már nem kevesebb, mint 1200 kilométer hosszú vonal építésére vonatkozó komplett terv áll rendelkezésre műszaki irodánkban. Az építkezési engedély is meg van, ámde, sajnos a kormányrészesedés fixirozása még mindig egyre késlekedik. A Magyar-Olasz Bank 1928. őszén vállalkozott 600 kilométer hosszúságú vasútvonal megépítésére és ekkor 'fent jártunk Wekerle Sándor pénzügyminiszternél, aki a maga részéről szintén a legnagyobb szimpátiával fogadta a tervet és biztosított bennünket arról, hogy a kormány megfelelő arányban részesedni fog. — Az a prepozíció, melyet az állam részesedésére vonatkozóan a pénzügyminiszter elé terjesztettük, igazán nem jelenti az állampénztár nevezetesebb megterhelését. Egyelőre csak 200 küóméter hosszúság uvonal építéséről van szó és azt proponáltuk, hogy az állam 20 éven keresztül évenként és kilométerenként 1000 pengővel részesedjen a munkában. Ez a jelenlegi tervek szerint 200.000 pengőt tenne ki évenként, tehát 20 év alatt 4 millió pengőt, de az alábbi számítások mindenkit meggyőzhetnek afelől, hogy az államnak a részesedése távolról sem kerül ennyi pénzébe. A tervek szerint ugyanis az egyes vasútvonalak megépítésére külön részvénytársaságok alakulnak és az állam ilymódon részesedése erejéig törzsrészvényeket kapna. E törzsrészvények néhány éven belül már osztalékot kapnak, nem is szólva arról, hogy a vasut- épitkezés belértéke szinte évről-évre növekedik, ’tehát a törzsrészvények belértéke is jóval nagyobb lesz néhány éven belül, mint a névleges érték, Ezenfelül a törzsrészvények kisorsoltatnak, tehát az állam mindenféleképpen visz- szakapja a pénzét. Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a kisvasutak koncessziója 90 évre szól és 90 év múlva az egész vasúthálózat teljesen ingyen, üzemképes állapotban, automatice az állam birtokába megy át. Ezenkívül számításaink azt igazolják, hogy az állam e kisvasutak révén származó adóbevételi többletben kétévenként visszakapja azt a 4 millió pengőt, mellyel 20 év alatt részesedik a 200 kilométeres vasút építésében. — A vasutépitkezés finanszírozását a Magyar-Olasz Bank vállalja és egyben az építkezésnek a vállalkozója is a Magyar-Olasz Bank. A kidolgozott tervek szerint egyelőre Cegléden és Nagykőrösön épitünk száz-száz kiló méter hosszúságú vonalat. Miután egy-egy kilométer építési költsége a szükséges felszereléssel együtt 60.000 pengőt tesz ki, a munka teljes szubstrátuma mintegy 12 millió pengőre rúg. — A munkálatokat, ami a földmunkákat és a szorosan vett építési tevékenységet illeti, nem adjuk ki vállalatba, hanem saját vállalkozásunkban végezzük, lehetőleg mindig az illető vidékről rekrutálódott akkordmunkások igénybevételével. Ezt azért tesszük, mert az építkezés költségelőirányzata a lehető legolcsóbban van kalkulálva és ha vállalatba adnánk az építési munkákat, ez az egész építkezést bizonyosfokig megdrágítaná. — Ami a felszerelést illeti, természetesen annak szállítása teljes egészében a vas- és gépiparra vár. Arzola- 8 permet, hatása: |f$ f m • ép !omii0zai_ Ü? féregmentes gyümölcs • B. a Hirdessen Helyi Értesítőben
