Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-12 / 7. szám

Február 12.

KUN-HALAS.

1899.

rika Teréz, Dobó Gizella, Lőrinczy Matild, Vájná Mariska, Babó Vilma, Gönczöl Matild, Jóba Ilona, Gyenizse Antónia. Ezután következik. II. Tolcsvainé asszony végrendelete. Szereplők: Szabó Gizella, Gyenizse Antónia, Dobó Gizella, Paprika Teréz, Babó Vilma. — A halasi iparos i fj а к 1899. február hó 25-én, a nagyvendéglő nagytermében, az ipartestület javára, színi előadással egybekötött zátkörü táncz- vigalmat rendeznek. Ez alkalommal színre kerül : Három kalap. Szereplők : Kónya Ferencz, Eoziczky Andor, Eepcsák Sándor, Bárdos Imre, Kákonyi Albert, Makai Vilma k. a. Tallér Mariska k. a. Tóth Juczika k. a.

— Orbán Gyula állami trachoma orvos súlyos szembajának gyógyításából hoszszas távol lét után vissza érkezvén, hivatalos teendőit megkezdette. Hétfőn és csütörtökön a füzesi., kedden és pénteken a rekettyéi, szerdán és szombaton pedig a balotapusztai szembajosokat fogja gyógykezelni.

— A helybeli Polgári olvasó kör január 28-ikán sikerült tánczestélyt rendezett. Jelenvoltak : Asszonyok : Babó Benőné, Szabadi Józsefnó, Makai Istvánná, Farkas Kálmánná, Pápainé, Modok Sándornó, Papp Antalné, id. Hováncsek Jánosné, ifj. Hováncsek Jánosné, Gyevi Imrénó, Zilah Jánosné, özv. Babó Sán- dorné, ifj. Babo Sándorné, Szabó G. Istvánná, Tallér Mihályné, Murgács Jánosné, Valuska Károlynó, Heisler Samunó, Eóth Péterné, End- rósz Imréné, Hajdú Jánosné, özv. Martinyi Sá- muelné, Nagy Kálmánná, Babó Ferencznó, Füredi Paine, Dávid Bélánó (Vadkert), Tóth B. Imréné, Klieman Samunó (Vad kert), BabóLászló- nó, Bébék Imrénó, Kémeri Gyuláné, Kémeri Benőné, özv. Patkós Benőné, Fehér Károlynó, Balog Ferencznó, Komlós Istvánná, Szombatin Józsefnó, Benedek Antalné, Biró Istvánná, Keresztes Józsefné. Leányok: Szabadi Juliska, Makai Irma, Lovassy Adél, Tápai Lidika, Zsigrai Lidika, Papp Judit, Fenyves Vilma, Babó Ilonka, Martinyi Eóza, Babó Irma, Babó Zsófia, Pázsi? Ilonka. Babó Tinike és Jolánka, Tóth B. Zsófia, Eébék Esztike, Patkós Juliska, NovákMargitka, Veszelovszki Juliska (Szabadka.) Felülfizettek: Id. Babó Sándor 50 kr., Ingusz Dániel 50 kr., Juhász Mihály 50 kr., Lovassy Adél 50 kr., Síkos Antal 10 kr., Dorner József 10 kr., Tallér Mihály 50 kr., Czunterstein V. 20 kr., Murgács János 20 kr., Hajdú János 2 frt, özv. Patkós Benőné 50 kr., Balogh Ferencz 50 kr., Keresztes József 50 kr., Tumó Máté 30 kr., Varga Béla 50 kr. Ezen felülfizetósekórt ezúton is hálás köszönetét mond a bizottság.

— Gyűjtés. Urbán János táncztanitó a tanítványai között a nagybobróczi tüzkárosultak javára 6 frt 10 krtgyűjtött, amely összeget szerkesztőségünknél tette le illetékes helyre juttatás végett. A fenti összeget a liptómegyei alis- páui hivatalhoz elkíildöttük.

— A inéiba akademika javára a következők adakoztak: Vári Szabó István 5 frt, Dr. Babó Mihály 8 frt, Szekér Pál 1 frt, Kovács Károly 50 kr., Farkas Imre 1 frt, Dr. Dobozy István 1 frl, Szekér Endre 50 kr., Dr Hofmeister Juda 1 frt, Osincsák Béla 50 kr., Berky Antal 1 frt, Hofmeister testvérek 2 frt, Török Elek 1 frt, Győrfy József 50 kr., Kolozsváry Kis Sándor 1 frt, Pintér Barnabás 50 kr., Dr. Hermán Ferenc 1 frt, Gyenizse Antal 1 frt, Szántay István 50 kr., Hirháger Károly 50 kr., Musa Benő 50 kr., Dr. Beck Sándor 50 kr., Török István 1 frt, Pájer József 50 kr., Kovács József 50 kr., Dr. Spitzer Sámuel 50 kr., Túróczi István 50 kr., Szekér Károly 50 kr., Molnár Mihály 30 kr., Babó János 1 frt, Szatmári Sándor 50 kr., id. Tóth János 1 frt, Holländer 30 kr., Krisz- háber Lajos 50 kr., Szabó 30 kr., Propper Sándor 30 kr., Bikády László 50 kr., Dékáni Árpád 1 frt, Schön Mór 50 kr., Pázsit Pál 50 kr., Pázsit István 50 kr., ifj. Kozics István 1 frt, Topán Imre 50 kr., Véb'er István 1 frt, Szűcs József 30 kr., Gál Endre 1 frt, Sándor Imre 1 frt, Hodossy Géza 1 frt, Stimakovács István 50 kr., Péter Dénes 1 frt, Gál Lajos 1 frt, Hodossy Pál 30 kr., Korda Imre 1 frt., Vattamányi Sándor 50 kr., Kis László 50 kr., P. M. 50 kr., J. M. 1 frt, Babó Benő 50 kr.-—A madéfalvi székely vértanuk sírja fölé emelendő emlék bizottsága kéri mindazokat

kikhez gyűjtő ivet küldött, szíveskedjenek azokat a begyült összeggel együtt 0 s i k-S z é r e- dába, a „C s i к i 1 а p о k“ kiadóhivatalához beküldeni.

Népesedési mozgalom folyó évi február elejétől február 11-ig. Házasság köttetett: 9. Született: 17. Elhaltak a következők: Németh Sándor 9 éves, vizkorban. Árvái Matild 5 éves vörhenyben. Eékasi Terézia 6 éves, agy kórlobban. Gyugel Mária 24 napos, vele szül. gyengeségben. Schön Mátyás 86 éves, aggkorban. Király Gy. Veronika 1 hónapos, görcsben. Gömzsik István 1 éves, bélhurutban. Tallér Rozália 7 éves. vörhenyben. Horváth Antalné Kelemen Erzsébet 68 éves, tüdővészben. Ötvös István 63 éves, tüdővószben. Egyed Izsák Erzsébet 14 hónapos, agykórlobban. özv. Lehőcz Jázsefnó Gyenizse Erzsébet 59 éves, diphteri- tisben. Gömböcz Zsuzsánna 17 éves, basihagy- mázban. Lakos István 24 éves, vörhenyben. özv. Vajda Jánosné Borbás Judit 77 éves, aggkórban. Fehér József 8 éves, agykórlobban. Csendes István 86 éves, aggkórban. Benke Juliánná 76 éves, aggkórban. Csapó 2 órás, vele szül. gyengeségben. Sinkár József 4 hónapos, tüdőlobban. Gáspár Eszter 5 éves, torokgyíkban. Suba Mária 2 éves, angolkorban.

— A fuchsin kimutatási módja borban: tültsünk meg félig e°ry poharat a kémlelendő borral és öntsünk befeje aljkoholban föloldott guajak gyantát s addig rázzuk e keveréket, mig gyantacsomók képződnek. Ha a keletkezett csomók pirosak: akkor a bor festett, ha a csomók nem pirossak, úgy a bor nem volt fuchsinnal festve.

* Mi szükséges jó szerelmes levél Íráshoz? Az, hogy midőn hozzá fogsz, ne tudjad, hogy mit irj és ha elvégezted, ne tudjad, mit Írtál.

— Egy idősebb színész méltatlankodva mondja fiatal kartársának: remélem, nem lesz oly hiú, hogy a tegnap megjelent kedvező bírálatot készpénz gyanánt vegye?-— Miért ne tenném? Hiszen készpénzért kaptam.

* Váljunk cl! Egy franczia statisztikus összeállította a válások listáját az európai államokban. Rettenetes dolgok derülnek ki ezekből a numerusokból. Rohamosan szaporodik a rosz- szul sikerült házasságok száma. Igaz, hogy még a növekedő arány mellett is elenyésző csekély az elváltak száma. Százezer eset közül minálunk átlag 30'5 esetben szakad meg hivatalosan is a házassági fotelek. Ez körülbelül a középhelyen áll a többi államokhoz képest. Legkitartóbb a puritán angol nép. Ott mindössze 7 pár válik el minden százezerből. Leghiitlenebb a könnyü- vórti gallus, mert ott 81 az arányszám. A legrohamosabb a növekedés Romániában. Ha igy halad, mint az utolsó években, nemsokára utoléri e tekintetben Francziaországot.

* A tej megvizsgálására lapunk egyik barátja igen egyszerű módot javasol. A tejjel megtöltött pohár mögé égő gyertyát helyezünk, a tiszta hamisítatlan tejen át a gyertya lángját nem láthatjuk, de ha vizet töltünk lassan a tejbe, akkor a láng egyre jobban és jobban lesz láthatóvá, a mint a tej viztartartalma növekedik, Azt jegyzi meg erre barátunk, hogy ha némelyik halasi tejárus által árult tejet ekként megvizsgáljuk, a tejet nem is fogjuk látni, hanem a gyertyát annál jobban, ügy látszik, hogy a theoria helyes.

Ismét a múltból a jövőre.

Boldog ember, ki a múltak vizsgálatából, a cselekedetek következetes eredményéből okulást, bölcsességet tud meríteni. Ez a vizsgálódás el- engedhetlen szükség arra, hogy sok botlást, kárt, veszélyt elkerülhessünk a jövőben. Ezért mondta a régi bölcs, hogy a történet könyve, az életből- csességónek igaz kútfeje. Ez a tükör, mely igaz képet mutat, ez a hü barát, mely nem hizeleg, de őszintén és igazán tárja elénk a valót.

Nem szükséges a rég múlt idők tömkelegében kalandozni, mert az emberek hamar felednek; a rég múlt események hatása mindinkább elmosódik, s ritkán van oly mozgató hatalmuk, hogy az embereket munkásságra, cselekvésre sarkalják.

Csak vegyük az óv^lefolyását bonczkés alá, itt nézzük meg szorosan, hogy történteke oly vállalkozások, intézkedések, melyek mélyre ható eredménnyel, mint egy korszakát alkothatnának és egy újabb jövő kezdetét képeznék?

Sajnos, nincs valami nagy választék, mert igaz, hogy beszéltünk sokat, irtunk eleget, de tenni keveset tettünk, úgy kogy sokszor fel kél bennünk az aggodalom és kétség, hogy talán ez a kor nincs is arra hivatva, hogy nagyot teremtsen, hiányokat, mulasztásokat pótoljon a közgazdaság terén. Nem tudjuk rendezni az ügyeket, nem tudjuk működésünkbe a tárgyilagos ítéletet beállítani a legfontosab dolgokat, a legiidvösebb czólzatokat, oly mellék körümó- nyek, oly személyes befolyások érintik, hogy minden kezdet mintegy,magában hordja a sikertelenség csiráját. És ha a múlt év lefolyását nézzük, itt is ez a hiba vonul keresztül, minden terveztetésünknél.

Uralta a helyzetet a politika, s talán dühöngésével megfagyasztott sok hasznos tervet és czólt.

De ne e szomorú képpel foglalkoz zunk, hisz látjuk már szaporodni azon józan gondolkodók seregét, kik a politika tultengésóből eredő nagy szerencsétlenséget felismerve a közgazdaság ügyét ettől függetlenítik, s arra törekszenek, hogy a közgazdaság tere, a párt politikai har- czoktól ment legyen, s oly semleges területnek tekintessék, hol minden komoly törekvésű ember megtalálja munkakörét, s tehetségét érvényesítse. Innen kiküszöböltessók a folytonos változó, sikerekért sokszor a valót megtagadó párt küzdelem.

Vájjon sikerű e ez a heves vérü magyar népnél? Vájjon le tudja-e tenni a pártoskodás fegyverét ott, hol a kenyér termelésről van szó, hol nem pártoknak kell szembe állni, de versenytársaknak, hol a jót a jobb fedezi, hol mindenki a munka sokféle eszközével akarja az általános jólétet megteremteni.

Nézzük csak, az elmúlt óv ad e jogosult reményt arra, hogy a közgazdaság ügye, ön czélu lesz ? Hogy a magas politika lováról le- szállva építeni, alkotni akarunk egy oly gazdaságot, mely békét erősít, szeretetet növel.

Az hiszem, hogy a komoly törekvés erre felébredt, s a jó akaratú honfiak megismervén a bajt, nem pártolják azt tovább, hanem mélyre, ható gazdasági rendszer változással, azt gyógyítani törekszenek. Erre mutat az a nagy figyelem a mibe ma akisbirtokosgazdaór- dek-e és a gazdasági munkásügye részesül. Kimondhatjuk, hogy a nemzet erő-zöme, ma úgy a társadalomnak, mint a kormánynak munkatárgya.

És e mozgalmat a legnagyobb örömmel

látjuk.

Bár lenne ez a mostani óv, egy uj korszak megnyitója, mert annyi nagy eszme született meg a múlt évben, annyi nagy alkotás alapköve tétetett le, hogy ha ezen irányt követjük, lehetetlen közgazdaságunk hanyatlása, ellenkezően teljes föllendülést várhatunk minden ágában.

A múltból merítsünk csak intelmeket ezeket ne feledjük, akkor sok botlást el fogunk kerülni.

Még mindig felszínen van a munkás- kérdés.

Megalkotva, életbelóptetve van az 1898. évi II. t.-cz. Igen, de e törvény holtbetü, hozhatta a legjobb akarat, de életet, lelket abba a gyakorlati életben való végrehajtás ád.

A munkáskórdós helyes megoldását a kölcsönös bizalom, a kölcsönös szeretet adhatja. Ha ez még nem volna meg, mindkét részről felette sürgetjük.

Nem szabad egymástól félnük, mert a félelem igen rossz tanácsadó és még rosszabb vezér.

Nem szabad egymást gyűlölnünk, mert bár ez ellekezik az emberi méltósággal is, de nálunk magyaroknál ez erkölcsi vakság, egyszersmind haza á r u 1 á s, a magyar nemzetiség ellen elkövetett merénylet, mert a nagy Széchenyi-hazánk e láng lelkű prófétája, ihletett lélekkel kiáltá „Szeressük hőn egymást, mert oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkos- nek is megkellene bocsátani.“

Az erősebb félnek kell kegyelmet gyakorolni és annak kell az áldószeretet utján előrehaladni. Az erősnek kell a gyengéket segíteni. És itt nagy föladat vár uemzetünkre.

A munkáskórdós megoldását szeretettel kell keresztül vinni.