Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-05-18 / 40. szám

május 18. Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Részletek a város 1928 évi zárszámadásából Váltó és faS^ószámiss kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósít, Takarék« és folyó« sxáratisi betéteket legjobb kamatozással elfogad, átutalásokat bel« és külföldre eszközöl, a banküzlet körében vágrt ininäennemü meg&fzäst pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank StÉsxvéKy társaság (a Pásti llagjar Keresi. Bank ieáayloíézala) Halas város vagyona: 5 millió 418.312 P adóssága 1 millió 458.235 P Az őstermelői igazolvá­nyok kiadását megkezdi a halasi forgalmiadóhivaial Az 1929/SO. gazdasági évre érvé­nyes őstermelési bizonyítványokat a forgalmi adóhivatal f. hó 18-ikától kezdődőleg junius 30-ig bezárólag minden szerdán és szombaton reggel 7 órától 12 óráig állítja ki. Más na­pokon ilyen bizonyítványokat nem ál­lít ki. Az őstermelők tartoznak jelenlegi őstermelői bizonyítványaikat maguk­kal hozni s azokat előbb a városi kataszteri hivatalnál igazolás végett bemutatni. Akik eddig őstermelői bi­zonyítvánnyal nem rendelkeztek, ilyet csak a kataszteri hivatal igazolása alapján kaphatnak. Gazdasági cselédek őstermelői bi­zonyítványt munkaadójuk utján, mig a bérlők haszonbérszerzödésük be­mutatása alapján igényelhetnek. Őstermelői bizonyítványt csak azok nak az őstermelőknek kell kérniök, akik olyan árukat hoznak forgalom­ba, melyek eddig a forgalmi adó alól mentesítve nincsenek. Ilyenek pl. az élő, vágy leölt baromfi, napraforgó, tökmag stb. valamint olyan mentesí­tett háziipari készítmények, melye­ket az őstermelő saját termelvényei- böl állít elő. A kisebbségi kérdés bonyolult politikai útvesztőjét vilá­gítja meg és ad pompás és teljes tájékoztatót a trianoni kálvária okoz­ta magyar sebekről a kitűnő és is- mertnevü újságíró MESTERHÁZY AMBRUS: »RABOK VAGYUNK MOSTANÁIG« cimü könyve, amely­ről a budapesti és vidéki lapok, sőt a revízió kérdésével foglalkozó nagy angol és olasz újságok is a legna­gyobb elismeréssel Írtak. A könyv valamennyi vasúti hírlapárusnál könyvkereskedésekben és kiadóhiva­talunkban kapható. Halas város a köz- és egyéb pénz­tárak 1928. évi zárszámadásait a leg­utóbbi városi közgyűlés elé terjesz­tette, amelyet rövidesen a vármegye alispánjához küld fel a város. A zárszámadások jrdekes adato­kat foglalnak magukban. Ezek tar­talmazzák, juttatják legjobban kife­jezésre, hogy Halas városnak az elmúlt évben mennyi volt a tényleges bevétele és kiadása. A zárszámadás érdekesebb adatait alább adjuk: Az elmúlt évben 1 millió 210.799 pengő 11 fillér bevétellel szemben a városnak 1 millió 189.285 pengő 80 fillér kiadása volt. Készpénzmaradvány 21.513 P 3 fil­lér. A költségvetési kiadás tekintélyes százaléka személyi kiadásra megy, még pedig 296.481 P. Nagyobb ki- j adásai a városnak: rendészetre ; 28.851 P, tűzrendészetre 29.274 P, ' adókezelésre 107.656 P, közegészség- ügy és állategészségügy 86.885 P, közoktatás-, közművelődés- és val­lásügyre 92.376 P, szegényügyre 22.509 P, közélelmezésre 9546 P, utcák, terek, járdák gondozására 117.310 P, vagyonigazgatásra 58.240 pengőt költ a város. Kölcsönök tör­lesztésére, kamatokra pedig 327.811 pengőre volt szüksége az elmúlt év­ben a városnak. Ezek a nagyobb kiadások és ez­zel szemben a nagyobb bevételek az alantiak: Hivatali eljárásokért, bizonyitvá- 1 nyokért stb. 18.921 P. Adóbevételek: hús- és borfogyasztási adó 155.557 P, átruházási illeték 55.972 P, általá­nos kereseti adó 130.082 P, forgal­miadó részesedés 59.380 P, városi pótadó 124.646 P (hátralék 56.193 pengő), ebadó 5788 P. A város vá­sári és piaci helypénzből 55.346 P, marhalevélkezelésből 12.449 P, vágó­hídi és husszemle dijakból 22.910 P, kövezetvámból 123.914 pengőt vesz be. Útburkolási járulékból a városnak bevétele volt 90.167 P. Épületek haszonbéréből 33.462 pengő. Fehér­tói gazdaság bérletéből 7118 P, náda­sok jövedelméből 5980 P, fübér jö­vedelméből 2209 P, erdőgazdaság jö­vedelméből 11.574 P, ingók eladásá­ból 12.052 P, kamatokból 24.885 P, vadászati és halászati jogbérletből 5460 P, mázsálási dijakból 2012 P, kölesönökből pedig 234.407 pengő bevétele volt a városnak. Halas város a múlt évi vagyon­mérlege szerint 5 millió 418.312 pengő vagyon­nal rendelkezik. Ebben a város mindenféle ingatlana bent van. Ezzel szemben a városnak 1 millió 458.235 pengő adóssága van, ennyi a í^jer a város vagyonán. Ek­ként a város tiszta vagyona 3 millió 960.076 pengő. Borzalmas és megdöbbentően kegyetlen rabiógyilkosság áldozata lett egy zombori öregasszony A meggyilkolt öregasszonyt csak napok után fedeztek isi Mielőtt rézgálic szükségletét meg­veszi kérdezze meg a mi árainkat. f Gáiicunk elsőrendű 98/99 százalékos Bergl Mór és Társa Zomborból jelenti tudósitónk: Borzalmas rablógyilkosságot fedeztek fel szerdán d. u. Zombor külterületén, a Nenadovics-tanyákon. Ismeretlen tet­tesek már néhány nappal ezelőtt a Ne- nadovics-tanyák 127. szám alatti házá­ban meggyilkolták özvegy Joszies Sán- dorné hetvenéves jómódú magánzónőt. A rendőri nyomozás a következőkép rekonstruálta a történteket: Özvegy Joszies Sándorné a múlt héten csü­törtökön este vejénél volt látogatóban, ahol jókedvűen elbeszélgetett, majd ha­zament. Azóta az öregasszony nem mu­tatkozott. Unokája, Beretics Péter 19 éves fiú, másnap elment öreganyjához, de a lakásba nem tudott bejutni, mert az összes ajtók kívülről be voltak zárva. Miután azt hitte, hogy nagyanyja elment hazulról, gyanútlanul eltávozott. Szom­bat délelőtt Beretics újból elment nagy­anyja házába s az ajtókat most is zárva találta, Miután ezt most már gyanúsnak találta, délután újból eljött és most már figyel­mesebben körülnézett, odament egy ab­lakhoz, hogy benézzen a lakásba, ami­kor nagy megdöbbenéssel vette észre, hogy az ablakok párnákkal és dunná­val el vannak torlaszolva. Nyomban rosszat sejtett, botjával betörte az egyik ablakot. s benyomta a párnát és látta, hogy a szobában halvány fénnyel ég a petróle­umlámpás. Fellármázta a szomszédsá­got, lakatost hivattak, aki kinyitotta az ajtókat. Borzalmas látvány tárult a belépők szeme elé a lakásban. A konyhában és a szobákban minden össze volt hányva és elviselhetetlen hullaszag áradt szét. A szobában a rokka mellett a föl­dön guggoló helyzetben taláták az öregasszony oszlásnak indult holt­testét, nyakán egy hurok volt, amelynek vége a rokka tetejéhez volt erősítve és azt a látszatot keltette, mintha az öregasszony felakasztotta volna magát. A rendőrség emberei előtt nyomban világos volt, hogy az öregasszony bűn­tény áldozata lett. A szekrényekből min­den ki volt dobálva, a szalmazsák fel volt hasítva és szanaszét szalma hevert a padlón, amiből arra következtetnek, hogy a gyilkosok a legaprólékosabban át­kutatták a házat és bizonyára min­den értékes dolgot magukkal vittek. » Özvegy Joszies Sándoménál egy hét­tel ezelőtt — mint megállapítást nyert — betörők jártak és szárnyasokat, va­lamint kukoricát loptak el tőle. Az öreg­asszony félt, hogy újból betörnek hozzá és eladta az összes szárnyasait és kukoricáját és a ka­pott pénzt magánál tartotta. A rendőrség ennek alapján arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a szörnyű rablógyilkosságot csak a helyzettel is­merős egyének követhették el és ebben az irányban folyik a nyomozás. 100 autórai dolgozik már a vármegyék és városok meatőegyssülete A vármegyék és városok országos mentöegyesülete most tartotta a Páz­mány Péter tudományegyetemen Ba- kay-klinikájának előadótermében évi közgyűlését. Három év alatt már 100 egységből álló autópark áll az egye­sület rendelkezésére. 1927-ben 123, a következő évben már 1600 volt az első segélynyújtások száma. A men­tőállomások száma 35. Majd Vass József népjóléti miniszter mondott lendületes beszédet. — örömmel köszöntőm a fejlődési folyamatot —mondotta — a mentőegyesület éle­tének harmadik esztendei állomásá­nál. A városok és vármegyék felkarol­ták ezt a gondolatot, mert hiszen nincs rémesebb látvány, mint bal­eset következtében szétroncsolt és vérző ember. Orvo­saink helytállnak, hiszen a világ legkitűnőbb orvosi rend­je áll rendelkezésünkre. A jegyzők, tanítók, tanárok, papok, akik érdeklődtek a társadalom prob­lémái iránt, szeretném, ha meghal­lanák elismerő köszönetemet, mert amikor feléjük nyújtom kezemet önökön keresztül, nemzetem ke­zét szeretném megszorítani, hogy az a kis erő, amely bennem van, átmenjen a nemzetbe, és abból belénk áramoljon újból. Köszöntőm a mentő egyesületet, amelynek men­tése nem az övé, hanem a nemzeté és a történeimé. Viharos lelkesedés követte a mi­niszter beszédét Percekig felállva ünnepelték Vass Józsefet és ezzel a közgyűlés véget ért Mindenféle nyomtatványokatgyor» san, ízlésesen, méltányos árban hé* szít a Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat nyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom