Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-03 / 18. szám
Május В. KUN-HALAS. 1891. gette didergő tagjait s csodálkozva vette észre, hogy a szomszédos ág is tüzet fog a körülte nyaldosó lángoktól: bizonyára — azon gondolatot, hogy e jótékony meleget éleszteni és fen tartani is lehet — nem a chemiai tudományok iránti előszeretete sugalmazta az első feltalálónak; egyedül a kényelem-szeretet. Ha önzése nem piszkálná az embert, a füle botját sem mozdítaná ezért a kerek világért, így azonban feláldozza ázsiai nyugalmát, fárad, töri magát, küzd, csakhogy a nyugalom szuper- lativuszát: a kényelmet megszerezhesse. Természetes ez; és helyes is. — Az ember elvégre tökéletességre van teremtve. Ha pedig csak a muzulmán fatalizmusával üldögól- getne a tubafa árnyékában, ha csupán annyira terjedne ambicziója, hogy éppen csak megóvja magát az éhenhalástól: sohasem jutott volna el a haladásban odáig, ahol csak jelenleg is áll. A tudomány az egoista lótérti küzdelem nemes kisarjadzása. — Az alchimisták aranycsinálási hajszája vetette meg alapját a természettudományok fundamentumának: a vegytannak. Egy Paracelzus kapzsisága hozta világra az első szemer foszfort. És majd, ha a közel századok tulszaporo- dása letetlennó teszi, hogy pusztán az anyaföld terményeire szorítkozzék a táplálkozó ember: ismét segítségére siet önfentartasi ösztöne; megtöri az öröknek tetsző jeget a mindentudás titka felett; bepillant az elemek parány-vonzásá- nak komplikált természetébe és kieszeli csinyját- binját azon vegyi törvényeknek, melyek vegykonyháján pillanat alatt megtermelik számára élelmiszereit, amelyeket a vajúdó anyatermészet az évszakok lassú proceszszusa alatt produkálhat csakis. Csak e nagyon elemi, de felette igaz elmefuttatás is igazat ad a Renánféle optimista világ- filozófiának: hogy t. i. e földi rendben épen az emberek kicsinyes érdekei szülik a nagyszerűt. Ne essünk fiát kétségbe a kincsszerzők önző kapzsisága felett sem. Ha másnak kárára nincsenek, bizonyára Istennek sem ártanak; az emberiségnek meg epen használnak. Tőke-pénz nélkül szomorú kilátásaink lennének a jövőre, amikor az emberiség 2/3-ada majd csakis gyárai produktumai után élhet inog. . . Ámde mi Magyarországra jutottunk. Nekünk bezzeg nincsenek gyáraink; még a tőke- pénzünk is hiányzik. A mi zsírba fulladó gazdagságunknak csak a kacsa-hire nagyobb szegénységünknél. Ha szegények vagyunk, kaparjunk; ha nincs mit cltókozolnunk, takarékoskodjunk; ha hiányoznak a dusgazdagság forrásai: gyáraink: teremtsünk; hapciiig kevés hozzá a pénzünk, siessünk azt megszerezni, inig a mezőgazdaság teljesen le nem járja magát; rendezzük be földjeinket czélszerűbb és jövedelmezőbb nyerstermények számára. A mi hírhedt búzáink alig adnak már 0 — 8 "/„-ot: csak szót kell tekintenünk jobban, ha a 10—-15 °/o átlagot megtaláljuk. A mi rónánk áldott föld. Sőt épen ez itt, a Duna-Tisza köze: Kanaán. Kész kincsbánya. Le sem kell szállni a bányásznak az aknák fenekére, idefent termi meg számára a talaj az aranyat. Még pedig olyat, melynek értékét a túltermelés nemhogy csökkentené sőt épen ez növeli. Olyan ez mint az elátkozott kincs: ha csak darabjait akarják használni, kavicsosa válik; a ki az egészet kiemelhetné azt dúsgazdaggá teszi. Csakhogy egyesek ily erővel nem bírunk. Ide az összes erőre vau szükség, hogy értékes eredményt érhessünk el. A mi gyümölcsószetünk ez a kincsbánya, melyről ón beszólni akarok. g HÍREK. — I)r. Tóth Kálmán polgármester, mint tartalékos huszárhadnagy, múlt hó 30-án négy heti fegyvergyakorlatra vonult be a Vl-ik huszárezredhez, melynek Klagenfurt környékén végbemenő gyakorlataiban vesz részt. — Közgyűlés. Kolozsváry Kiss Sándor az alpolgármesteri állásról e héten lemondott, s mivel ennek folytán a távollevő polgár mester helyettesítéséről gondoskodni kell. e tárgyban a képviselő-testület ma d. e. 10 órakor közgyűlést tart. — A gimnázium-építés ezóijáraa héten a következők jelentették be illetőleg juttatták adományaikat a ref. egyház gondnokságához : Klein Móricz kereskedő 5 frt Beck Miksa kereskedő 10 „ Weisz P. tanító 5 „ Bibó György földbirtokos Jónás János kereskedelmi akadé100 „ miai igazgató Pozsonyból 50 „ Babó Sándor ácsmester 50 „ Topán Imre birtokos 25 „ E héten bejelentetett összesen 245 frt — kr. A múlt heti kimutatás 8613 frt 34 kr. Az eddigi ajánlatok összege 8858 frt 34 kr. — Gtyászliir. Közvetlenül a lap zárta előtt vesszük a hirt, hogy F r i d ri eh Alajos köz- és váltó ügyvéd, tiszteletbeli megyei ügyész, a takarékpénztár jogtanácsosa f. hó 2-án d. u. 4 órakor meghalt. 46 évet élt, két évtizeden át volt általánosan becsült és tisztelt tagja a halasi ügyvédi karnak, közben több évig városi tiszti ügyész, de hivatása körének sokszor rideg prózaisága nem volt képes kiölni leikéből azt a meleg emberbaráti érzést, azt a szivnemessóget, mely oly nagy mértékben volt sajátja. Az ügyvédi kar szeretett kartársat, a város egy érdemes polgárt, és mindenki egy a szó igaz értelmében jó embert veszített a megboldogultban, ki hosszas, kínos szenvedés árán váltotta meg örök nyugalmát. Temetése hétfőn d. u. 8 órakor. — Uj gyógyszerész. A Puró-féle házban levő gyógyertárat a minapában elhunyt Pap Károly örököseitől 20,500 írtért vette meg Símig István fiatal gyógyszerész Kalocsáról, ki a héten a kezelést már tényleg átvette. — A dobó-kerti gurigatársaság alakuló közgyűléséről a múlt héten adott tudósításunkban a választmányi tagok névsora hiányosan volt közölve, a mennyiben Balogh László ur neve tévedésből kimaradt, mit annyival inkább sietünk helyreigazítani, mert őszintén i sajnálnék, ha igazán „kimaradt“ volna a választmányból. f — Halálozás. Kiss Sándor (Olajos), tekintélyes fölszögi birtokos múlt hó 27-ón 64 éves korában meghalt. Temetése másnap d. u. 4 órakor nagy közönség részvétele mellett mentvégbe. — Az ablakon át! Májas elsején hogyne nyitná ki a/, ember az ablakát az illatos levegő kedvéért is, kivált ha az ember garzőn-ember és az ablaka odanéz a járásbíróság épületéből a piacztérre, s kivált ha cserépben gyönyörűen nyíló virág is kandikál az ablak alatt el-ol- csapódó szépekre. S ha ilyenkor valami virágkedvelő — talán maga is szép virág — ellenálhatlan vágytól űzetve behatol a nyitott ablakon . . . kezével s a legszebb virágcseréppel odább áll: lehet-e rá neheztelni, s a homályban is tájékozott tettest üldözni volna-e elég szívtelen akármelyik — vizsgálóbiró? — A Sóstó ma nyílik meg hivatalosan és ünnepélyesen — a jó Isten szives közreműködése mellett, ha t. i. szép időt ád. A többiről Patkós bácsi és Mendusék gondoskodnak. Tegnap este különben már egy sikerült halvacsora képezte a prológot a megnyitáshoz. — A lóosztályozás, — melyről már említést tettünk — holnap, 4-éu reggel 8 órakor kezdődik a vásártéren. A múlt hó 28-ikán érkezett miniszteri utasítás szerint most csakis a 4 éven felüli lovak lesznek előállítva, tehát a csikókat elővezetni nem kell. A lóosztályozás mintegy előmunkálatát képezi a 1 ó avatás n a k. Czólja: elejét venni annak, hogy a hadi szolgálatra alkalmatlan lovak az avatásra elő-‘vezettessenek; továbbá az alkalmas lovak számát kipuhatolni s igy megállapítani, hogy a lósziikségletből mennyi vethető ki erre a lóavatási kerületre. -— Az osztályozó bizottság tagjai a hadparancsnokság küldöttein kívül: Halász D. Ferencz, Tegzes Ignácz, Babó János, Gál Gábor tanácsnokok és Tóth István jegyző. — A vasárnapi munkasziinet ügyében — mely- lyel első czikkünk foglalkozik — az iparosok és kereskedők tegnap délután tartottak értekezletet, hogy a kiadandó min. rendeletre nézve a kamara felszólítása folytán véleményt mondjanak. — A kereskedők d. u. 2 órától, az iparosok pedig reggeltől fogva másnap reggelig kívánnák az általánosan kötelező szünetet. Mindkét kívánság közöltetilc a kamarával. — Magánértesitósek a postán. A posta és távirdahivatalok által magánfeleknek adható felvilágosítások tárgyában a kereskedelmi minister a következő figyelmeztetést teszi közzé: — „Tapasztaltam, hogy hirlapszerkesztőségek, pénzintézetek, egyletek, ügynökök, kereskedők és más magánfelek a posta és távirdahivatalok- tól bizonyos egyének hitelképességére vonatkozó, vagy statisztikai és egyéb adatok közlését kérik. Minthogy a posta és távirdahivatalok magánfeleknek csakis a posta- és távirda kezelési szabályokra illetve a magát igazoló magán- fél saját küldeményére nézve adhatnak felvilágosításokat : figyelmeztetem a közönséget, hogy a posta és távirdahivatalhoz kizárólag az imént megjelölt ügyekben forduljon felvilágosításért, mert egyéb tárgyú megkeresésekre a postahivatalok választ nem adhatnak. Budapesten, 1891. április hó 14-én. Baross s. k.“ KÖZGAZDASÁG. A faiskolai oltványok felneveléséről. Az oltványok felnevelése alatt azon eljárást értjük, midőn bizonyos művelet által a fiatal fákat szabályos törzs és korona képzésére kényszerítjük. A törpefáktól eltekintve itt csak a vadalanyba oltott csemeték törzs és koronakópzósó- ról lesz szó. Fentjelzett czélt a nyesés okszerű alkalmazásával érjük el. A tápnedvek a fát rendszerint csak magasságban iparkodnak növelni, az alantabb részeken a tápanyag csak végig fut, anélkül, hogy ott lerakodna, ennek következtében a fa felnyúlik, vékony lesz és sokáig támaszra (karóra) fog szorulni. Ez történik akkor, midőn a fát szabadon tetszése szerint hagyjuk növekedni. A nyesés czólja a nedvek ezen fölfelé iramodását korlátozni, a fa egyrószének levágása által a tápnedveket kisebb térre szorítani. A tápnedvek ily módon lassúbb folyásra kényszerittetve, a fa megmaradt részén levő szemek több tápot kapnak, kihajtanak s a fa nemcsak magasságban, de széllessógbon is fog növekedni, azaz vastagodni. íme egy példa. Képzeljünk egy patakot s ennek partján malmot. Ha a zsilip ki van nyitva, a viz rendesen folyik a patakban, ha azonban a molnár azt elzárja, a viz fel fog duzzadni, a partokra nyomást gyakorol, sőt jobbra balra ki is fog önteni. — A patak képviseli a fa törzsét, a zsilip elzárása pedig jelképezi a fa vissza- metszósót, azaz egyrószének eltávolítását. A mint tavaszkor a 2—3 szemmel ellátott oltóvesszőt a fiatal alanyba, közel a föld színéhez behelyeztük, - feltéve, hogy az oltás jól lett végrehajtva s a szemek egészségesek voltak, azok 10—15 nap múlva ki fognak hajtani. Nyár folyamában ezen hajtások közül a legszebbet és legegyenesebbet szabadon engedjük nőni, a többi (1 vagy 2 hajtást aszerint, amint 2 vagy 3 szem volt az oltóvesszőn) hajtásokat pedig hegyeiknek időnkénti visszacsipése által növésükben korlátoljuk, nehogy a főhajtástól a táplálékot elvonják. Ezen oldalhajtásokat azért nem távolitjuk el keletkezésükkor azonnal, mert levólzetükkel a fa táplálkozását előmozdítják s az alanyon ejtett seb gyorsabb beforrását eszközük. Az oltást követő óv tavaszán, tehát a második évben a múlt évben nőtt 1 vagy 2 mellékhajtást, (melyeknek hegyei az elmúlt óv nyarán többször lecsipettek) tőben-levágjuk, az érintetlenül hagyott vezórhajtást pedig, mely a törzs folytatását van hivatva képezni, egy egészséges, fölfelé irányuló szem felett többó-kevósbbé visszavágjuk. Minél nagyobb és erősebb a vezérhajtás, annál kevesebb, minél gyengébb, annál több lesz belőle levágva. Ha a hajtás erős, csak harmadrésze, legfeljebb fele, ha gyenge, kót- harmadrósze lesz levágva. A megcsonkított vezérhajtásban, illetve az egész fában a nedvek megszorulván, a megmaradt szemek több táplálókban fognak részesülni s ennek következtében a legfelső szemből uj vezórhajtás fog előtörni, az alantabb levő szemek pedig színtan ki fognak hajtani s oldalhajtásokat képezni. A vezérhajtást nyár folyamán ismét szabadon engedjük nőni, az alatta levő oldalhajtásokat pedig hegyeiknek becsipése által fogjuk növésükben korlátozni. Hogy az oldalhajtásokat keletkezésük évében miért nem távolitjuk el azonnal, fentebb már megjegyeztetett, t. i. hogy ezek a fa táplálkozását levólzetükkel előmozdítják, a törzset a
