Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-03 / 18. szám
KUN-HALAS. Május 3. 1891. nap forró sugarai ellen árnyékolják, a gyökérképződést elősegítik s a felfelé iramodó nedvek egy részét lefoglalják, minekfolytán a fa nemcsak magasságban, de szélességben is fog gyarapodni. Ugyanezen okból czélszerű későbben is, midőn a törzs és korona képzés már be van fejezve, a törzsön előjövő fiatal hajtásokat és leveleket meghagyni mindaddig, inig a hajtások erős növésnek nem indulnak. A harmadik óv tavaszán a vezérhajtás erősségéhez képest ismét meglesz többó-kevóbbé csonkítva, (csakhogy most az elmúlt évihez képest az ellenkező oldalon álló szem felett, hogy ilyformán a törzs görbülései kiegyenlittes- senek, tehát ha a múlt évben pl. nyugat felé álló szem felett lett a vezérhajtás megkurtitva, most kelet felé néző szem felett fog az megrövidit- tetui) az oldalhajtások pedig tőben lesznek levágva, miután már kötelességüket teljesítették. Nyárban a vezérhajtásnak ismét szabad növés engedtetik s az oldalhajtások hegyei visszacsipetnek, a következő, tehát a negyedik óv tavaszán a vezórhajtás újból meg lesz csonkítva s az oldalhajtások tőben eltávolitva. S igy eszközöljük a metszést mindaddig, mig a fácska a korona magasságot el nem érte. Ha a talaj s egyéb viszonyok a növésnek kedveznek, már 8 év múlva eléri a fa a korona magasságot, kedvezőtlen viszonyok közt azonban csak az 5—6-ik évben. Újabban a vezórhajtás visszametszósónól azon eljárást követik, hogy nem közvetlen azon szem felett vágatik le a vezórhajtás, mely szem a vezórhajtás folytatását van hivatva képezni, hanem attól mintegy 10—15 ctmnyi magasságban s ezen csonkról a szemek eltávolíttatnak. A csonk arra való, hogy ahhoz a szemből kijövő hajtás (az uj vezórhajtás) hozzákötöztessék, mert akkor az nem törik le oly könnyen s a netán oldalt irányuló hajtás (mely eset a körtefáknál gyakori) a kikötözós által egyenes, fölfelé törekvő irányt kap. A csonk julius-augusztusban, midőn a hozzákötött vezérhajtás már eléggé megerősödött, tőben levágatik s az igy támadt sebhely oltóviaszszal lesz bekenve. Azon esetben, ha a vezérhajtást valami baj érné, pl. a hegyét a rovarok lerágnák, vagy pedig a szél kitörné, az alantabb fekvő oldalhajtások legszebbjéből nevelünk uj vezérhajtást, s azt, hogy egyenes irányt kapjon, a megmaradt törzsrészhez hozzá kötözzük, ezen törzsrész pedig, mihelyt az uj vezórhajtás kellőkép megerősödött, tőben le lesz vágva. Midőn már a koronaképzés ideje elérkezett, a vezérhajtást s az oldalhajtásokat is egész nyáron szabadon hagyjuk növekedni s a következő év tavaszán a vezérhajtás 6—8 szemre, az oldalhajtások pedig 8—4 szemre lesznek visszametszve. Ezen szemekből kinőtt hajtásokat a jövő év tavaszán ismét ilymódon visszametszve, a magas törzsű fák koronaképzésót befejeztük. A fent leirt nevelési módot a lágymaguak- nál alkalmazzuk (alma, körte), ha azok közel a föld felszínéhez lettek beoltva. Ha ellenben a vadonczok koronába (magasan) oltattak, az esetben az oltóvesszőből kinőtt hajtásokat, az oltást követő óv tavaszán 3—4 szemre visszavágjuk. Sokhelyütt szokásban van mai nap is vastag törzsű vadonczokat alant nemesíteni. Bár ezen eljárást ajánlani nem lehet, mert a nagy sebek csak igen nehezen és sokára gyógyulnak z a törzs korhadása is igen könnyen bekövetkez- hetik,'mégis elmondjuk az ily oltásoknak kezelési módját. Minél vastagabb a megcsonkított törzs, azaz minél nagyobb a metszlap, annál több oltóvessző tétetik a törzsbe, de úgy, hogy az oltóvesszők alsóbb szemei mindig befelé, a körlap felé nézzenek, mert ezek a seb gyorsabb beforrását igen előmozdítják. Mihelyt a seb nagyjából beforrt, csak a legszebb és legegyenesebb hajtás hagyatik meg, mely a törzs folytatását van hivatva képezni, a többi hajtások tőben levágatnak, mert ha minden hajtást meghagynánk, a fa bokoralakban nőne, holott a kitűzött ezé! először törzset nevelni s azután koronát, midőn a törzs már bizonyos magasságot elért. Midőn a koronaképzés már befejeztetett, a további metszés csak a túlsűrű ágak és gályák megritkitására, az egymást keresztező, befelé növő stb. hajtások eltávolítására szorítkozik, szóval oda iparkodunk, hogy a korona tetszetős külsőt nyerjen s azt a levegő és napsugár szabadon érhesse, mert esak ily módon számíthatunk annak idején bő gyiimölcsözésre. A cseresznye, megy és szilvafak rendszerint koronamagasságban oltatnak be, ezeknek, valamint a szilvafába oltott kajszi baraczkoknak is nemes hajtásai, egy éves korukban 8—4 szemre visszametszetnek. A diófa nem szereti a metszést. Ez magától is szép koronát nevel. Az összes nyesés abból áll, hogy az oldalhajtásokat Szent Iván táján időről-időre simán levágjuk, ezen műtéttel azonban felhagyunk, mihelyt a fa a koronamagasságot elérte. Tavaszkor a diófát metszeni nem szabad. Hasonló eljárás alá esik a gesztenyefa is. A tőből sarjadzó vadhajtásokat mindig le kell tisztogatni, nehony a nemes hajtásoktól a tápanyagot elvonják. Kisebb sebek maguktól is beforrnak, nagyobbakat ellenben mindig be kell kenni oltóviaszszal. „M. K.“ A dohányültetésről. A szegedi kir. dohánybeváltó felügyelőség újabban kibocsátott hirdetményében következőkre figyelmezteti a dohánytermelőket: A dohány alá szánt földet a palánták közvetlen kiültetése előtt harmadszor 20 centiméter mélyen szántsuk fel és hogy a rögök széttöressenek s a föld sima, egyenletes felületet nyerjen, gondosan boronáljuk meg. A dohánypalánták kiültetését minél korábban kezdjük meg, mert a tavaszi időjárás a palánta fejlődésére kedvezőbb a nyár elején uralkodni szokott meleg és rendesen száraz időjárásnál. A kiültetést megkezdhetjük, ha a palánták a melegágyban 4—5 levéllel birnak. A kiültetéshez mindig esak a legerőteljesebb, egészséges, rövid és egyenes szárú növényeket szedjük a melegágyból ki. A palánták kiszedése előtt a melegágyat jól meglocsoljuk, részint hogy a palánták könnyen kiszedhetők legyenek, részint hogy a palánta gyökerén egy kevés föld maradjon, mi a fogamzást elősegíti. A kiszedett palántát egy faedénybe vagy kosárba egymás mellé helyezzük el és hogy elfonnyadását megakadályozzuk, vizes ruhával letakarjuk. Töhb palántát, mint a mennyit egy nap kiültethetünk, soha se szedjünk ki a melegágyakból. A palánta kiszedése után a melegágyakat újból locsoljuk meg, hogy a fellazult föld leülepedjék. A palánták kiültetése sorokban, egymástól megfelelő távolságban történik. A sorok egymástól 80—90 centiméter, a palánták pedig 40—60 centiméter távolságra legyenek. A sorok megjelöléséhez legczélszerűbb egy a fenti méretek szerint fogakkal ellátott gereblyét használni. A kiültetést legjobb borongás időben végezni, ilyenkor egész nap ültethetünk, meleg, napos időben az ültetést csak délután 4 óra tájban kezdjük meg, nehogy a nap heve a gyenge palántákat elhervaszsza. Az elültetett palántákat még az nap okvetlen locsoljuk meg, hogy a palánta gyökerei földdel beiszapol- tassanak. A második kapálást akkor teljesítjük, mikor a növény kifejlődött, de még nem indult szárba. Záporeső és erre következő hőség után, midőn a föld megkérgesedik. annak porhanyositását el ne niu- laszszuk. E munka végzéséhez legczélszerűbb rövid nyelű kis kapát használni. Az utolsó kapálást vagyis töltögetést akkor teljesítsük, ha a növény fele-nagyságát elérte. Hogy helyesen végezhessük a töltögetést, előbb jól megkapásuk és a gyomtól megtisztítsuk a földet, azután óvatosan, nehogy a leveleket megsértsük, a dohánynövény tövéhez húzzuk, hogy a növény ez által szilárd állást nyerjen és töve kiszáradástól megóvassék. TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest május 2.) Búza pestvidéki métermázsánként 9.55—10.— Rozs 8.10— 8.25 Árpa !> 7.05— 8-90 Zab 7.15— 7.45 Kukorieza ” 6.70— 6.80 Köles 7.50— 7.75 Heremag n 37.------44.— Disznózsír 54.50—55.— Szalonna 11 43.50-52,Faggyú 11 34.50—35.50 Méz (nyers) 11 —.--------.--„ (sárga csurgatott) 11 29.50—30.50 Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, május 2.) Magyar urasági öreg nehéz 44.-----45.—, fiatal nehéz 46.50-47.50, közép 46.-----47.50, könnyű 47.—48.50 Szedett nehéz —.--------.— közép 46.------47.— könnyű 46.——48.— Oláhországi nehéz —.--------.— Szerbiai nehéz 46.50—47.— közép 46.50—47.— könnyű 45.-----46.— Sertéslétszám 128,379 drb. Életsuly: páronként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Szerkesztői üzenetek. — Nemo, Kis-Kőrös. Szinte sajnáltuk ezt a lendülettel Írott ezikkecskót félretenni, de mégis félre kellett tennünk, mert föltettük magunkban hallgatni a dolog felől — kötelességünk ellenére is. Levélben többet. — Egy diák. Hogyne volna szabad. Hogy közöl- jük-e? Majd meglátjuk, ha — meglátjuk. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: I’rágcr Ferencz. I Hirdetések. üzem .ont f is mi r Ml Tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy nálam a legjobb román czement gyái?I á.3?on; úgyszintén legjobb minőségű friss mésn Locsolásra folyó vagy állott vizet használjunk, de soha friss kutvizet. A kiültetett palántákat, ha száraz időjárás van, még azután is minden nap reggel vagy este — mindaddig, mig gyökeret vertek — meglocsolni el ne mnlaszszuk. Az ültetésnél arra figyeljünk, hogy a palánták ne álljanak egymással szemközt, hanem az első sor palántái a harmadik sorral, a második a negyedikkel és igy tovább legyenek szemben. Legkésőbb 8 nap kiültetés után a kiveszett palántát utánültetéssel (foltozással) pótoljuk s e ezélra a melegágyból annak idején átduggatott palántát használjuk. A kiültetést a foltozással együtt legfeljebb junius 30-ig teljesen be kell fejezni, mert aki julius hó 5-ig palánta-ágyait meg nem semmisiti, a törvény értelmében első Ízben 5 forinttól 50 forintig terjedő bírsággal sújtandó, ismétlés esetén a termelésből kizárandó. A dohánynövények között semmiféle más vete- ményeket ápolni nem szabad, mert ez is kihágást képez és a fenti módon büntettetik. A dohányültetvények széleit kukorieza, kender, czirok vagy napraforgóval — a féregrágás által egészen üresen maradt nagyobb területeket bab, borsó, káposztával beültetni szabad — nem azonban tök, dinnye, ugorka vagy más futó növényekkel. A kiültetés után 10—14 napra, mikor már a palánták gyökeret vertek, ejtsük meg az első kapálást. Ezt csak akkor végezzük helyesen, ha az ültetvényt minden gaz és gyomtól megtisztítjuk és a földet a növények gyökerei körül óvatosan, nehogy sérüljenek, megporliany ositj uk. a legjután^osabb ás? mellett kapható. A ezementet és rneszot a t. vevők kényelmére házhoz szállítom, Tisztelettel Scitön lapét 2—3 fűszer, só és lisztkereskedő. Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek becses tudomására hozni, hogy lakatos ihletemet ifj. Kmett Sándor házából a III-Ík tizedbe Barma Kötönyi O-yörgy feáxába — Deutsch Sámuel ur szomszédságában — áttettem s mindennemű lakatos munkák és szivattyús kutak készítésére úgy gépek javítására vállalkozom. Tisztelettel Füredi JPsil épület és géplakatos. Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
