Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 29. A^aKISVÄRPÄN Gyógyfürdő - mindenkinek Az Egészségügyi Miniszté­rium 573/1979. szám alatt a Kisvárdai Várfürdőt gyógy­fürdővé minősítette. Ezt meg­előzően, de ezt követően is, a kórház orvosai betegeket utaltak be gyógykezelésre, s figyelték a kezelés hatását. A további jobb kihaszná­lás, a gyógyfürdő továbbfej­lesztése érdekében ez év ele­jén a tanács koordinációs megbeszélést tartott az ille­tékesekkel. Ez évben már rendszeresen napi két órában orvos fog gondoskodni a gyó­gyulni, vágyók felügyeletéről. Egy főállású asszisztens be­állítását is megoldják. A fi­zikoterápiás eszközöket, me­lyek elengedhetetlenül szük­ségesek a gyógyfürdői keze­léshez, még ez évben igye­keznek beszerezni. A további kihasználás ér­dekében a íjZAVICSAV — mint üzemeltető — a súly- fürdőztetéshez a szauna tar­tozékaként szereplő kisme- dencét átalakítja. A pihente­tés megoldására 4—6 ágy be­szerzéséről is gondoskodik. A szükséges öltözőszekrénye­ket is a SZAVICSAV adja. A jelenlegi feltételek job­bá tételével — kisebb ráfor­dítással — a gyógyellátás ha­tóköre növekedhet, s a je­lenlegi napi 30—35 beteg ke­zelése 60-ra fejleszthető. (V. P.) Ki a felelős? T akarékosság, minő­ség, hatékony mun­ka — halljuk sok­szor ezeket a szavakat. A legtöbb üzemben és vál­lalatnál ennek szellemé­ben is dolgoznak. Ezt mintha nem venné figye­lembe Kisvárdán az épí­tő- és szerelőipari szö­vetkezet. Mindössze egy lakás — a 12-es vár át­adásra a Dombközben — a sok határidő-módosítás után. Az elmúlt év vége felé az időjárás már jóval a mínusz 10 Celsius-fok körül volt, de még mindig dolgoztak a szorgos mun­kások. A járókelők, az épület leendő lakói is megjegyez­ték, hogy le fog fagyni a vakolat és a kőporozás. Ez be is következett, már áz első tavaszi napokon. Om­lik a kőpor és a vakolat, főleg a 12-es és a 13-as lakásról is. Valószínű, a dolgozók is tudták ezt, amikor munkájukat vé­gezték az elmúlt évben, s talán azért hagyták meg részlegesen a 12-es épület­nél az állványzatot. Vajon ki a felelős? Ki fizeti meg a kárt? Egy biztos, a lakók nem fele­lősek ... KEZÜK NYOMÁN ÉPÜL A VÁROS Hány pénzt ér a társadalmi munka? Egy év alatt — 1980-ban — ötmillió forint értékkel gaz­dagodott a város. Ennyit tesz ki, — a helyi és megyei ér­tékelés szerint —, a közösen elvégzett társadalmi munka értéke. A legtöbbet adták A legtöbbet az öntödei Vállalat, a városi tanács költ­ségvetési üzeme, a Rákóczi Tsz, a tűzoltóság, a tanács különböző ágazatainak dol­gozói, a városi kórház, az Egyesült Izzó, a szeszipari vállalat és a Hunniacoop munkásai és alkalmazottai végezték. De a társadalmi munkát végzőksrsorában van­nak: a vágóhíd, a KIOSZ he­lyi csoportja, a VSZM, az építőipari szövetkezet, a ru­házati szövetkezet, a SZAVI­CSAV helyi üzeme, a vas- és fémipari szövetkezet, a kísér­leti intézet, az 5. sz. Volán helyi telepe, a TÜZÉP, az iparcikk-kisker, a kommuná­lis szolgáltató és a gabonafor­galmi és malomipari vállalat is. A vállalatok, intézmények kollektívái összesen 682 ezer forint értékű ingyenes mun­kát végeztek a városért. Mindnyájukat túlszárnyal­ták azonban az iskolák ta­nulói, tanárai, oktatói — a Bessenyei, az ipari szakmun­kásképző, a Császy, az álta­lános iskolák, az óvodák — amelyek diák és felnőtt -kö­zösségei 2,8 millió forint ér­tékben dolgoztak környeze­tük szépítésén, létesítményeik gazdagításán, örvendetes a lakossági, választókörzeti tár­sadalmi munka növekedése is. Tavaly az ötmillió forin­tot, elosztva a város lakóné­pessége szerint, egy lakosra 283 forint értékű munka jut. Nem alkalmi felbuzdulás Elismerésre méltó, hogy harmadik éve, — harmadszor — nyerte el á város a megyei társadalmi munkaversenyben — saját kategóriájában — a megtisztelő harmadik helyet. Nem alkalmi felbuzdulásról, hanem egy egészséges folya­matról van szó, amelynek előzményei már öt évvel ez­előtt elkezdődtek. Öt év alatt ugyanis 33,5 millió forint ér­tékű társadalmi munkával járultak hozzá a kisvárdaiak városuk gyorsabb ütemű fej­lődéséhez, szépítéséhez. Emlékeztetőül néhány meg­valósult létesítmény: a lo­vaspálya bővítése, a KSE épü­letének bővítése, salakos ed­zőpálya építése, a 4. sz. álta­lános iskolában sportpályák létesítése, a Bessenyei gim­názium sporttelepének meg­születése, az új ipari szak­munkásképző intézet befeje­zésénél a tanulók által vég­zett értékes munka és még számos karbantartási, bővíté­si, felújítási munka. Változott a munkára jelent­kezők összetétele is, mégpe­dig kedvezően. Az utóbbi években már nem az üzemek, vállalatok dolgozói végezték a társadalmi munkák zömét, hanem a lakosság, a fiatalok. A szervezésben nagy segítsé­get nyújtott a Hazafias Nép­front városi bizottsága, me­lyért a tanácsi szervek külön elismerésüket fejezték ki. Nem kelthet azonban elbi­zakodottságot a kivívott és méltán megérdemelt harma­dik hely. A tanácsi, társadal­mi vezetők éppúgy, mint a városlakók többsége, jól tud­ja; nem mindent sikerült kö­zös erővel elvégezni az el­múlt években. Továbbra sem sikerült — megfelelő szerve­zés hiányában — a vár kör­nyékének, a nyugdíjasok parkjának teljes kialakítása. Nem sikerült megóvni a zöld­területeket, fákat, parkokat sem, ugyancsak nem gond nélküli a két lakótelep park­jának, játszóterének gondo­zása, megóvása, a lakótelepek tisztántartása. Kérik a lakosságtól Az idei terv tartalmazza a Felszabadulás lakótelep par­kosítását, játszótér kialakítá­sát, a meglévő parkok gon­dozását, a Gyári úti lakóte­lep már meglévő parkjainak, játszóterének gondozását, karbantartását. Ehhez bizony jócskán szükség lesz a közös erőfeszítésekre, melyet segí­teni kíván a lakásépítő szö­vetkezet ügyvezetősége, a la­kóbizottságok, a tanácstagok. Továbbra sem mondtak le á vár környékének parkosítá­sáról, tisztántartásáról, pihe­nőhelyek kialakításáról. Foly­tatják a fásítást, az iskolai sportpályák építését, gondo­zását. Kérni fogják a lakos­ság segítségét a városi fűtő­mű, a tanácsháza, a 20 tan­termes iskola területén lévő bontási munkákhoz, a törme­lék elszállításához, a föld egyengetéséhez, hogy hama­rabb kezdhessék az építési munkálatokat. VÁROS ÉS JÁRÁS Eredményes együttműködés Eredményes volt az az együttműködési megállapo­dás, amit először 1972. július 20-án kötött a városi tanács és a megyei tanács kisvárdai járási hivatala. A városi tanács középfokú szerepkörénél fogva egyre nagyobb szerepet tölt be a járásban, a vonzáskörzetében. Különös tekintettel az ellátá­si, szolgáltatási, a kulturális és egészségügyi feladatokra. Az eltelt nyolc év bebizonyí­totta az együttműködés ered­ményességét. A közös fel­adatok koordinálása elsősor­ban a két szerv vezetőjének személyes megbeszélésein történik. Kialakultak az osz­tályok közötti együttműködé­sek különböző formái is. A város kereskedelmi és szolgáltatási egységei jelentős mértékben elégítik ki a von­záskörzet lakosságának igé­nyeit. Egyes üzletek nemcsak a vonzáskörzet, hanem a já­rás ellátását is megoldják, így: a bútor-, a vas- és sze­relvényáru- és az OFOTÉRT- üzletek, a kölcsönzőbolt, saz elmúlt évben megnyílt ide­genforgalmi hivatal. A városi tanács elárusító­helyeket, illetve üzlethelyisé­geket jelöl ki a járás terüle­tén lévő termelőszövetkeze­teknek. Ezt a lehetőséget ed­dig a nyírtassi Dózsa Mgtsz használta ki, amely jelentő­sen hozzájárul a város ellá­tásához a piaccsarnokban lé­vő zöldség-gyümölcs bolttal, valamint büfével. Az elmúlt években meg­épült az új szakmunkásképző iskola, a városi-járási műve­lődési központ és ifjúsági ház, bővültek a kollégiumi helyek, végleges elhelyezést nyert a zeneiskola. Az isko­lai oktatás és az iskolán kí­vüli népművelés egyaránt összehangolt. Közös igazgatói értekezletek, az együttes szakmai és módszertani to­vábbképzések, a közösen megrendezett pedagógiai na­pok is jelzik a város és a já­rásbeli községek eredményes együttműködését. Jó a gyakorlat az egészség- ügyi és szociálpolitikai szak- igazgatási feladatok ellátásá­ban is. Viszont tovább kel­lene javítani az együttműkö­dést az orvosügyeleti tevé­kenység szervezésénél, illetve a körzeti orvosok helyettesí­tésének lebonyolításában. A megállapodásban foglal­tak szerint az érintett taná­csi szervek vezetői évenként értékelik s határozzák meg a következő feladatokat. (Vp) Laci sikere S okan irigylik Kis­várdán a 111. sz. ipari szakmunkás­képző intézetben Korbács László volt III. éves me­chanikai műszerésztanu- lót. A szakma kiváló ta­nulója országos versenyén II. helyezést ért el, s ez­zel együtt sikeres szak­munkásvizsgát is tett. Má­jus 1-től hivatalosan is az Egyesült Izzó kisvárdai gyárának lesz a műszeré­sze, ahol tanuló is volt. Magáról így vall: — Kisvárdán, a II. sz. iskolában végeztem el ál­talános iskolai tanulmá­nyaimat jó eredménnyel. Nyolcadik osztályban ha­tároztam el, hogy mecha­nikai műszerésztanuló le­szek. A felvételim sike­rült. S elhatároztam, hogy elsőtől kezdve tanulni és dolgozni fogok. Ezt meg is tartottam. — Szolnokon, az orszá­gos versenyen — március 11—12—13-án — 24-en in­dultunk s küzdöttünk a helyezésekért. Az írásbeli megírása után éreztem, hogy eredményt érhetek el. Hiszen a „versenytár­sakkal” kiértékeltük az írásbelit. A gyakorlatin, ahol illesztéseket, rögzíté­seket kellett végeznünk, már biztos voltam a jó eredményben. Ilyen jelle­gű munkákon gyakorol­tam itthon is. — Az eredményhirde­tésnél a II. helyezettként mondták a nevemet. Na­gyon boldog voltam. Szol­nokon öten tettünk sike­res szakmunkásvizsgát. — Szüleim talán boldo­gabbak voltak mint én. Osztálytársaim is örültek, de egy kicsit irigyeltek is, hogy hamarabb keresek mint ők, s nekem már nem kell tanulnom. — Sokat köszönhetek az iskolámnak, különösen so­kat az osztályfőnökömnek, Sóhaj da Sándornénak, szaktanáromnak Gyenes Istvánnak és oktatómnak Veress Istvánnak. Személyzeti vezetők klubja Az MTESZ és a Szervezési és Vezetési. Tudomápypk] Társaságának szervezésében megalakult a városban a személyzeti vezetők klubja. Segíthet a klub abban, hogy az üzemek, vállalatok sze­mélyzeti vezetői rendszeresen kicserélhessék tapasztalatai­kat. Megvitathatnak olyan témákat, mint a szakkáderek és vezetők kiválasztása, a rendeletek egységes értelme­zése’ különböző szak- és egyéb jellegű képzések ösz- szehangolása. Negyedévenként más-más üzemben, vállalatnál talál­koznak a személyzeti mun­kák vezetői, hogy a tapaszta­latok, cseréjével, a szakterü­let egy-egy neves előadójával találkozhassanak, s véle­ményt cserélhessenek munká­jukról. Korán érkezett? A fűtőmű kazánja Ez évben jelentős beruhá­zásként megkezdődik a vég­leges városi fűtőmű építése, melyre az idén 20 millió fo­rint. előirányzat szerepel a tanács fejlesztési alapjában. A városi fűtőmű egyik, a Láng Gépgyár által gyártott kazánja régóta az elkészülő fűtőmű szomszédságában áll, kitéve az időjárás viszontag­ságainak. Többször és több helyen tették már szóvá, s kérték a kazán ideiglenes le­fedését. S mindezt hiába. Az idő „vasfoga” bizonyosan több munkát fog adni az üzembe helyezés előtt, mint­ha megvédték volna. Egyre már jó a kazán; benne ége­tik el a piaci szemetet. Va­jon mibe fog kerülni a be­építés előtti karbantartás, s újrafestés? — kérdezik so­kan.' (V. P.) Az oldalt összeállította: PÁLL GÉZA Autóbuszjavítás a szabadban Kisvárdán a Volán ötven, zömében a korszerű Ikarus 266-ossal oldja meg a terü­let utasforgalmának lebo­nyolítását. A napi 652 járat­tal egy hónap átlagában 600 —700 ezer utast szállítanak, sokszor nagyon zsúfolt kö­rülmények között. A legzsú­foltabb járatok a reggeli, dé­li illetve kora délutáni, va­lamint az esti járatok. De megoldatlan a városban az autóbuszok indítása is a „pá­lyaudvar” hiánya miatt. Sok járat kimaradását a zsúfoltságból adódó műszaki hibák okozzák. A járatok esetleges kimaradásához hoz­zájárul a kisvárdai Volán műszaki bázisának elavultsá­ga. A félszáz busz mellett 83 tehergépkocsi — zömében ZIL és Skoda típusok — va­lamint négy taxi javítását is el kell végezni. Ezekhez a munkákhoz a feltételek hiá­nyoznak. Mindössze négy kocsi javí­tását tudják egyszerre fedett helyen elvégezni. A napi ki­sebb hibákat a két szerelőak- nás javítóműhely biztosítja. A másik épületben a kettes szemléket, a fékmegbontásos javításokat, s az egyes szem­léket végzik el. Valamint itt készítik elő a gépjárműveket a műszaki vizsgára. A hely­szűke miatt télen, nyáron, esőben, hóban, szélben, a ja­vítások zöme a szabadban történik. A dolgozók szociális körül­ményei nem felelnek meg a legalapvetőbb követelmények­nek sem. A jelenlegi állapo­ton az új műszaki javítóbá­zis — melynek tervei már készen vannak — valamint a város autóbusz-pályaudva­rának megépítésével lehetne változtatni. Az ATI és az MHSZ közös beruházásaként épül az új rutinpálya a városban 1,3 milliós költséggel. Az autósok, motorosok tanulását segítő pályát várhatóan májusban adják át ren­deltetésének. Képünkön: az aszfaltszőnyeget borítják a rutinpályára. (V. P.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom